A termés betakarítása nehéz, fáradságos munka, függetlenül a termény fajtájától. A kalászos növényeknél a kézi kaszálás, cséphadarós cséplés; a kukoricánál a csövek letörése, fosztása; a gyökgumós növényeknél a gumók kiemelése, tisztítása mind olyan művelet, amely fárasztó és időigényes. Nem véletlen hát, hogy amint lehetett az emberiség megkezdte a műveletek gépesítését, majd kombinálását. Természetesen először a legnagyobb területeken termesztett növényeknél kerestek lehetőséget a munka megkönnyítésére és hatékonyságának növelésére, majd az elért sikerek alapján folytatták a kisebb jelentőségű növényekkel. Erre való tekintettel a fejlődési folyamatok áttekintését is ennek alapján végezzük.
Korábbi cikkünkben tájékoztatást adtunk a gabonanövények betakarításának gépesítési törekvéseiről. A szántóföldi növénytermesztés fejlődésével a betakarítandó mennyiségek is növekszenek (1. ábra), amelyek betakarítása nagyteljesítményű kombájnokat igényel. A főbb növények közül még kimaradt rizs, gépesített betakarításáról a következőkben számolunk be.
Rizskombájnok
A világ gabonatermelésének alakulása
A rizstermesztés területei eltérnek a többi gabonanövényekétől, és főleg a szubtrópikus távolkeleti országokban találhatók (2. ábra), ahol az állandó vízborítás, a napsütés és a meleg rendelkezésre áll.
A tíz legnagyobb rizstermelő ország
A legnagyobb rizstermelő országok földrajzi elhelyezkedése
A világon több mint 100 országban termelnek rizst, megközelítőleg 158 millió hektáron több mint 700 millió tonnát (hántolás után: 480 millió tonna) évente. A globális termelés mintegy 90%-át, 640 millió tonnát Ázsiában termelnek, 0,5-3 hektár méretű kis gazdaságokban. A termésátlagok nagyon eltérőek, a gyenge területeken 1 t/ha, a kedvező, jó vízellátású területeken több mint 10 t/ha.
A világ legnagyobb rizstermesztő és egyben fogyasztó országai: Kína, India, Indonézia, Bangladesh, Vietnam, Myanmar és Thaiföld. A rizstermesztés azonban igen fontos Afrikában is, ahol Egyiptom, Nigéria és Madagaszkár a legjelentősebb termelő ország. Latin Amerikában is jelentős termelés folyik, ahol a meghatározó Brazília. Az Amerikai Egyesült Államokban Kalifornia és délen a Mississippi völgye a jelentős rizstermelő.
Európában Olaszország, Spanyolország és Oroszország a mérvadó rizstermelő.
A terméseredmények a hatvanas években 2 t/ha körül alakultak, amely a Green Revolution program keretében mára megduplázódott. Az új intenzív fajtákkal egyes területeken már elérhető a 6-10 t/ha termésmennyiség is.
Előrejelzések szerint a világ rizsigénye a 2010-es 439 millió tonnáról, 496 millió tonnára növekszik 2020-ra és 555 millió tonnára 2035-re.
Európa rizstermelő országai
Európában is termesztenek rizst, a FAO adatai alapján 2017-ben összesen, nagyjából évi 3 millió tonnát, ami a teljes fogyasztás körülbelül 70 százalékát fedezi. A legnagyobb európai termesztők a mediterrán országok: az EU-s rizs 80 százaléka Olaszországban, elsősorban a Pó-síkságon és Spanyolországban, további 12 százalékot Görögország és Portugália, a maradékot pedig Franciaország, Bulgária, Románia és Magyarország adja.
Hazánk az ötvenes-hatvanas években valóságos rizsnagyhatalom volt, amikor a rizsterületek elérték az 50.000 hektárt. A 70-es évek elején rizstermelési rendszereket hoztak létre, Szarvason és Karcagon. Vízellátás szempontjából a Körösök és a Tisza vidéke volt a legalkalmasabb a termeléshez szükséges öntözési rendszer kiépítéséhez. Időközben a nádudvari KITE is bekapcsolódott a rizstermesztés integrációjába, és 1978-tól számos taggazdasága számára importált a tengerentúlról Caterpillar lánctalpas traktort és a hozzátartozó Rome gépsort, sőt a szarvasi és a karcagi termelési rendszer is a KITE rizstermesztési programjába integrálódott.
A későbbiek során azonban vészesen fogyni kezdett a termőterület. Az uniós csatlakozásunk idején az unió csupán 3222 hektárban határozta meg a támogatható, úgynevezett „kvótaterületet”, de ma már ezt sem használjuk ki, becslések szerint csak 2800-3000 hektár a termőterület. Ennek a fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Kisújszállás, Mezőtúr térségében), míg a másik fele Békés megyében (Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Békés települések határában) található. A három legnagyobb vállalkozás, a Nagykun 2000 Zrt. (Kisújszállás), a Csárdaszállási Agrár Zrt. (Csárdaszállás) és a Tarcsai Agrár Zrt. (Köröstarcsa).
Rizsbetakarítás hazánkban
A rizsbetakarítás gépesítése
Amint az előzőekből kiderült, a rizstermesztés meghatározó területe Ázsia, Távol-Kelet. Ennek ellenére a gépesítés fejlődésében a nyugat megelőzte a munkaerővel bőven ellátott országokat.
