Tudja-e Ön? - Hogyan alakultak ki napjaink óriási kombájnjai? (II. rész)

2020. május 12. 05:37

Agrofórum Online

kombájn betakarítás Kubota vágóasztal Mitsubishi rizs kaszálás tisztítás cséplés Dongyang

A termés betakarítása nehéz, fáradságos munka, függetlenül a termény fajtájától. A kalászos növényeknél a kézi kaszálás, cséphadarós cséplés; a kukoricánál a csövek letörése, fosztása; a gyökgumós növényeknél a gumók kiemelése, tisztítása mind olyan művelet, amely fárasztó és időigényes. Nem véletlen hát, hogy amint lehetett az emberiség megkezdte a műveletek gépesítését, majd kombinálását. Természetesen először a legnagyobb területeken termesztett növényeknél kerestek lehetőséget a munka megkönnyítésére és hatékonyságának növelésére, majd az elért sikerek alapján folytatták a kisebb jelentőségű növényekkel. Erre való tekintettel a fejlődési folyamatok áttekintését is ennek alapján végezzük.

Korábbi cikkünkben tájékoztatást adtunk a gabonanövények betakarításának gépesítési törekvéseiről. A szántóföldi növénytermesztés fejlődésével a betakarítandó mennyiségek is növekszenek (1. ábra), amelyek betakarítása nagyteljesítményű kombájnokat igényel. A főbb növények közül még kimaradt rizs, gépesített betakarításáról a következőkben számolunk be.

Rizskombájnok

A világ gabonatermelésének alakulása

A rizstermesztés területei eltérnek a többi gabonanövényekétől, és főleg a szubtrópikus távolkeleti országokban találhatók (2. ábra), ahol az állandó vízborítás, a napsütés és a meleg rendelkezésre áll.

A tíz legnagyobb rizstermelő ország

A legnagyobb rizstermelő országok földrajzi elhelyezkedése

A világon több mint 100 országban termelnek rizst, megközelítőleg 158 millió hektáron több mint 700 millió tonnát (hántolás után: 480 millió tonna) évente. A globális termelés mintegy 90%-át, 640 millió tonnát Ázsiában termelnek, 0,5-3 hektár méretű kis gazdaságokban. A termésátlagok nagyon eltérőek, a gyenge területeken 1 t/ha, a kedvező, jó vízellátású területeken több mint 10 t/ha.

A világ legnagyobb rizstermesztő és egyben fogyasztó országai: Kína, India, Indonézia, Bangladesh, Vietnam, Myanmar és Thaiföld. A rizstermesztés azonban igen fontos Afrikában is, ahol Egyiptom, Nigéria és Madagaszkár a legjelentősebb termelő ország. Latin Amerikában is jelentős termelés folyik, ahol a meghatározó Brazília. Az Amerikai Egyesült Államokban Kalifornia és délen a Mississippi völgye a jelentős rizstermelő.

Európában Olaszország, Spanyolország és Oroszország a mérvadó rizstermelő.

A terméseredmények a hatvanas években 2 t/ha körül alakultak, amely a Green Revolution program keretében mára megduplázódott. Az új intenzív fajtákkal egyes területeken már elérhető a 6-10 t/ha termésmennyiség is.

Előrejelzések szerint a világ rizsigénye a 2010-es 439 millió tonnáról, 496 millió tonnára növekszik 2020-ra és 555 millió tonnára 2035-re.

Európa rizstermelő országai

Európában is termesztenek rizst, a FAO adatai alapján 2017-ben összesen, nagyjából évi 3 millió tonnát, ami a teljes fogyasztás körülbelül 70 százalékát fedezi. A legnagyobb európai termesztők a mediterrán országok: az EU-s rizs 80 százaléka Olaszországban, elsősorban a Pó-síkságon és Spanyolországban, további 12 százalékot Görögország és Portugália, a maradékot pedig Franciaország, Bulgária, Románia és Magyarország adja.

Hazánk az ötvenes-hatvanas években valóságos rizsnagyhatalom volt, amikor a rizsterületek elérték az 50.000 hektárt. A 70-es évek elején rizstermelési rendszereket hoztak létre, Szarvason és Karcagon. Vízellátás szempontjából a Körösök és a Tisza vidéke volt a legalkalmasabb a termeléshez szükséges öntözési rendszer kiépítéséhez. Időközben a nádudvari KITE is bekapcsolódott a rizstermesztés integrációjába, és 1978-tól számos taggazdasága számára importált a tengerentúlról Caterpillar lánctalpas traktort és a hozzátartozó Rome gépsort, sőt a szarvasi és a karcagi termelési rendszer is a KITE rizstermesztési programjába integrálódott.

A későbbiek során azonban vészesen fogyni kezdett a termőterület. Az uniós csatlakozásunk idején az unió csupán 3222 hektárban határozta meg a támogatható, úgynevezett „kvótaterületet”, de ma már ezt sem használjuk ki, becslések szerint csak 2800-3000 hektár a termőterület. Ennek a fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Kisújszállás, Mezőtúr térségében), míg a másik fele Békés megyében (Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Békés települések határában) található. A három legnagyobb vállalkozás, a Nagykun 2000 Zrt. (Kisújszállás), a Csárdaszállási Agrár Zrt. (Csárdaszállás) és a Tarcsai Agrár Zrt. (Köröstarcsa).

