Az intenzív, fagyvédelmi és öntöző berendezésekkel, precíziós megoldásokkal ellátott, nagy mértékben gépesített gyümölcstermő ültetvények jelentik a megoldást a klimatikus kihívásokra és a munkaerőhiányra.
A KITE Zrt. derecskei kísérleti ültetvényében ezeknek a megoldásoknak a gyakorlati lehetőségeit vizsgálják. A vállalat június 24-én, „A jövő meggyültetvénye” című szakmai rendezvényén mutatta be a folyamatban lévő fejlesztéseket. A Derecskei Kertészeti Telephelyen Bónis László, a KITE Zrt. fejlesztőmérnöke ismertette a meggytermesztési kísérlet eddigi eredményeit.
Az intenzív termesztés új alapjai
A derecskei ültetvényben jelenleg öt meggyfajta és öt alany variációit vizsgálják annak érdekében, hogy megtalálják azokat a kombinációkat, amelyek hosszú távon is alkalmasak lehetnek intenzív, nagyüzemi termesztésre.
A fejlesztések középpontjában egy olyan ültetvényrendszer kialakítása áll, amelyben a termesztési műveletek minél nagyobb része gépesíthető. A jövő meggyültetvényében a cél nem csupán a növényvédelmi munkák és a metszés hatékonyságának javítása, hanem a betakarítás automatizálása is, amellyel jelentősen csökkenthető a kézi munkaerő iránti igény.
Alacsonyabb fák, hatékonyabb betakarítás
A vizsgált redukált növekedésű alany-nemes kombinációk lehetővé tehetik alacsonyabb, könnyebben kezelhető fák nevelését. Az ilyen ültetvények már alkalmasak lehetnek rázógépes vagy speciális betakarítógépekkel történő szüretelésre is. A projekt célja nemcsak új termesztéstechnológiai megoldások kidolgozása, hanem az is, hogy a termelők objektív mérési eredmények és többéves gyakorlati tapasztalatok alapján dönthessenek a jövőben leginkább eredményes ültetvényrendszerekről.
A kísérleti program fontos partnere a Pullulo Faiskolai Kft., amely biztosítja a vizsgált szaporítóanyagokat. A vállalkozás fejlődését Rácz Szabó Róbert, a faiskola tulajdonosa ismertette.
Elmondta, hogy a faiskola 2012-ben 60 ezer oltvánnyal kezdte meg működését, mára pedig már 45 hektáron közel 2 millió növényt nevelnek, köztük 108 licencvédelem alatt álló fajtát.
Törpítő hatású meggy alanyok
Miért fontos az alanyválasztás?
Az intenzív meggytermesztés sikerének egyik kulcsa a megfelelő alany–nemes kombináció kiválasztása. A hazai faiskolai nevelésben széles körben alkalmazott sajmeggy alanyon nevelt fák ugyan egyenletes fejlődést biztosítanak, azonban homoktalajokon ez nem minden esetben valósul meg.
A kutatások ezért egyre inkább a német nemesítésű GiSelA alanyok felé fordultak. Ezek közül különösen azok ígéretesek, amelyek törpítő hatásúak, korábban termőre fordulnak, nem képeznek sarjakat és hosszú távon fenntartható ültetvény kialakítását teszik lehetővé. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint a generatív típusú alany és öntermékeny fajta kombinációk esetében 5-6 év után csökken a gyümölcsök mérete, ezért az optimális alany-nemes párosítás meghatározása kulcsfontosságú.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a GiSelA alanyok részletes fajtaleírással rendelkeznek, magyarországi termesztési körülmények között viselkedésük több esetben eltér a németországi tapasztalatoktól, ezért a hazai vizsgálatok kiemelt jelentőségűek.
Turmalin – ígéretes új fajta a hazai termesztésben
A derecskei kísérlet egyik figyelemre méltó szereplője a német nemesítésű Turmalin meggyfajta.
Az öntermékeny, későn virágzó fajta kiváló levélbetegség-toleranciával rendelkezik. 2025-ben és 2026-ban is 10-11 nappal később virágzott, mint pl. az Érdi bőtermő fajták, ami a tavaszi fagykockázat szempontjából jelentős előnyt jelentett.
Termése közepes méretű, mélyvörös színű, hosszú ideig a fán tartható, miközben érési ideje korainak számít. A derecskei, hároméves ültetvényben becsült terméseredménye 2026-ban hektáronként 6-9 tonna körül alakult, ami biztató lehet a jövőre nézve.
A cél: stabilan 20 tonna feletti termés
Az intenzív meggyültetvényekben a szakemberek szerint reális célkitűzés a 20 tonna feletti hektáronkénti terméshozam. Ennek eléréséhez azonban nem elegendő a korszerű termesztéstechnológia. Legalább ilyen fontos a megfelelő fajta- és alanyválasztás, valamint a precíz agrotechnikai elemek összehangolt alkalmazása.
A derecskei kísérletek éppen ehhez kívánnak gyakorlati alapot biztosítani, hogy a jövő meggyültetvényei egyszerre legyenek gazdaságosabbak, jobban gépesíthetők és ellenállóbbak a változó klimatikus körülmények között.
Képek forrása: KITE Zrt. és Pixabay
