Gyomirtás
Gyomirtás

A csillagfürtfajok gyomirtása

A csillagfürtfajok gyomirtása

Agrofórum Online

A csillagfürt már az ókorban ismert kultúrnövény volt. Több mint 200 csillagfürtfaj van, amelyek közül kultúrnövényként 3 faj terjedt el: a fehérvirágú (L. albus L.), a sárgavirágú (L. luteus L.) és a kékvirágú (L. angustifolius L.). A hazánkban termesztett fajok a Földközi-tenger partvidékéről származnak, és jelenleg csak a fehérvirágú csillagfürtnek vannak regisztrált fajtái.

A csillagfürt fajspecifikus rizóbium-szimbionta mikroorganizmusa a Bradyrhizobium lupini, amely a csillagfürt gyökerén megtelepedve gümőket képez, megkötve a légköri nitrogént. Hüvelyes növények közül az első helyen áll légköri nitrogént megkötő, gyűjtő (120-180 kg/ha) képessége alapján.

A különféle csillagfürtfajok eredendően „keserűek”, azaz magjuk mérgező alkaloidokat tartalmaz, melynek mennyisége meghaladja a 2%-ot. Az úgynevezett édes csillagfürt fajtákat körülbelül 80 éve nemesítették ki Németországban. Ezek a mérgező vad csillagfürt kultúrváltozatai. A magyar édes csillagfürtfajták alkaloidtartalma általánosságban nem éri el a 0,1 százalékot. Az ízük már nem keserű, alkaloidtartalmuk a mag áztatása, főzése során teljesen eltávolítható, állati takarmányozásban pedig mag közvetlen etetésre alkalmas, mindenféle vegyi vagy hőkezelés nélkül.

A magas alkaloidtartalom (0,1% feletti) „lupinózist”, akár halálos kimenetelű megbetegedést okozhat a melegvérűeknél, ezért kiemelten fontos a keserű változatok külön történő kezelése, tárolása.

A visszakeseredés elkerülése végett, ahol édes csillagfürtöt termesztenek, ott csak másik fajhoz tartozó keserű csillagfürt termeszthető.

Az édes csillagfürt kiváló takarmány. Zöldtakarmányként vagy silózva, abraktakarmányként, takarmánykeverékek fehérjedús alkotórészeként adható. A keserű csillagfürtök csak zöldtrágyázás céljára termeszthetők!

Előveteményre a csillagfürt nem igényes (még önmaguk után is vethetők), de burgonya (Fusarium fajok) és napraforgó (árvakelés) után ne vessük. Vetésforgóban gyakran két gabona közé is kerülnek.

A csillagfürtök kedvező elővetemény értékéről Schultz-Lupitz (1981) számolt be, mely szerint homokon végzett kísérletében a burgonya istállótrágya után 14,6 t/ha, csillagfürt zöldtrágya után 23,4 t/ha termést adott.

A csillagfürt hazai termesztésének népszerűsítése, elterjesztése és vetésforgóba állítása Westsik Vilmos nevéhez fűződik, aki találóan állapította meg, hogy „homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya üdít”. Az 1929-ben Nyíregyházán beállított, és ma is fennálló, már klasszikusnak nevezhető vetésforgó kísérletei messzemenően bizonyítják a csillagfürtnek a talaj termékenységére gyakorolt kedvező hatását.

Az elővetemény-értékre vonatkozóan közölt adatokból kitűnik, hogy a csillagfürt nemcsak a következő évben fejti ki hatását – esetenkénti több mint 20%-kal növeli az utónövény termésmennyiségét – hanem a következő 2-3 évben is jótékonyan hat a hozamra. Ez a kedvező hatás egyrészt a felhalmozott nitrogénmennyiségnek (120-180 kg/ha) köszönhető, másrészt az akár 2-2,5 m mélyre hatoló gyökérzetnek, mely a talaj mélyebb rétegeiből felhozza, és ez által más, kevésbé mélyen gyökerező növények számára is hozzáférhetővé teszi a tápelemeket. A mélyre hatoló gyökérzete fentieken túlmenően pozitívan hat a talaj szerkezetére. A növény neve is innen eredeztető, nevét is innen kapta, ugyanis az ókoriak úgy hitték, hogy a növény a csillagokból meríti ezen talajjavító képességét.

A növény kiváló fehérjeforrás, a mag fehérjetartalma 34-36% körüli. A fehérje biológiai értéke pedig hasonló a szójáéhoz. A szója éghajlati és talajigénye termeszthetőségének mértékét eleve meghatározza, emiatt az országos szükségletet kielégíteni nem képes. Mivel a fehérvirágú édes csillagfürt a szójánál olcsóbban és biztonságosabban termeszthető, a fehérvirágú édes csillagfürt termesztésének nagy jelentősége lehet a nagy biológiai értékű fehérjetakarmányok előállításában is.

