2019-ben 12 új növényvédő szer hatóanyag használatát engedélyezte az Európai Unió, ugyanakkor 45 forgalmazásának engedélyét visszavonta, vagy nem hosszabbította meg azt a lejártakor. Idénre is jut a lejárt engedélyű hatóanyagokból bőven, de vajon mennyi lesz, ami pótolni tudja ezeket?
Azt szögezzük le: növényvédő szerekre szükség van ahhoz, hogy elegendő élelmiszerrel lássuk el a Föld népességét! A növekvő számú „földlakó” ellátásához egyre több élelemre lesz szükség. Ehhez végletesen tudunk több mezőgazdasági területet bevonni a termelésbe, így elsősorban az egységnyi területen termelt élelmiszer mennyiségének növelésével kell megoldani a problémát.
Persze termelhetünk „vegyszermentesen”, vagy biotermesztéssel is, de tisztán biotermeléssel nem lehet kiváltani a hagyományos mezőgazdaságot. Bizonyos körülmények közt az ökotermesztés hozamai megegyeznek a hagyományos gazdálkodáséval, de a legtöbb területen elmaradnak attól.
Óvatos ecslések szerint a világon a termés harmada vész kárba a kártevők, kórokozók és gyomnövények miatt napjainkban is. Az időjárás szélsőségei és az uniós hatóanyag-kivonások miatt a növényvédelem egyre nehezebb feladat elé állít mindenkit, aki aktívan részt vesz a termelés folyamatában. A növényvédő szerek ugyanakkor a világ legtöbbet vizsgált és legszigorúbban ellenőrzött anyagai között vannak. Újabban a zöld lobbik erősödése miatt is egyre gyakrabban kerül középpontba, vagy ha úgy tetszik egyenesen célkeresztbe egy-egy (aktuálisan halálosnak vagy extra veszélyesnek kikiáltott) hatóanyag.
A növényvédő szereket gyártó cégek nagy erőket vetnek be a fejlesztésbe, folyamatosan új készítményeket és technológiákat tesztelnek. Azonban kevés komoly fejlesztő cég van a piacon, akik képesek új készítmények kifejlesztésére és forgalomba hozatalára. Ennek az az oka, hogy egy új hatóanyag kifejlesztése hosszú időt vesz igénybe, akár 10-15 éves folyamat is lehet és nagy költséggel jár, hozzávetőlegesen 2-300 millió euró befektetést igényel.
Ahhoz, hogy a felhasználókhoz eljuthassanak az új növényvédő szerek, az EU regisztráció során meg kell felelniük az EFSA konzervatív, veszély (és nem kockázat …) alapú értékelésén. Csak azok a hatóanyagok kaphatnak felhasználási engedélyt, amelyekről laboratóriumi, üvegházi és szabadföldi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy nem veszélyesek az emberre, az állatokra és a környezetre.
De nézzünk néhány konkrétumot, milyen fontos vegyületeket érintett mostanában a kivonás, korlátozás:
– oxifluorfen
– imidakloprid, klotianidin, tiametoxam
– tirám
– dikvát
– klórpirifosz; klórpirifosz-metil
– klórtalonil
– pimetrozin
– glifozát (?)
és a lista nem teljes….
Ismert, hogy az EU öt éven belül szinte teljességgel kivonni tervezi a hatóanyagoknak azt a három nagy csoportját, amelyek a növényvédelemben jelentős szerepet játszanak. A három nagy csoport: a neonikotinoid típusú csávázószerek, a glifozát-tartalmú gyomirtó szerek és a triazol szercsoportba tartozó gombaölő szerek csoportja. A gombaölő, rovarölő és gyomirtó szerek piacán akár 50%-kal kevesebb hatóanyag maradhat, és egyelőre nem látjuk mi, növényvédős szakemberek sem, hogy mivel tudnánk ezeket pótolni.
A csökkenő számú lehetőségek kihívások elé állítják a termelőket és a növényvédős szakembereket egyaránt.
Milyen kockázatai vannak a szerek kivonásának?
