Gyümölcs

A légköri aszály hatásai a gyümölcstermesztésben

Agrofórum Online

A hazai csapadékellátásra idén is a hektikusság jellemző, csakúgy, mint az elmúlt években. Jelentős az eltérés a tájegységek között, ha a csapadék mennyiségét és eloszlását tekintjük. Milyen káros hatásai vannak a túlzott csapadéknak, és milyen veszélyeket rejt a forró mediterrán légtömeg, amely eléri hazánkat? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ találni a következőkben.

Eddig a 2024-es év során Magyarországon átlagosan 250-280 mm csapadék hullott, ez az érték természetesen tájegységektől függően változik. A Dél-Alföldön alig 130-160 mm csapadék az idei átlag, míg a Nyugat-Dunántúlon akár a 420-430 mm-t is elérheti ez az érték.

Komoly gondot okoz a szárazság az Alföld számos pontján, a hetek óta jellemző 33-35 fokos meleg levegő pusztítóan hat a növények élettani folyamataira. A növények transzspirációjának intenzitását számos tényező befolyásolja, így a tábla domborzata, a talaj fizikai félesége és a termesztett kultúrnövény típusa.

A cseresznye, meggy és egyéb csonthéjasok minőségén nem rontott a júliusi szárazság a bőséges tavaszi esőzések miatt, azonban a szüret utáni időszakban is gondoskodnunk kell az árutermő ültetvények vízellátásáról.

Ha ugyanis a csapadékmennyiség nem kielégítő egy gyümölcstermő növény számára, az kedvezőtlen hatást gyakorol a következő év termését hordozó termőképletek fejlődésére. Sajnos az ültetvényeink jelentős része öntözetlen, ami nagyfokú kiszolgáltatottságot jelent az abiotikus tényezőknek.

Fertőzési kapuk

Az ősszel szüretelendő gyümölcseink komolyan megsínylik a száraz, forró időjárást. Az alma felületén barna foltok jelennek meg, amely a napégés biztos jele, emiatt a gyümölcs felreped, rothadásnak indul. Ezáltal fertőzési kaput nyit számos szaprofita gombafajnak.

A gyümölcsátmérő fontos minőséget meghatározó paraméter. A nyári szárazság ezt az értéket is gyorsan tönkre teheti, a légköri aszály és a túlzott napsütés hatására záródnak a gázcserenyílások. Megáll a gyümölcsátmérő növekedése, és nem éri el betakarításig a kívánt 70-80 mm-es értéket.

A légköri aszály a körte termésére is jelentősen hat, a legelterjedtebb körtefajta hazánkban a sokak számára ismert ’Vilmos’. Ez a körtefajta szeptember első hetében szüretelhető, termőhelytől függően. A felmelegedés hatására azonban a gyümölcs töppedt marad, korai érésnek indul, és a magház körül barnult lesz a gyümölcshús, ami nagyban rontja a tárolhatóságát.

A légköri páratartalom emellett felgyorsítja a gyümölcshús kövecsesedését, amire a körtefajtáknak eltérő hajlamuk van, de a kialakulás hatására élvezhetetlen lesz a termés fogyasztása is.

Terméshullás, termésromlás

A hirtelen fellépő hőhullámok a szilvafákat sem kímélik. Ez a gyümölcs már szinte a kultúránk részének tekinthető, termesztése viszont egyre nehézkesebb a XXI. század évtizedeiben.

A szilva korai gyümölcshullással és száradt, aszott gyümölccsel reagál a meleg légtömegekre. Alapvetően ellenálló növény, de a szélsőséges időjárás sokszor próbára teszi ültetvényeinket. Extrém időjárás esetén még a korai lombhullás is előfordulhat.

Az öntözési rendszerek kiépítése jelentős adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra, azonban egy stabil, megfelelően méretezett rendszer évtizedeken keresztül javítani fogja a termésbiztonságot.

Öntözés nélkül már nem érdemes és nem is szabad semmilyen évelő kultúrát ültetnünk. Igaz ez a zöldségtermesztés számos termesztett növényére is. Persze a jól működő rendszerek jelentős energiaigényűek is, a megújuló energiaforrások adta lehetőséggel azonban hatékonyan tudjuk csökkenteni az energiaköltségeket. A csepegtetőrendszerektől kezdve a lineárokig ma már mindenhol felhasználhatóak a napelemek mint autonóm energiaforrások.

Az ország bizonyos tájegységein viszont a túlzott csapadék okozhat fejtörést a gazdálkodók számára. Borsodban, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a hirtelen kialakuló nyári záporok sok esetben akadályozták a növényvédelmi, és egyéb ápolási műveletek elvégzését.

Tokalj-Hegyalján a meredek lejtőkön kialakított szőlőültetvényekről lemosódott a felső termőréteg. A viharok után a felső kavicságy jelezte a sorközöket. A Felső-Tisza-vidéken pedig az egy-két óra alatt lehullott 40-50 mm esővíz okozott fejtörést. A csatornák megteltek, és sokszor a gyümölcsösök mellett kialakított vízelvezető árkok sem tudták megfelelően elvezetni a csapadékot.

A változó időjárás támasztotta kihívások új megoldásokat kívánnak a gazdálkodóktól, a korai érésű gyümölcsök, a megfelelően csatornázott és karbantartott ültetvények és a szakszerűen alkalmazott öntözőrendszerek megoldást jelentenek az új problémákra.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi jön a fagyok után? – Így gondozzuk a károsodott gyümölcsfákat!

2025. április 23. 08:10

Az elmúlt hetek faggyal kapcsolatos történéseit összegezve, több tíz milliárdos kár érte a hazai kertészeteket, de hiba lenne magára hagyni a gyümölcsfákat.

A szamócaszezon itt van, de a termesztés kihívásokkal teli + videó

2025. április 22. 15:10

A szamóca az egyik legkeresettebb korai gyümölcsünk. A termesztés kihívásairól készítettünk interjút.

Áprilisi fagyok: drasztikus terméskiesés várható

2025. április 21. 16:10

Az április eleji fagyok akár 100%-os termésveszteséget is okozhatnak, jelentős áremelkedésre számíthatunk a gyümölcspiacon.

Gyümölcsfaoltás okosan + videó

2025. április 19. 10:10

A gyümölcsfaoltás érdekes területe a kertészetnek. Szeretnénk megtámogatni nézőinket hasznos tippekkel e tekintetben is.

Soha ne legyen rosszabb évünk! - A magyar mezőgazdaság 2018. évi teljesítményének elemzése

2019. március 29. 13:46

Előzetes adatok alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2017. évi 4 százalékos csökkenés után 2018-ban 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növényi termékek kibocsátásának volumene 2, az állatok és állati termékeké pedig 6 százalékkal bővült.

Lengyelország a legnagyobb EU-s almatermelő

2021. január 22. 06:52

Az Európai Unió országai közül Lengyelországban termelik a legtöbb, 3,08 millió tonna almát. Az ország ezzel a globális rangsorban negyedik, a listát Kína vezeti 42,43 millió tonnás adattal.

Együnk rendszeresen almát!

2018. december 6. 15:02

A rendszeres almafogyasztás immunstimuláló hatású és segíti a szellemi frissességet, mérsékli a fáradékonyságot, a stressz hatásait, a látásromlást, a fogak romlását.

Az alma 2018. évi növényvédelmi érdekességei

2018. október 29. 07:37

A vegetáció kezdetén – március 19. és 24. között – az ültetvényeknek el kellett viselni egy komolyabb lehűlést, melynek közvetlen hatása az almástermésűeket kevésbé érintette.