Alkalmas az importált, GMO-s technológiával előállított szója, valamint a hagyományos termesztésű szójafajták helyettesítésére. „A szója egyik legjobb alternatívája”.

Agrotechnika

Kedvezőtlen adottságú térségekben az AKG-ban résztvevő termelőknek jó lehetőség, ha a vetésszerkezetükbe illesztik a pillangós növényeket, azon belül a talajra, agrotechnikára legkedvezőbb hatással bíró csillagfürtöt. A homoktalajok fenntartható használatában nagy szerepe lehet a növénynek. Az ökológiai gazdálkodók nélkülözhetetlen nitrogén- és szervesanyag-forrása.

Környezetkímélő mezőgazdaságban, a gyenge termékenységű, savanyú talajokon, ahol más nagyobb igényű, nagymagvú hüvelyes gazdaságos termesztése nem lehetséges, kellő odafigyeléssel az édes csillagfürt kulcsfontosságú növénnyé válhat.

Optimális vetésmélység 3-4 cm. Ennél mélyebbre nem vessük, mert túl mély vetés esetén a csillagfürt keléskor a mag tartaléktápanyagaiból sokat elhasznál, nagy lesz az energiavesztesége, ezért sok mag ki sem kel, vagy a növények növekedése, fejlődése lényegesen vontatottabb lesz.

Ideális vetésideje március közepe, vége, amikor a talajra lehet menni.

A csillagfürt a talajjal szemben meglehetősen igénytelen növény. Savanyú homoktalajokon és kötöttebb barna erdő talajon termeszthető eredményesen.

A csillagfürt gyomirtása

A vegyszeres gyomirtás sikere érdekében különös figyelmet kell fordítani a megfelelő terület kiválasztására. A csillagfürtfajok herbicidérzékenysége eltérő, ami a fehér virágú csillagfürtben szelektív, az a sárgavirágú csillagfürtben fitotoxikus lehet, de ez fordítva is érvényes, ezért vegyszeres gyomirtásra csak az adott fajra engedélyezett herbicidek használhatók.

A csillagfürtvetések gyommentesítése és gyommentesen tartása hazai gyomviszonyaink mellett nagy kihívást jelent a termesztők és a szakemberek számára.

Mivel a csillagfürt a legtöbb N-t köti meg, ezt a tápanyagbőséget nemcsak az utónövények, hanem a gyomok is nagyon kedvelik, ezért a csillagfürttáblák sok esetben kifejezetten gyomosak („gyomnevelő kultúra”). A csillagfürt a savanyú, laza talajok növénye, amely talajokon a gyomflórában az ürömlevelű parlagfűnek kiemelkedő szerepe van. Az utóbbi időben sok esetben láthattunk nagyon gyomos csillagfürt táblát. Az egész évben gyommentesen tartott kontrollhoz viszonyítva a gyomos parcellák magtermése akár 70-80%-kal kevesebb is lehet. Mivel eddig nem sok lehetőség volt (a diuron hatóanyag 2008-as visszavonása után csak az S-metolaklór rendelkezett engedéllyel) a csillagfürt vegyszeres gyomirtására, ezért a termesztési kedv az utóbbi időben visszaesett. A termelők visszajelzései alapján vetésterületének csökkenése leginkább ennek következménye.

E problémák felszámolása érdekében fehérvirágú édes csillagfürtben és lóbabban gyomirtási kísérleteket végeztünk (1. kép) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán. Vizsgáltuk a rendelkezésünkre álló gyomirtó szerek közül, hogy mely szelektív e két kultúrában.

1. kép: Lóbab, csillagfürt kísérletek

A vizsgálatot két éven keresztül (2014 és 2015 évben) végeztük, mert így nagyobb az esélye annak, hogy az egyik évben csapadékosabb, esetleg szélsőségesebb időjárási viszonyok között történjen a megfigyelés, annak érdekében, hogy a szelektivitási problémák – ha vannak – még időben kiderüljenek.

A fehérvirágú csillagfürtben preemergensen 16 herbicid szelektivitási vizsgálatát végeztük, ebből 10 herbicid, illetve gyári kombináció bizonyult szelektívnek: a magról kelő egyszikű gyomnövények ellen hatásos dimetenamid-P, dimetenamid-P+pendimetalin, pendimetalin, petoxamid, S-metolaklór és a magról kelő kétszikű gyomnövények ellen hatásos klomazon, klomazon+linuron, linuron (2017. június 3.-dikával a linuront tartalmazó herbicidek engedélyei visszavonásra kerültek és a termelőknél lévő készletek 2018. június 3-ig voltak felhasználhatóak), napropamid, valamint mind a két gyomcsoport ellen hatékony kombináció az S-metolaklór+terbutilazin. Ezeket a készítményeket – mivel nincsenek engedélyezve – csak szükséghelyzeti engedéllyel lehet felhasználni.