– Technológiai lyukak alakulnak ki: „Mára már odáig jutott a helyzet, hogy a gazdaságilag jelentős termőterületű növények (azaz a „nagy kultúrák” – gabonafélék, olajnövények) növényvédelmi technológiája esetén is ún. „technológiai lyukak” kezdenek el kirajzolódni, vagyis viszonylag jelentős károsítók ellen csökken a szerrotáció (pontosabban: hatásmód-rotáció) lehetősége, illetve időszakosan előforduló (de esetenként/átmenetileg jelentőssé váló) károsítók ellen sincs legális védelmi megoldás.”
Nem csak a szántón vannak gondok! A gyümölcstermesztők rendelkezésére álló hatóanyag-csoportok szűkülése is megfigyelhető, bizonyos kultúrákban komoly gondot okozva (pl. csonthéjasok). Érinti ez a rovarölő szereket, az atkaölő szereket, illetve a kórokozók elleni kontakt készítményeket is. Továbbá itt említhető meg a réz alkalmazásának kérdése, amely 4000 g/év mennyiségben engedélyezett, a korábbi 6000 g/év helyett, ezzel a biotermesztést is érinti a szigorítás.
– Szerrotáció hiánya miatt rezisztencia fellépése: A felhasználható hatóanyagok, hatóanyag-csoportok számának csökkenése fokozza a rezisztencia kialakulásának kockázatát. Erre élő friss példa a repce-fénybogár elleni védekezés nehézsége, mely azért lett szinte lehetetlen, mert a foszforsav-észter és a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó készítmények hiánya miatt a piretroidok egyoldalú használata terjedt el, mely – rendkívül gyorsan – az utóbbi években a rezisztencia kialakulását eredményezte.
– Terméshozam csökkenése: A rezisztencia miatt végső soron rövid időn belül terméshozam csökkenés várható, ami a saját fogyasztóink ellátását is veszélyezteti, ez pedig magával hoz olyan gazdasági problémákat, amik már túlmutatnak ezen cikk tartalmán.
– Illegális növényvédőszer használat növekedése: Várhatóan a termelők a megszokott, jól bevált növényvédő szereket keresik majd, ami magával vonzza az illegálisan behozott, vagy hamisított növényvédő szerek gyakoribb felbukkanását.
Mit tehetnek a termelők, hogy enyhítsék a fellépő problémákat?
A legfontosabb, hogy képzett szakemberek, növényorvosok, növényvédelmi szakmérnökök segítségével, felelősségteljesen döntsenek arról, hogy mikor milyen készítményt vetnek be! Nagy körültekintés szükséges a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó megváltozott előírásokkal kapcsolatban.
Egyre fontosabb az integrált növényvédelem! A minden külső tényező figyelembevételével, az előrejelzésre és a helyi, táblaszintű információk feldolgozására épülő növényvédelmet kell követni, ne a kémiai védekezés legyen az első gondolatunk! Helyezzük előtérbe az egyéb szakmai szempontokat is, amikor a növényvédelmi döntéseket meghozzuk.
Mindinkább a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció felé fordulnak a fejlesztések. A gyártók felelősségi körébe tartozik az is, hogy a kifejlesztett hatóanyag felhasználhatóvá, felhasználóbaráttá váljon, azaz kijuttatható legyen, a megfelelő formuláció pedig segítse a környezeti károk csökkentését. A termelő felelőssége pedig az, hogy csak akkor és csak ott használjon növényvédőszert amikor és ahol szükséges!
Gyakran felmerül a biológiai védekezés lehetősége is, ebbe az irányba is sok kutatás, fejlesztés elindult.
Legalább olyan lényeges a termelők és szakirányítók szakmai továbbképzése is, hogy lépést tartsanak a gyors fejlődéssel és szabályozás változásokkal. Kerüljék a gyanúsan olcsó, nem hivatalos úton beszerzett növényvédő szereket, mert nem tudjuk mi van bennük, használatuk beláthatatlan kockázatot jelent!
