A csillagfürt már az ókorban ismert kultúrnövény volt. Több mint 200 csillagfürtfaj van, amelyek közül kultúrnövényként 3 faj terjedt el: a fehérvirágú (L. albus L.), a sárgavirágú (L. luteus L.) és a kékvirágú (L. angustifolius L.). A hazánkban termesztett fajok a Földközi-tenger partvidékéről származnak, és jelenleg csak a fehérvirágú csillagfürtnek vannak regisztrált fajtái.
A csillagfürt fajspecifikus rizóbium-szimbionta mikroorganizmusa a Bradyrhizobium lupini, amely a csillagfürt gyökerén megtelepedve gümőket képez, megkötve a légköri nitrogént. Hüvelyes növények közül az első helyen áll légköri nitrogént megkötő, gyűjtő (120-180 kg/ha) képessége alapján.
A különféle csillagfürtfajok eredendően „keserűek”, azaz magjuk mérgező alkaloidokat tartalmaz, melynek mennyisége meghaladja a 2%-ot. Az úgynevezett édes csillagfürt fajtákat körülbelül 80 éve nemesítették ki Németországban. Ezek a mérgező vad csillagfürt kultúrváltozatai. A magyar édes csillagfürtfajták alkaloidtartalma általánosságban nem éri el a 0,1 százalékot. Az ízük már nem keserű, alkaloidtartalmuk a mag áztatása, főzése során teljesen eltávolítható, állati takarmányozásban pedig mag közvetlen etetésre alkalmas, mindenféle vegyi vagy hőkezelés nélkül.
A magas alkaloidtartalom (0,1% feletti) „lupinózist”, akár halálos kimenetelű megbetegedést okozhat a melegvérűeknél, ezért kiemelten fontos a keserű változatok külön történő kezelése, tárolása.
A visszakeseredés elkerülése végett, ahol édes csillagfürtöt termesztenek, ott csak másik fajhoz tartozó keserű csillagfürt termeszthető.
Az édes csillagfürt kiváló takarmány. Zöldtakarmányként vagy silózva, abraktakarmányként, takarmánykeverékek fehérjedús alkotórészeként adható. A keserű csillagfürtök csak zöldtrágyázás céljára termeszthetők!
Előveteményre a csillagfürt nem igényes (még önmaguk után is vethetők), de burgonya (Fusarium fajok) és napraforgó (árvakelés) után ne vessük. Vetésforgóban gyakran két gabona közé is kerülnek.
A csillagfürtök kedvező elővetemény értékéről Schultz-Lupitz (1981) számolt be, mely szerint homokon végzett kísérletében a burgonya istállótrágya után 14,6 t/ha, csillagfürt zöldtrágya után 23,4 t/ha termést adott.
A csillagfürt hazai termesztésének népszerűsítése, elterjesztése és vetésforgóba állítása Westsik Vilmos nevéhez fűződik, aki találóan állapította meg, hogy „homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya üdít”. Az 1929-ben Nyíregyházán beállított, és ma is fennálló, már klasszikusnak nevezhető vetésforgó kísérletei messzemenően bizonyítják a csillagfürtnek a talaj termékenységére gyakorolt kedvező hatását.
Az elővetemény-értékre vonatkozóan közölt adatokból kitűnik, hogy a csillagfürt nemcsak a következő évben fejti ki hatását – esetenkénti több mint 20%-kal növeli az utónövény termésmennyiségét – hanem a következő 2-3 évben is jótékonyan hat a hozamra. Ez a kedvező hatás egyrészt a felhalmozott nitrogénmennyiségnek (120-180 kg/ha) köszönhető, másrészt az akár 2-2,5 m mélyre hatoló gyökérzetnek, mely a talaj mélyebb rétegeiből felhozza, és ez által más, kevésbé mélyen gyökerező növények számára is hozzáférhetővé teszi a tápelemeket. A mélyre hatoló gyökérzete fentieken túlmenően pozitívan hat a talaj szerkezetére. A növény neve is innen eredeztető, nevét is innen kapta, ugyanis az ókoriak úgy hitték, hogy a növény a csillagokból meríti ezen talajjavító képességét.
