Legrégibb kultúrnövényünk, több mint 8000 ezer éve termesztik. A Földközi-tenger vidékéről származik. A Bibliában az Ószövetségben, Mózes első könyvében olvashatjuk, hogy Ézsau eladta elsőszülöttségi jogát Jákobnak egy tál lencséért (1Mózes 25:27-34). A régi mondás úgy tartja –.„Lencse, borsó, kása, istennek áldása.” mert megmentik a szegényt az éhezéstől.
Megkülönböztetünk nagyszemű és kisszemű lencséket. Hazánkban a nagymagvú lencsék a népszerűbbek, pedig a kismagvú lencsék (4 mm alatt) ízletesebbek és a vékony héjuk miatt hamarabb megfőnek. Nálunk korábban a barna változata volt ismert, amit évtizedekig leves és főzelék formájában fogyasztottunk. Most újra kezd divatba jönni a lencse a reformtáplálkozást folytatók örömére.
Hazánkban tipikus újévi szerencsét hozó étel. Az ázsiai és az afrikai konyhákban nélkülözhetetlen, alapételnek számít. Kevés kultúra van, ami több természetes színváltozatban áll rendelkezésre, mint a lencse. Ma már a barnán kívül elérhető többek között a vörös, sárga, fekete, zöld (hegyi) lencse is. Indiában közel ötvenféle lencsét termesztenek A kulináris élvezeteket nyújtó lencse vonzó küllemének, jó étrendi hatásának, viszonylag könnyű emészthetőségének, gyors és könnyű elkészíthetőségének és számos felhasználási módjának köszönheti újrafelfedezését.
Étkezés szempontjából a legértékesebb hüvelyes. A lencse beletartozik az úgynevezett „szuper ételek” csoportjába. Magas rosttartalma (lassú felszívódású), vitamin (A, B1-, B3- és B5-vitamin) és ásványianyag (kálium mangán cink és vas) -tartalma jelentős. Sok folsavat tartalmaz – egy csészényi lencse egy felnőtt személy napi folsavigényének már akár 90 százalékát is fedezheti, valamint az egyik legjobb fehérjeforrás, könnyen felvehető formában tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen esszenciális aminosavakat.
Nitrogéngyűjtése közepes. Önmaga után 4-5 évig nem termeszthető („lencseuntság”). Pillangós növény sem lehet a közvetlen előveteménye, mert fokozottan érzékeny a betegségekre.
A pillangós növények közül a lencse a legérzékenyebb a környezeti hatásokra, ezek közül is kiemelten a gyomirtó szerekre, különösen a csírázása, kelése körül időszakban. A talaj tulajdonságai, a tábla fekvése, mikroklímája meghatározza a növény kezdeti fejlődését, és ha ezek a tényezők kedvezőtlenül hatnak rá, akkor a gyomirtó szerek károsító hatása is fokozottabban jelentkezik.
A talajelőkészítésére fokozott figyelmet kell szentelni. Mélyművelést, valamint jól elmunkált, aprómorzsás talajigényét kifejezetten fontos kielégíteni, mivel így egyöntetűbb, gyorsabb lesz a kelése, gyors a kezdeti fejlődése, hamar túljut a nagyon érzékeny stádiumon. Lencse esetében kiemelten fontos, hogy a vetőmag gyommagtól mentes legyen – különösen a pillangós (bükköny félék) gyomoktól –, mert lencsében ezek kiirthatatlanok.
A lencsében az egyszikű gyomfajok többnyire kisebb jelentőséggel bírnak, mivel kelésük később indul meg, mint a kétszikűeké, és egy gyors növekedésű lencsefajtánál már nem is okoznak kárt, mert a talajt takaró, záródott lencseállományban fejlődésük gátolt.
Lencsében csak egy gyomirtó szer van engedélyezve, az S-metolaklór, amely preemergensen alkalmazható. A magról kelő egyszikűek elleni kitűnő hatása emellett néhány kétszikű növény (pl. a szőrös disznóparéj) ellen is gyérítő hatása van, ami nagyobb bemosó csapadék esetén markánsabb. Állományban semmilyen lehetőség nincs a lencse gyomirtására. Több vizsgálat is folyt a gyomirtó szer választékának bővítésére, de a vizsgálatok szerint eddig egyik készítmény sem bizonyult szelektívnek.
Szűkre szabott herbicidválasztéka miatt a gyommentességet nehéz a lencsében elérni, ez pedig negatív hatással van a termesztési kedvre. Vetésterülete országosan nem számottevő. A korlátozott gyomirtási lehetőségek miatt, mindent meg kell tenni, hogy a kultúrnövény versenyképességét növeljük a gyomokkal szemben, itt még nagyobb hangsúlyt kell helyezni az agrotechnika egyes elemeiben lévő gyomszabályozási lehetőségek felhasználására. Azon belül a mechanikai sorközművelésnek kiemelt szerepe van.
A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.
Az AF szaklap átszerkesztett változata Nagy Margit: Hüvelyesek gyomirtásának lehetőségei és gyakorlati tapasztalatain (2017. E70 90. old) című írása alapján
