A „őszibarack” elnevezés első ránézésre ellentmondásosnak tűnik, hiszen a gyümölcs jellemzően július-augusztus folyamán érik. A szó azonban nem az évszakhoz, hanem a gyümölcs származási helyéhez köthető.
Az őszibarack (Prunus persica) őshazája Kína, ahol több mint 4000 éve termesztik. Innen a Selyemúton keresztül jutott el Perzsiába (a mai Irán területére), majd onnan a görögök és rómaiak révén Európába. A magyar „őszibarack” szó valójában a német „Pfirsich” (latinul persicum) tükörfordítása, amely az ősi görög „persikē” kifejezésre vezethető vissza. Ez szó szerint „perzsa” barackot jelent.
A magyar „őszibarack” elnevezés
A magyar nyelvbe a török közvetítéssel került a gyümölcs neve, és a „perzsa” szó (ősi formájában „ösz” vagy „ösz-”) kapcsolódott hozzá. Tehát az „őszibarack” eredetileg nem az évszakra, hanem a perzsa származásra utalt. A mai magyar fül számára az „ősz” szó egyértelműen az évszakot jelenti, de eredetileg nem ez volt a jelentése.
Érési idő: valóban nyári gyümölcs
Az őszibarack érési ideje fajtától és termőhelytől függően változik, de alapvetően nyári gyümölcsről van szó. A legkorábbi fajták már június végén érnek, míg a későiek szeptember elejéig is eltarthatnak. A „Champion”, „Redhaven” vagy „Early Red” típusú fajták már júliusban fogyaszthatók. Míg az őszi fajták, mint például a „Michelini” vagy a „Babygold 7”, valóban szeptember körül szedhetők.
A kifejezetten őszre érő fajták kisebb részarányt képviselnek a termelésben, így a gyümölcs többsége valóban a nyár derekán kerül a fogyasztókhoz. Ez különösen igaz Magyarországon, ahol a nyár eleji és középidőszakbeli fajták az elterjedtebbek a kereskedelemben.
Botanikai jellemzők és fajtacsoportok
Az őszibarack (Prunus persica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, közeli rokona a mandulának és a szilvának. Léteznek lédús, könnyen leváló húsú fajták („szabad magvúak”), valamint nehezen magozható, kemény húsú típusok is („clingstone” fajták). A piacon kapható őszibarackok mellett külön fajtacsoportot képeznek a nektarinok – ezek sima héjú változatok, de genetikailag azonosak az őszibarackkal.

A magyarországi termesztés szempontjából fontos, hogy az ültetvények nagy része a nyári szezonra van optimalizálva, mivel az éghajlati viszonyok és a kereskedelmi igények ezt támogatják. A kontinentális klímán különösen előnyös, ha a barack a nyári napos, meleg időszakban érik be teljesen, hiszen ez kedvez az ízanyagok kialakulásának.
Tévhitek és nyelvi örökség
A „őszibarack” elnevezés tehát nem a gyümölcs érési idejére utal, hanem történeti nyelvi örökség: egy félreértett földrajzi eredetből kialakult tudományos és köznyelvi elnevezés. Ugyanígy több más gyümölcsnél is megfigyelhető a név és az érés ideje közti ellentmondás – gondoljunk csak a „téli almára”, amit gyakran már szeptemberben betakarítanak.
Képek: Pixabay.