A KITE Zrt. őszi búza gyomirtószer ajánlatából:
A versenyképes gabonatermesztés elengedhetetlen technológiai eleme a sikeres gyomirtás. Az őszi búza bokrosodása és szárba indulása alatt jelentősen megnő a víz és tápanyag igénye és ebben az időszakban már a várható termés mennyisége is eldől, ezért kulcsfontosságú, hogy a búza a gyomokkal szemben kompetíciós előnyre tegyen szert.
Az őszi búza gyomnövényzetéről legátfogóbb képet az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés adott, mely szerint az őszi búza legfontosabb tíz gyomnövénye között az első helyen az ebszékfű (Matricaria inodora), a másodikon a parlagfű (Ambrosia atremisiifolia), az ötödiken a ragadós galaj (Galium aparine) szerepelt a rangsorban. Az évelők közül az első tíz gyomnövény között volt a mezei acat (Cirsium arvense), valamint az aprószulák (Convulvulus arvensis) is.
Az azóta eltelt több mint tíz év alatt a gyomfajok borítottsági értéke is változott, ezzel együtt a sorrend is, de a búzában a magról kelő és évelő kétszikűek továbbra is meghatározóak maradtak. Az utóbbi években megfigyelhető a kétszikű gyomokfajok közül a tyúkhúr (Stellaria media), a repcében is problémát okozó sebforrasztó zsombor (Descurainia sophia) és a mezei árvácska (Viola arvensis) előretörése.
Mindemellett az ebszékfű a mezei acat és a ragadós galaj továbbra is meghatározó gyomnövénye maradt a búzának. A parlagfű még mindig az élmezőnyben van, igaz, jellemzően a tarlón mutatja meg magát, április elejétől gyakran a napraforgó (Helianthus annuus) árvakeléssel együtt jelenik meg, amely ma már jellemzően imidazolinon, illetve szulfonilurea toleranciával rendelkezik.
A KITE Zrt. által forgalmazott Corte SE gyomirtószer hármas hatóanyagkombinációt tartalmaz. A floraszulam a szulfonil-anilidek csoportjába tartozik és ALS gátló hatással rendelkezik, míg a hormonrendszerre hatók közül az aminopiralid piridinkarboxilsav származék, a 2,4-D pedig a fenoxi-alkán-karbonsavak közé tartozik. Mindhárom hatóanyag szisztemikus, azonban eltérő helyen fejtik ki hatásukat ezzel növelve a hatékonyságát.
A Corte SE-t tavasszal a kultúrnövény 3 leveles állapotától két nóduszos fejlettségig lehet kijuttatni. A magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 leveles, a ragadós galaj 3-4 levélörvös, a mezei acat a tőlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb a készítményre. A magról kelő gyomok ellen elegendő a 0,8l/ha, az évelő fajok esetében viszont már indokolt az 1,0l/ha dózis használata a megfelelő hatás elérése érdekében.
A késő ősszel, illetve kora tavasszal kelő gyomok közül érzékeny a készítményre a tyúkhúr, az ebszékfű, a parlagi és a szöszös pipitér, a sebforrasztó zsombor és még számos klasszikus kétszikű gabona gyomnövény (pl.: pipacs, szarkaláb). A tavasszal kelő nyárutói gyomok esetében a parlagfű és az árvakelésű napraforgó (az IMI és a SU is) ellen is kiváló hatást biztosít. Az évelő fajok sorában meg kell említeni a mezei acat elleni kiemelkedő hatékonyságát. A készítmény más növényvédő szerrel és folyékony műtrágyákkal keverhető. (Stresszelt állományban 4-5 hatóanyagnál többet ne juttassunk ki egyszerre.)
Az utónövényeket illetően a kezelés évében a betakarítást követően dózistól függetlenül ősszel káposztarepce és kalászos gabona, míg a következő év tavaszán napraforgó, kukorica, cukorrépa, tavaszi kalászos, rizs, mustár, olajretek, kender, len, mák, hagymaféle, facélia vethető, káposztaféle palántázható. Extrém száraz időjárási viszonyok fokozzák az utóhatás kockázatát.
A KITE Zrt. kukorica gyomirtószer ajánlatából:
A kukorica növényvédelmének a gerincét alkotja a gyomirtás, melynek a hatékonysága nagyban meghatározza a termesztés eredményességét. A kukorica gyomflórájában számos veszélyes magról kelő és évelő kétszikű gyomnövény található.
A kukoricában kétszikű fajok közül az ötödik gyomfelvételezés idején a legnagyobb borítottsággal rendelkező leggyakoribb tíz gyomfaj között meg kell említeni az élen szereplő parlagfüvet (Ambrosia atremisiifolia), a fehér libatopot (Chenopodium album), a szőrös disznóparéjt (Amaranthus retroflexus), a csattanó maszlagot (Datura stramonium) és a karcsú disznóparéjt (Amaranthus chlorostachys), az évelő fajok közül pedig a mezei acatot (Cirsium arvense) és az apró szulákot (Convolvulus arvensis).
A 2018/2019 évben végzett hatodik országos gyomfelvételezés eredményei ugyan még nem jelentek meg, de az utóbbi években egyértelműen megfigyelhető a parlagfű, csattanómaszlag, árvakelésű napraforgó és a szárazabb évjáratokban a mezei acat előretörése.
A Magellán hármas hatóanyag-kombinációt tartalmaz, melyek a hatásmechanizmusukat tekintve szisztemikus, felszívódó hatásúak. A floraszulam ALS (aceto-laktát-szintetáz) gátló hatására kezdetben antociánosodás, majd sárgulás, nekrózis tapasztalható, illetve a hajtás- és a gyökércsúcs növekedése leáll. A gyomnövény teljes pusztulása 2-4 hét alatt következik be. A klopiralid és a fluroxipir-meptil hormonszerű tüneteket okoz. Hatásukra az érzékeny gyomok csavarodnak, torzulnak és fokozatosan sárgulnak, majd 1-2 héten belül (a hőmérséklet és az időjárás függvényében) elpusztulnak.
A Magellán 1,25l/ha-os dózisa kiváló hatást biztosít az árvakelésű napraforgó (IMI és az SU ellen is), illetve a parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok ellen, azok 2-4 leveles állapotában. Az évelő kétszikű fajok közül a mezei acat, aprószulák 10-15 cm fejlettségi állapotában a legérzékenyebb a készítményre, az évelő fajok esetében a 1,5l/ha dózisban történő használata javasolt. A készítmény a kukorica 1 leveles fejlettségétől egészen 7 leveles fejlettségig használható, ezért elsősorban a gyomok fejlettségéhez kell a kezelés időpontját igazítani.
Az utóvetemény kérdését illetően a főnövény kipusztulását követően kukorica vethető, a rendeltetésszerű használat tekintetében nincs vetésváltásra vonatkozó korlátozás. Bővebb információkért látogassa meg honlapunkat vagy keresse bizalommal agronómiai szaktanácsadóinkat a következő elérhetőségeken.