A növény kiváló fehérjeforrás, a mag fehérjetartalma 34-36% körüli. A fehérje biológiai értéke pedig hasonló a szójáéhoz. A szója éghajlati és talajigénye termeszthetőségének mértékét eleve meghatározza, emiatt az országos szükségletet kielégíteni nem képes. Mivel a fehérvirágú édes csillagfürt a szójánál olcsóbban és biztonságosabban termeszthető, a fehérvirágú édes csillagfürt termesztésének nagy jelentősége lehet a nagy biológiai értékű fehérjetakarmányok előállításában is.
Alkalmas az importált, GMO-s technológiával előállított szója, valamint a hagyományos termesztésű szójafajták helyettesítésére. „A szója egyik legjobb alternatívája”.
Agrotechnika
Kedvezőtlen adottságú térségekben az AKG-ban résztvevő termelőknek jó lehetőség, ha a vetésszerkezetükbe illesztik a pillangós növényeket, azon belül a talajra, agrotechnikára legkedvezőbb hatással bíró csillagfürtöt. A homoktalajok fenntartható használatában nagy szerepe lehet a növénynek. Az ökológiai gazdálkodók nélkülözhetetlen nitrogén- és szervesanyag-forrása.
Környezetkímélő mezőgazdaságban, a gyenge termékenységű, savanyú talajokon, ahol más nagyobb igényű, nagymagvú hüvelyes gazdaságos termesztése nem lehetséges, kellő odafigyeléssel az édes csillagfürt kulcsfontosságú növénnyé válhat.
Optimális vetésmélység 3-4 cm. Ennél mélyebbre nem vessük, mert túl mély vetés esetén a csillagfürt keléskor a mag tartaléktápanyagaiból sokat elhasznál, nagy lesz az energiavesztesége, ezért sok mag ki sem kel, vagy a növények növekedése, fejlődése lényegesen vontatottabb lesz.
Ideális vetésideje március közepe, vége, amikor a talajra lehet menni.
A csillagfürt a talajjal szemben meglehetősen igénytelen növény. Savanyú homoktalajokon és kötöttebb barna erdő talajon termeszthető eredményesen.
A csillagfürt gyomirtása
A vegyszeres gyomirtás sikere érdekében különös figyelmet kell fordítani a megfelelő terület kiválasztására. A csillagfürtfajok herbicidérzékenysége eltérő, ami a fehér virágú csillagfürtben szelektív, az a sárgavirágú csillagfürtben fitotoxikus lehet, de ez fordítva is érvényes, ezért vegyszeres gyomirtásra csak az adott fajra engedélyezett herbicidek használhatók.
A csillagfürtvetések gyommentesítése és gyommentesen tartása hazai gyomviszonyaink mellett nagy kihívást jelent a termesztők és a szakemberek számára.
Mivel a csillagfürt a legtöbb N-t köti meg, ezt a tápanyagbőséget nemcsak az utónövények, hanem a gyomok is nagyon kedvelik, ezért a csillagfürttáblák sok esetben kifejezetten gyomosak („gyomnevelő kultúra”). A csillagfürt a savanyú, laza talajok növénye, amely talajokon a gyomflórában az ürömlevelű parlagfűnek kiemelkedő szerepe van. Az utóbbi időben sok esetben láthattunk nagyon gyomos csillagfürt táblát. Az egész évben gyommentesen tartott kontrollhoz viszonyítva a gyomos parcellák magtermése akár 70-80%-kal kevesebb is lehet. Mivel eddig nem sok lehetőség volt (a diuron hatóanyag 2008-as visszavonása után csak az S-metolaklór rendelkezett engedéllyel) a csillagfürt vegyszeres gyomirtására, ezért a termesztési kedv az utóbbi időben visszaesett. A termelők visszajelzései alapján vetésterületének csökkenése leginkább ennek következménye.
