Eddig a 2024-es év során Magyarországon átlagosan 250-280 mm csapadék hullott, ez az érték természetesen tájegységektől függően változik. A Dél-Alföldön alig 130-160 mm csapadék az idei átlag, míg a Nyugat-Dunántúlon akár a 420-430 mm-t is elérheti ez az érték.

Komoly gondot okoz a szárazság az Alföld számos pontján, a hetek óta jellemző 33-35 fokos meleg levegő pusztítóan hat a növények élettani folyamataira. A növények transzspirációjának intenzitását számos tényező befolyásolja, így a tábla domborzata, a talaj fizikai félesége és a termesztett kultúrnövény típusa.

A cseresznye, meggy és egyéb csonthéjasok minőségén nem rontott a júliusi szárazság a bőséges tavaszi esőzések miatt, azonban a szüret utáni időszakban is gondoskodnunk kell az árutermő ültetvények vízellátásáról.

Ha ugyanis a csapadékmennyiség nem kielégítő egy gyümölcstermő növény számára, az kedvezőtlen hatást gyakorol a következő év termését hordozó termőképletek fejlődésére. Sajnos az ültetvényeink jelentős része öntözetlen, ami nagyfokú kiszolgáltatottságot jelent az abiotikus tényezőknek.

Fertőzési kapuk

Az ősszel szüretelendő gyümölcseink komolyan megsínylik a száraz, forró időjárást. Az alma felületén barna foltok jelennek meg, amely a napégés biztos jele, emiatt a gyümölcs felreped, rothadásnak indul. Ezáltal fertőzési kaput nyit számos szaprofita gombafajnak.

A gyümölcsátmérő fontos minőséget meghatározó paraméter. A nyári szárazság ezt az értéket is gyorsan tönkre teheti, a légköri aszály és a túlzott napsütés hatására záródnak a gázcserenyílások. Megáll a gyümölcsátmérő növekedése, és nem éri el betakarításig a kívánt 70-80 mm-es értéket.

A légköri aszály a körte termésére is jelentősen hat, a legelterjedtebb körtefajta hazánkban a sokak számára ismert ’Vilmos’. Ez a körtefajta szeptember első hetében szüretelhető, termőhelytől függően. A felmelegedés hatására azonban a gyümölcs töppedt marad, korai érésnek indul, és a magház körül barnult lesz a gyümölcshús, ami nagyban rontja a tárolhatóságát.

A légköri páratartalom emellett felgyorsítja a gyümölcshús kövecsesedését, amire a körtefajtáknak eltérő hajlamuk van, de a kialakulás hatására élvezhetetlen lesz a termés fogyasztása is.

Terméshullás, termésromlás

A hirtelen fellépő hőhullámok a szilvafákat sem kímélik. Ez a gyümölcs már szinte a kultúránk részének tekinthető, termesztése viszont egyre nehézkesebb a XXI. század évtizedeiben.

A szilva korai gyümölcshullással és száradt, aszott gyümölccsel reagál a meleg légtömegekre. Alapvetően ellenálló növény, de a szélsőséges időjárás sokszor próbára teszi ültetvényeinket. Extrém időjárás esetén még a korai lombhullás is előfordulhat.

Az öntözési rendszerek kiépítése jelentős adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra, azonban egy stabil, megfelelően méretezett rendszer évtizedeken keresztül javítani fogja a termésbiztonságot.

Öntözés nélkül már nem érdemes és nem is szabad semmilyen évelő kultúrát ültetnünk. Igaz ez a zöldségtermesztés számos termesztett növényére is. Persze a jól működő rendszerek jelentős energiaigényűek is, a megújuló energiaforrások adta lehetőséggel azonban hatékonyan tudjuk csökkenteni az energiaköltségeket. A csepegtetőrendszerektől kezdve a lineárokig ma már mindenhol felhasználhatóak a napelemek mint autonóm energiaforrások.

Az ország bizonyos tájegységein viszont a túlzott csapadék okozhat fejtörést a gazdálkodók számára. Borsodban, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a hirtelen kialakuló nyári záporok sok esetben akadályozták a növényvédelmi, és egyéb ápolási műveletek elvégzését.

Tokalj-Hegyalján a meredek lejtőkön kialakított szőlőültetvényekről lemosódott a felső termőréteg. A viharok után a felső kavicságy jelezte a sorközöket. A Felső-Tisza-vidéken pedig az egy-két óra alatt lehullott 40-50 mm esővíz okozott fejtörést. A csatornák megteltek, és sokszor a gyümölcsösök mellett kialakított vízelvezető árkok sem tudták megfelelően elvezetni a csapadékot.

A változó időjárás támasztotta kihívások új megoldásokat kívánnak a gazdálkodóktól, a korai érésű gyümölcsök, a megfelelően csatornázott és karbantartott ültetvények és a szakszerűen alkalmazott öntözőrendszerek megoldást jelentenek az új problémákra.