3℃ -2℃
február 3. Balázs, Oszkár, Celerina
Gyümölcs

A fekete dió sötét titkai

Agrofórum Online

A fekete dió elsőre bizarrnak tűnik, noha ez a világ egyik legértékesebb és legszebb fája. Egy szem fekete dió 7 centiméteres is lehet, az összetett levél hossza pedig akár a 60 centimétert is elérheti!

A fekete diófa remek árnyékot ad, hiszen jó termőhelyen akár 30 méteresre, vagy annál magasabbra is megnőhet. A kérge végig sötét, és egymást metsző, rombusz alakú barázdákat képez. A fekete diófa levelei páratlanul szárnyaltak, 11-23 levélkéből állnak.

A fekete diófa tavasszal utolsóként hajtja ki a leveleit, ősszel pedig elsőként dobja le azokat. A dió röviddel a levelek után, szeptemberben vagy októberben potyog le. A zöld dió jellemzően baseball-labda méretűre nő, és 11-12 gramm között van a súlya. 

Fekete dió
Fekete dió

A fa felhasználása a régmúltba nyúlik vissza. Az európai telepesek ugyanis hamar rájöttek,  hogy a fa a rothadással szembeni természetes ellenállása tökéletesen alkalmassá tette a fekete diófát oszlopok, tetőszerkezetek, kerítés-oszlopok és párkányok készítésére.

Bár a fekete diónak számos felhasználási módja és előnye van, van egy sötét titka is: a fekete dió ugyanis bőrkiütéseket, durva szemirritációt és légzési problémákat okozhat az embernél.

Hogy miért? Elsősorban a levelek és az azokból kioldódó juglon miatt, így a fa ezen részei még így is hatással lehetnek a hozzá közeli növényekre és az emberekre.

Amikor a levelek és a szárak a földre hullanak és lebomlanak, juglon kerül a talajba. A gyökerek, amelyek a fától 15 méterre vagy annál is messzebbre nyúlhatnak, még a fa eltávolítása után is juglont bocsátanak ki a környező talajba.

Sok faipari szakember számolt be már arról, hogy a fekete dióval való munka után kiütések vagy légzőszervi problémák jelentkeznek náluk. A fa metszése vagy az ágak eltávolítás során felszabaduló fűrészpor részecskék ugyanis ugyanolyan allergiás reakciót okozhatnak az arra érzékenyeknél, mint a mérges szömörce.

Egyes növények, ha túl közel nőnek a fa gyökereihez vagy a lombkorona alá ültetik őket, elpusztulhatnak vagy elmaradhat a növekedésük. Az érintett növények közé tartozik a burgonya, a paradicsom, a paprika és a bogyós gyümölcsök, a különféle bokrok (például rododendronok, azáleák és lila akácok), a fák (az éger, az alma, a körte, a fenyő, a lucfenyő, a juhar és a nyírfa).

Más diófák, például a mogyoró, a pekándió szintén kibocsátják a juglont, de sokkal kisebb mennyiségben, így az nincs hatással a közeli növényekre.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fiatal almafák koronaalakítása, II. rész

2025. január 24. 09:40

A termelői szemlélet megköveteli (amennyiben profitorientált vállalkozásról beszélünk), hogy az újabbnál újabb fajtákban rejlő összes termőpotenciált kiaknázzuk.

Fiatal almafák téli koronaalakítása, I. rész

2025. január 17. 11:10

A metszés során fontos, hogy tisztában legyünk az alany és a fajta típusával. A növekedési erély határozza meg a koronaforma kezelhetőségét.

Venezuela kincse: a mézbogyó

2025. január 15. 16:10

A mézbogyó fája akár 25-30 méter magasra is megnőhet, olykor bordázott törzse pedig 1 méter átmérőjű is lehet.

Várjunk még a csonthéjas gyümölcsfák metszésével!

2025. január 14. 07:10

A hazai üzemi gyakorlatban egyre inkább áttérnek a csonthéjas gyümölcsfajok fáinak nyári metszésére.

A nyugati dióburok-fúróléggyel kapcsolatos 2019. évi tapasztalatok

2019. október 23. 04:38

A 2019-es évben a késő tavaszi fagyok, az elhúzódó hűvös időjárás és a nyár végi/ősz eleji relatív vízhiány mellett a diósgazdáknak és házikert tulajdonosoknak egy másik problémával is meg kellett küzdenie, mégpedig a dió egy hazánkban néhány éve felbukkant károsítójával, a nyugati dióburok-fúróléggyel.