Lehet, hogy a 300 ezer tonnát sem fogja elérni az idei magyar almatermés, de európai uniós szinten is jelentős visszaesés várható.
Az Európai Unió egy átlagos évben 11,5-12,0 millió tonna almát termel, melyből mintegy 7,5-8,0 millió tonna kerül az étkezési piacokra, 3,5-4,5 millió tonna pedig a feldolgozóiparba, mely utóbbi döntően a sűrítmény célú léalmát foglalja magában.
Az EU az évek többségében 500-600 ezer tonna almasűrítményt állít elő, ami a világ termelésének 1/3-a. Az EU teljes almaterméséből mintegy 30%-ot Lengyelország egymaga tesz ki, mely egy átlagos évben most már 3,5-4,0 millió tonna alma előállítására képes.
Az étkezési alma piacán valamivel alacsonyabb Lengyelország részesedése (átlagosan 1,5-1,8 millió tonna mennyiségével 20-25%-os piaci részarányt képvisel), azonban az EU léalma-termésének és előállított sűrítményének 50-60%-át adja, amivel nemcsak az Unió, hanem az egész világ egyik meghatározó sűrítménygyártója.
Kevés lesz
A WAPA (World Apple and Pear Association, Alma és Körte Világszövetség) hivatalos prognózisa szerint 2024-ben 10,2 millió tonnás almatermésre lehet számítani. Megjegyzendő, hogy az EU szintjén hozzávetőlegesen a 11,0-11,5 millió tonna jelenti azt az egyensúlyi mennyiséget, melyet a piac – átlagos (készlet)viszonyok mellett – érdemi zavarok nélkül kezelni tud, illetve a piaci igények kielégítéséhez szükséges.
A Prognosfruit konferencián elhangzottak szerint az idén mintegy 3,8-3,9 millió tonna lehet az ipari feldolgozásra kerülő alma mennyisége, illetve 6,4 millió tonna az étkezési alma volumene.
Számos tényező volt hatással az idei európai termésre: az igen enyhe tél, a jelentős tavaszi fagykárok, bizonyos időszakokban az erősen aszályos és meleg időjárás, a hirtelen hőmérséklet-változások.
A különböző jelenségek nem egyformán érintettek minden régiót, illetve lényeges különbségek vannak az általuk okozott veszteségek mértékében is, de érezhetően rányomják bélyegüket ebben az évben is az EU almatermésére.
Magyar terméskilátások
A 2024. évi hazai almatermés jócskán alulmúlja a tavalyi 472 ezer tonnát. Az idén mindössze 330 ezer tonna +/- 10% magasságában várható a szüretelhető mennyiség. Ezzel Magyarországon is az elmúlt tíz év második leggyengébb termése várható (2022: 280 ezer tonna, 2020: 358 ezer tonna).
A ténylegesen betakarítható mennyiséget a szüreti időszak időjárásának alakulása fogja meghatározni. A FruitVeB prognózisainak beválási tapasztalatai alapján azonban elmondható, hogy 5 évből 3-4-szer a szezon elején prognosztizáltnál alacsonyabban alakul a tényleges termés, ami azzal van összefüggésben, hogy az időjárás gyakrabban alakul kedvezőtlenebbül, mintsem optimálisan.
Jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, míg rossz esetben nem fogja elérni a 300 ezer tonnát sem.
Az étkezési alma termése kis mértékben marad el a tavalyi szinttől, az idei termésből várhatóan mintegy 90-100 ezer tonna lehet a piacra kerülő mennyiség. Az ipari alma esetében jóval nagyobb a kiesés mértéke, 230-240 ezer tonna iparialma-termésre számítunk.
Az érés az öntözött, jéghálós ültetvényekben mintegy 2 héttel van előrébb, az öntözetlen, főleg ipari célú ültetvényekben mintegy 3 hetes a koraiság. Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsméretek növekedése elmarad a szokásostól, így – főleg az eleve kisgyümölcsű fajtáknál – várhatóan egy kaliberrel kisebb lesz a gyümölcsméret, amit az étkezési alma piacnak idén tolerálnia kell.
Az idei gyenge hazai almatermés több okra vezethető vissza. Részben szerepet játszik az is, hogy 2023-ban egy relatíve jó termést szüreteltünk, így a fák leterheltebbek voltak, ami a gyengébb kondíciójú ültetvényekben idén egy eleve gyengébb virágzásban és termésben ütött vissza.
A visszaesés okai
Az alternancián kívül további, jelentős terméskiesést okozott az is, hogy ebben az évben (is) az időjárási károk szinte minden válfaját meg kellett tapasztalnunk:
A tavasz (március-április) aszályos volt, ami – az öntözetlen ültetvényekben, vagyis a termőfelület ¾-én – látens módon már önmagában ronthatta a virágok minőségét. A tavaszi talaj- és légköri aszály éppen a virágzás időszakára (április közepe, második fele) csúcsosodott ki, ami érdemben rontotta a termékenyülést.
Március-április folyamán több alkalommal alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, melyben a virágszervek „megfáztak”, majd a virágzás után, kisgyümölcs állapotban – főleg az ország észak-keleti régiójában – egyes körzetekben jelentősebb fagykárok is kialakultak.
A virágzás lezárulta után, hűvösebb, csapadékos, fényszegény időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre.
A rendkívüli szélsőségek között ingadozó tavaszi csapadék-, hőmérsékleti és fényviszonyok eredője az átlagosnál gyengébb terméskötődés és/vagy erőteljesebb május-júniusi tisztuló hullás lett.
A május és június első fele meglehetősen csapadékos volt, ami miatt a varasodás fertőzés mértéke nagyobb az átlagosnál (emiatt bizonyos áruhányad az étkezésiből az ipari szegmensbe vándorol), illetve nagyon jelentős volt idén a tűzelhalás fertőzés mértéke is.
Május-június folyamán lokálisan, de az átlagosnál sokkal nagyobb területen és intenzitással érték kisebb-nagyobb jégverések az almaültetvényeket, ami az étkezési kihozatalt csökkenti, az iparit növeli. Ez a legfőbb oka annak, hogy a jéghálós ültetvényekben relatíve stabil, tavalyihoz hasonló termést látunk, ellenben a jégháló nélküli ültetvényekben a jóval szerényebb lesz a szüretelhető étkezési alma mennyisége.
Kánikula, aszály
Júniustól kezdve mostanáig gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek ráadásul erős aszállyal és UV-sugárzással párosultak. Ennek következtében – elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon – nagyon erős napégési károkat tapasztalunk, extrémebb esetekben szinte rásült az alma a fára.
A tavaszi hideghatásoknak, valamint a nyári aszálynak és hőségnek köszönhetően (elsősorban az öntözetlen ültetvényeken) nagyon korán beindult egy jelentősebb mértékű terméshullás.
A fentebb vázolt növényvédelmi és időjárási problémák az abszolút termésmennyiséget csökkentik, vagy „enyhébb esetben” egyébként étkezési almának szánt tételeket kényszerítenek a feldolgozóipari szegmensbe.
(Forrás: FruitVeB)