Gépesítés az Amerikai Egyesült Államokban
Az USA rizstermelése csupán 1-2%-a a világénak és éghajlati okok miatt az ország déli államaiban található (Arkansas, California, Louisiana, Mississippi, Missouri, Texas). A betakarítási technológia fejlődését a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége határozta meg. Régen a rizs betakarítás nehéz, kemény munka volt. A sarlóval levágott szárakat kévébe kötötték (az első kévekötők üzemeltetéséhez 2-3 ember kellett). A kévéket egymásnak támasztva a táblán szárították. A kellően kiszáradt kévéket a gazdaság udvarára szállították, ahol motorhajtású berendezéssel kicsépelték. Végül a termést zsákokba töltötték és a tárolóba szállították. Ezzel a módszerrel 1 tonna száraz rizs betakarítása 4,5 munkaórát vett igénybe.
Rizscséplés az Amerikai Egyesült Államokban
A harmincas években megkezdődött a rizsbetakarítás technológiájának változása, a kétmenetes betakarítás: a rendre vágott terményt 3-8 nap száradás után rendfelszedő kombájnnal takarították be. A felszedett anyag egy forgó dobba került, ahol a szem és a szalma szétválasztása megtörtént. A második világháború után megjelentek a lánctalpas traktorral vontatott egymenetes kombájnok, amelyek üzemeltetéséhez 2-4 személy elégséges volt. Ezzel az eljárással az élőmunka felhasználás 1,2 h/t-ra csökkent.
Az ötvenes évek végére kialakultak az önjáró kombájnok, amelyek üzemeltetésére csupán egy személyre, a vezetőre volt szükség, s így az élőmunkát 0,4 h/t-ra sikerült leszorítani. A kilencvenes évek elején megjelentek a fésülő rendszerű vágóasztalok, amelyek csak a szemet takarították be, a szalmát lábon hagyták. Ezek a kombájnok 2-3-szor nagyobb sebességgel dolgoztak, mint a hagyományosak, ezáltal az élőmunkaigény még tovább csökkent, elérve a 0,15 h/t értéket. Mindezek következtében a rizstermesztés a kezdeti 0,2 millió t/év-ről a század végére 2,0 millió t/év-re növekedett.
A gépesítés hatása a rizsbetakarítás munkaidő igényének változására Kaliforniában (1960-1997)
Rizsbetakarítás fésűló rendszerű vágóasztallal
Rizsbetakarítás gabonavágóasztallal
Gépesítés a Távol-Keleti országokban
A kis parcellákon termesztett rizs betakarítása évszázadokon keresztül a kézi munkára támaszkodott. A betakarítás műveletei a következők: kaszálás, kévekötés, cséplés, tisztítás és zsákolás.
A rizs kézi betakarítása
A rizskévék szállítása
A rizskévék szárítása
A rendelkezésre álló kézi munkaerő következtében a betakarítás gépesítésének igénye csupán a múlt század második felében merült fel, sőt számos országban még napjainkban is a kézi technológia használatos.
Rizsteraszok Kínában
A betakarítás műveleteinek gépesítése először egyenként, majd kombinációkban valósult meg, amíg eljutottak a mindent egymenetben végző önjáró kombájnokig.
Rendrevágó motoros kasza
Rizscséplés a szérűn
Az önjáró kombájnok kifejlesztése, gyártása magas technológia ismereteket igényel. Ennek következtében az első speciális rizskombájnok Japánban születek a hatvanas években, majd néhány évtizeddel később, sokszor gyártási együttműködés eredményeként terjedtek el a többi rizstermelő országban. A rizskombájnok felépítése eltér a hagyományos gabonakombájnoknál megszokott formától. A vágószerkezet általában vertikális kivitelű, de egyes gyártók készítenek vízszintes vágóasztalt is. A cséplőszerkezet döntő többségben hosszdobos kivitelű. A kombájnok járószerkezete, tekintettel a vízborításos termesztéstechnológiára lánctalpas, illetve újabban gumihevederes kivitelű. Napjaink meghatározó kombájngyártói a következők:
- Japán (Kubota, Yanmar, Mitsubishi)
- Korea (Branson Tractors/Kukje), Jiangsu Tongyang Machinery Co.,Ltd. (kínai-koreai közös vállalat), Tong Yang Moolsan /TYM)
- Kína (Wuhan Wubota Co., Ltd, Jiangsu World Agriculture Machinery Co., Ltd,, Lovol Heavy Industry Co., Ltd. (Lovol))
- India (“Blue Chemp”, Vardhaman Agro Innovators)
Kubota rizskombájn
Dongyang (TYM) rizskombájn
Mitsubishi rizskombájn vertikális vágóasztallal
Mitsubishi rizskombájn hagyományos vágóasztallal
Mitsubishi rizskombájn cséplő és tisztító szerkezete
A speciális rizskombájnok kifejlesztése ugyan későn indult, de a lemaradást a modern infó-kommunikációs berendezések alkalmazásával villámgyorsan behozták. A legújabb kombájnokon a szenzor technológia, a helymeghatározás, a termény-térkép készítés, a mesterséges intelligencia alkalmazása egyaránt megjelent.
Szenzor technika alkalmazása (Yanmar)
Intelligens rizskombájn (Chungnam National University, Daejeon, Korea; China Agricultural University, Beijing, China)
Intelligens rizskombájn (Kyoto University, Japán)
Forrás:
https://www.e-sciencecentral.org/articles/Figure.php?xn=jbe/ksam-41-408&id=;
http://calag.ucanr.edu/Archive/?article=ca.v054n03p51;
https://www.kubota.com/products/farm-m/index.html;
http://ricepedia.org/rice-as-a-crop/rice-productivity;
https://www.mam.co.jp/english/product/combine_index.php