A gyomirtási kísérletben posztemergensen 14 herbicidet állítottunk be, de a csillagfürt nagyfokú érzékenysége miatt ebből egy készítmény sem bizonyult szelektívnek.

Mivel posztemergens gyomirtási lehetőség nincs a csillagfürtben, ezért a preemergens kezelések hatásának gyengülése után a gazdaságos termesztés érdekében mechanikai talajművelés (sorköz-kultivátorozás) alkalmazása a „gyomokat nevelő” kultúrában elengedhetetlen.

Termesztésekor olyan sortávolságot válasszunk, amely a sorok, sorközök mechanikai művelését lehetővé teszi. Javasolják a dupla és a tripla gabona sortávot. A Nyírségben a kukorica sortávolságra (75 cm) történő vetésre is vannak tapasztalatok. A nagyobb sortávolság könnyebb művelhetőséget biztosít, de a kultúra elgyomosodásának esélye ezzel megnő, mivel a napfény jobban behatol a sorok közzé, és a gyomok csírázásához kedvező feltételek teremtődnek. A preemergens kezelés után sorköz-kultivátorozást alkalmaznak, majd később feltöltögetik a sorokat.

Jelenleg országos szinten a csillagfürt vetésterülete elenyésző. E kultúra ennél jobb sorsra érdemes, hiszen a leírtak szerint potenciálisan nagy lehetőségek vannak benne. A termesztési kedvet rontotta, hogy a szűk vegyszeres gyomirtási lehetőségek miatt eddig a táblákat csak nagyon nehezen, vagy alig lehetett gyommentesen tartani, a terméseredmények a nagyfokú gyomosodás miatt alacsonyak voltak. A vizsgálatainkban szelektívnek bizonyult és szükséghelyzeti engedéllyel felhasználható preemergens herbicidek remélhetőleg javítanak a helyzeten és a jövőben a termesztési kedv is nőni fog.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változat Nagy Margit: Hüvelyesek gyomirtásának lehetőségei és gyakorlati tapasztalatai (2017. E70 90. old) című írása alapján.

A csicseriborsó gyomirtása

Az összeállításban a különböző hüvelyes növények termesztésekor alkalmazható gyomirtási módszerekről olvashatnak.

Az Adengo helye a gyomirtási stratégiámban

Kelet-Baranyában végzem a munkámat, nagyon változatos vetésforgóban, mely a kukorica és a kalászosok mellett szóját, zöldborsót, napraforgót, cukorrépát, őszi káposztarepcét is tartalmaz. A termesztett növények közt van nehezen gyomirtható is.

Kipróbált megoldások a kukorica gyomirtására

A kukorica gyomirtásának szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány, gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

A bab gyomirtása

Amerika felfedezéséig csak az őshazájában élő dél-amerikai indiánok fogyasztották. A XVI. századtól kezdve Európában is gyorsan elterjedt. Az elmúlt századokban jelentős élelmiszernövénynek számított. A XIX. századig alapvetően szárazbabként fogyasztották, majd elkezdett a zöldbab is teret hódítani.

MEGJELENT: ŐSZI ÉS TAVASZI TAKARMÁNYBORSÓ

A SAATEN-UNION Tudástár sorozat első, ingyenesen letölthető szakmai kiadványa az őszi és tavaszi takarmányborsóról. Hiánypótló összefoglaló neves kutatók, fejlesztők, nemesítők és termelők cikkeivel, érdekes adatokkal és gyakorlati tanácsokkal.

2018. augusztus 28. 08:39

A nagyobb gyártók meghatározóak a takarmánypiacon

A baromfiágazat meghatározó ezen a piacon is, a gyártott keveréktakarmány 50,9 százalékát (1,793 millió tonnát) a baromfitakarmányok adták tavaly.

2018. szeptember 25. 07:11

Szarvasmarha-takarmányt fejleszt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a szegedi egyetem

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a cég az MTI-t.

2019. február 3. 13:12

Miért válasszuk marhahús helyett a tücsköt? - Az I. Rovaripari Konferencián jártunk

Rovaripar. Mit is takar ez a kifejezés? Az ipar tag arra utal, hogy valamilyen nagy mennyiségben előállított, piacképes termékről van szó.

2018. március 8. 19:26