E problémák felszámolása érdekében fehérvirágú édes csillagfürtben és lóbabban gyomirtási kísérleteket végeztünk (1. kép) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán. Vizsgáltuk a rendelkezésünkre álló gyomirtó szerek közül, hogy mely szelektív e két kultúrában.
1. kép: Lóbab, csillagfürt kísérletek
A vizsgálatot két éven keresztül (2014 és 2015 évben) végeztük, mert így nagyobb az esélye annak, hogy az egyik évben csapadékosabb, esetleg szélsőségesebb időjárási viszonyok között történjen a megfigyelés, annak érdekében, hogy a szelektivitási problémák – ha vannak – még időben kiderüljenek.
A fehérvirágú csillagfürtben preemergensen 16 herbicid szelektivitási vizsgálatát végeztük, ebből 10 herbicid, illetve gyári kombináció bizonyult szelektívnek: a magról kelő egyszikű gyomnövények ellen hatásos dimetenamid-P, dimetenamid-P+pendimetalin, pendimetalin, petoxamid, S-metolaklór és a magról kelő kétszikű gyomnövények ellen hatásos klomazon, klomazon+linuron, linuron (2017. június 3.-dikával a linuront tartalmazó herbicidek engedélyei visszavonásra kerültek és a termelőknél lévő készletek 2018. június 3-ig voltak felhasználhatóak), napropamid, valamint mind a két gyomcsoport ellen hatékony kombináció az S-metolaklór+terbutilazin. Ezeket a készítményeket – mivel nincsenek engedélyezve – csak szükséghelyzeti engedéllyel lehet felhasználni.
A gyomirtási kísérletben posztemergensen 14 herbicidet állítottunk be, de a csillagfürt nagyfokú érzékenysége miatt ebből egy készítmény sem bizonyult szelektívnek.
Mivel posztemergens gyomirtási lehetőség nincs a csillagfürtben, ezért a preemergens kezelések hatásának gyengülése után a gazdaságos termesztés érdekében mechanikai talajművelés (sorköz-kultivátorozás) alkalmazása a „gyomokat nevelő” kultúrában elengedhetetlen.
Termesztésekor olyan sortávolságot válasszunk, amely a sorok, sorközök mechanikai művelését lehetővé teszi. Javasolják a dupla és a tripla gabona sortávot. A Nyírségben a kukorica sortávolságra (75 cm) történő vetésre is vannak tapasztalatok. A nagyobb sortávolság könnyebb művelhetőséget biztosít, de a kultúra elgyomosodásának esélye ezzel megnő, mivel a napfény jobban behatol a sorok közzé, és a gyomok csírázásához kedvező feltételek teremtődnek. A preemergens kezelés után sorköz-kultivátorozást alkalmaznak, majd később feltöltögetik a sorokat.
Jelenleg országos szinten a csillagfürt vetésterülete elenyésző. E kultúra ennél jobb sorsra érdemes, hiszen a leírtak szerint potenciálisan nagy lehetőségek vannak benne. A termesztési kedvet rontotta, hogy a szűk vegyszeres gyomirtási lehetőségek miatt eddig a táblákat csak nagyon nehezen, vagy alig lehetett gyommentesen tartani, a terméseredmények a nagyfokú gyomosodás miatt alacsonyak voltak. A vizsgálatainkban szelektívnek bizonyult és szükséghelyzeti engedéllyel felhasználható preemergens herbicidek remélhetőleg javítanak a helyzeten és a jövőben a termesztési kedv is nőni fog.
A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.
Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változat Nagy Margit: Hüvelyesek gyomirtásának lehetőségei és gyakorlati tapasztalatai (2017. E70 90. old) című írása alapján.