Rizsbetakarítás hazánkban

A rizsbetakarítás gépesítése

Amint az előzőekből kiderült, a rizstermesztés meghatározó területe Ázsia, Távol-Kelet. Ennek ellenére a gépesítés fejlődésében a nyugat megelőzte a munkaerővel bőven ellátott országokat.

Gépesítés az Amerikai Egyesült Államokban

Az USA rizstermelése csupán 1-2%-a a világénak és éghajlati okok miatt az ország déli államaiban található (Arkansas, California, Louisiana, Mississippi, Missouri, Texas). A betakarítási technológia fejlődését a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége határozta meg. Régen a rizs betakarítás nehéz, kemény munka volt. A sarlóval levágott szárakat kévébe kötötték (az első kévekötők üzemeltetéséhez 2-3 ember kellett). A kévéket egymásnak támasztva a táblán szárították. A kellően kiszáradt kévéket a gazdaság udvarára szállították, ahol motorhajtású berendezéssel kicsépelték. Végül a termést zsákokba töltötték és a tárolóba szállították. Ezzel a módszerrel 1 tonna száraz rizs betakarítása 4,5 munkaórát vett igénybe.

Rizscséplés az Amerikai Egyesült Államokban

A harmincas években megkezdődött a rizsbetakarítás technológiájának változása, a kétmenetes betakarítás: a rendre vágott terményt 3-8 nap száradás után rendfelszedő kombájnnal takarították be. A felszedett anyag egy forgó dobba került, ahol a szem és a szalma szétválasztása megtörtént. A második világháború után megjelentek a lánctalpas traktorral vontatott egymenetes kombájnok, amelyek üzemeltetéséhez 2-4 személy elégséges volt. Ezzel az eljárással az élőmunka felhasználás 1,2 h/t-ra csökkent.

Az ötvenes évek végére kialakultak az önjáró kombájnok, amelyek üzemeltetésére csupán egy személyre, a vezetőre volt szükség, s így az élőmunkát 0,4 h/t-ra sikerült leszorítani. A kilencvenes évek elején megjelentek a fésülő rendszerű vágóasztalok, amelyek csak a szemet takarították be, a szalmát lábon hagyták. Ezek a kombájnok 2-3-szor nagyobb sebességgel dolgoztak, mint a hagyományosak, ezáltal az élőmunkaigény még tovább csökkent, elérve a 0,15 h/t értéket. Mindezek következtében a rizstermesztés a kezdeti 0,2 millió t/év-ről a század végére 2,0 millió t/év-re növekedett.

A gépesítés hatása a rizsbetakarítás munkaidő igényének változására Kaliforniában (1960-1997)

Rizsbetakarítás fésűló rendszerű vágóasztallal

Rizsbetakarítás gabonavágóasztallal

Gépesítés a Távol-Keleti országokban

A kis parcellákon termesztett rizs betakarítása évszázadokon keresztül a kézi munkára támaszkodott. A betakarítás műveletei a következők: kaszálás, kévekötés, cséplés, tisztítás és zsákolás.

A rizs kézi betakarítása

A rizskévék szállítása

A rizskévék szárítása

A rendelkezésre álló kézi munkaerő következtében a betakarítás gépesítésének igénye csupán a múlt század második felében merült fel, sőt számos országban még napjainkban is a kézi technológia használatos.

Rizsteraszok Kínában

A betakarítás műveleteinek gépesítése először egyenként, majd kombinációkban valósult meg, amíg eljutottak a mindent egymenetben végző önjáró kombájnokig.

Rendrevágó motoros kasza

Rizscséplés a szérűn

Az önjáró kombájnok kifejlesztése, gyártása magas technológia ismereteket igényel. Ennek következtében az első speciális rizskombájnok Japánban születek a hatvanas években, majd néhány évtizeddel később, sokszor gyártási együttműködés eredményeként terjedtek el a többi rizstermelő országban. A rizskombájnok felépítése eltér a hagyományos gabonakombájnoknál megszokott formától. A vágószerkezet általában vertikális kivitelű, de egyes gyártók készítenek vízszintes vágóasztalt is. A cséplőszerkezet döntő többségben hosszdobos kivitelű. A kombájnok járószerkezete, tekintettel a vízborításos termesztéstechnológiára lánctalpas, illetve újabban gumihevederes kivitelű. Napjaink meghatározó kombájngyártói a következők:

Japán (Kubota, Yanmar, Mitsubishi)
Korea (Branson Tractors/Kukje), Jiangsu Tongyang Machinery Co.,Ltd. (kínai-koreai közös vállalat), Tong Yang Moolsan /TYM)
Kína (Wuhan Wubota Co., Ltd, Jiangsu World Agriculture Machinery Co., Ltd,, Lovol Heavy Industry Co., Ltd. (Lovol))
India (“Blue Chemp”, Vardhaman Agro Innovators)

Kubota rizskombájn

Dongyang (TYM) rizskombájn

Mitsubishi rizskombájn vertikális vágóasztallal

Mitsubishi rizskombájn hagyományos vágóasztallal

Mitsubishi rizskombájn cséplő és tisztító szerkezete

A speciális rizskombájnok kifejlesztése ugyan későn indult, de a lemaradást a modern infó-kommunikációs berendezések alkalmazásával villámgyorsan behozták. A legújabb kombájnokon a szenzor technológia, a helymeghatározás, a termény-térkép készítés, a mesterséges intelligencia alkalmazása egyaránt megjelent.