Bár Magyarországon az éves csapadékmennyiség hosszú távon nem csökkent, az ország jelentős részét mégis egyre gyakrabban sújtja aszály. A klímaváltozás kertészeti hatásairól Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója beszélt „A jövő meggyültetvénye” című szakmai rendezvényen, amelyet június 24-én rendeztek meg a KITE Zrt. Derecskei Kertészeti Telephelyén.
Egyre több a hőségnap, későbbre tolódnak a tavaszi fagyok
Az előadás rámutatott, hogy az éves középhőmérséklet emelkedése már az 1980-as években megkezdődött, majd 2000 után tovább gyorsult. A legjelentősebb változás a nyári időszakban figyelhető meg. Az 1970 és 2023 közötti időszakban az úgynevezett hőségnapok – amikor a napi maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot – száma az ötszörösére emelkedett. Emellett az UV-B és UV-C sugárzás intenzitása is jelentősen növekedett, ami további stresszhatást jelent a növényállományok számára.
Miközben a téli fagyos napok száma összességében csökkent, a tavaszi fagyveszély nem mérséklődött. Az 1970-80-as évekhez képest a fagyos napok száma 2-3 héttel rövidebb időszakra korlátozódik, és 40%-kal kevesebb a -10 °C alatti napok száma. Ugyanakkor a tavaszi fagyok időpontja eltolódott: a korábban jellemző márciusi lehűlések helyett egyre inkább áprilisban jelentkeznek, gyakran sarki eredetű, szállított fagyok formájában.
A március és május közötti időszakban a fagyos napok száma térségenként 5 és 30 nap között alakul. Különösen kedvezőtlen helyzetben vannak azok a termőtájak, ahol jelentős az alma-, meggy- és diótermesztés mértéke, hiszen ezeken a területeken évente 20-25 tavaszi fagyos nappal kell számolni, ami komoly terméskockázatot jelent.
A klímaváltozás hatásainak pontos nyomon követését egyre kiterjedtebb mérőhálózat segíti. A KITE Zrt. jelenleg mintegy 800 meteorológiai állomást üzemeltet országszerte, az országos lefedettség közel 2000 állomással lehetne biztosítható.
Változatlan éves csapadékmennyiség, kevesebb hasznosítható víz
Az előadás egyik legfontosabb megállapítása szerint az ország éves csapadékmennyisége hosszú távon nem mutat csökkenő trendet. A probléma sokkal inkább az, hogy a csapadék időbeli eloszlása jelentősen átalakult. Míg a téli időszakban több csapadék hullik, addig a vegetációs időszakban egyre kevesebb víz áll a növények rendelkezésére. Eközben az emelkedő hőmérséklet és a szeles napok számának növekedése miatt fokozódik a párolgás is.
Ennek következtében a klimatikus vízmérleg – vagyis a lehullott csapadék és az elpárolgó vízmennyiség egyenlege – a vegetációs időszakban már negatívvá vált: több víz távozik a rendszerből, mint amennyi csapadék formájában érkezik. Ez azt jelenti, hogy azonos éves csapadékmennyiség mellett is kevesebb víz hasznosítható a növények számára.
Az öntözés szerepe tovább erősödik
A változó klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás a kertészeti kultúrákban is egyre inkább előtérbe kerül. A növekvő párolgási veszteség és a vegetációs időszak vízhiánya miatt az öntözés szerepe folyamatosan felértékelődik.
A jövő eredményes gyümölcstermesztése nemcsak a megfelelő fajták és termesztéstechnológia megválasztásán múlik, hanem azon is, hogy a termelők milyen hatékonyan tudnak alkalmazkodni a klímaváltozás által kialakított új környezeti feltételekhez.
Képek forrása: KITE Zrt.
