Mai mondanivalóm bevezetéseként elevenítsük föl azt, amit nagyon régen biológia órán tanultunk, hogy mi is valójában a gyümölcs. Mi a funkciója a növény számára, miért képződik a fán?
A gyümölcs definíciója
A gyümölcs olyan húsos termés, ami a gyümölcsfa magjának védelmét és elterjesztését szolgálja. A gyümölcsfa természetes körülmények között, a fajfenntartási ösztöntől vezérelve arra törekszik, hogy azokban az évjáratokban, amelyekben kedvezőek a körülmények, minél több magot érleljen, minél több gyümölcsöt képezzen, hiszen ez az ő szaporító szerve.
Azokban az évjáratokban aztán, amikor kedvezőtlenek a körülmények (fagykár, aszály, kevés tápanyag, stb. következtében), a gyümölcsfa pihen, és nem képez termést, vagy csak nagyon keveset. Ez számunkra nem jó, ezért beavatkozunk a fa életébe.
Arra törekszünk, hogy minden évben legyen megfelelő mennyiségű és minőségű termés a fán, és emellett megfelelő mennyiségű és minőségű új hajtás is képződjön, ami biztosítja a következő évek jó termését. Ha ezt sikerül elérni, azt mondjuk, hogy a fa termőegyensúlyban van.
Ennek ellentettje az alternancia, más néven szakaszos terméshozás, amikor egyik évben nagyon sok gyümölcs van a fán, a másik évben pedig nagyon kevés.
Mi az oka az alternanciának?
Az alternancia kialakulásának hátterében élettani folyamatok állnak. A gyümölcsök hosszú fejlődési folyamat eredményeként alakulnak ki a fán, és ez a folyamat gyakran már több mint egy évvel korábban megkezdődik, mint ahogy a gyümölcsöket leszüreteljük a fáról.
Az első lépés a virágrügyek kialakulása. (Az almatermésűeknél és egyes héjas termésű fajoknál ezeket vegyes rügyeknek, vagy vegyes virágrügyeknek nevezzük, de az egyszerűség kedvéért ebben és a következő fejezetben egységesen virágrügyeknek fogom nevezni azokat a rügyeket, amelyek a termés képzését szolgálják.)
A virágrügyek a hajtásokon képződnek. Fejlődésük már a hajtás fiatal korában kezdetét veszi, majd egy vegetatív fejlődési szakasz után elkezdődik bennük a virágszervek kialakulása. Azt az időpontot, amikor a rügy metszetén mikroszkóppal láthatóvá válik, hogy ebből a rügyből virágrügy lesz, a virágrügy-differenciálódás kezdetének nevezzük.
Ez fajtól és fajtától függően eltérő időpontban, de mindenképpen a nyár közepén, júniusban vagy júliusban van. Ez tehát csak a kezdő időpontja a virágrügyek kialakulásának, a folyamat egészen a következő tavaszi virágzásig folytatódik.
Miközben a virágrügyekben megkezdődött a következő évi gyümölcsök képzésére szolgáló virágszervek kialakulása, természetesen az azévi gyümölcsök is fejlődnek a fán, amelyeket szabad szemmel is láthatunk. Egyszerre tehát két év termése van a fán, az egyik a látható gyümölcskezdeményekben, a másik a virágrügyekben.
A generatív folyamatok időbeni átfedése
Rövidebb-hosszabb idejű átfedés valamennyi gyümölcsfajnál van a két folyamat között. A leghosszabb természetesen a téli alma- és téli körtefajtáknál, amelyeket a legkésőbbi időpontban szüretelünk. Azokban az években, amikor nagyon sok gyümölcs van a fán, nem tud elegendő virágrügyet képezni. A következő évben nem lesz termés, vagy csak nagyon kevés. Ezt kihagyó évnek is szoktuk nevezni.
Ebben az évben viszont bőven van energiája a fának virágrügyek képzésére, aminek következtében a kihagyó év után megint bő termésű év következik. Így tehát elindul egy két évenként ismétlődő ciklus, felborul a fa termőegyensúlya.
Hormonális okok
Az alternancia kialakulásához az is hozzájárul, hogy a fejlődő gyümölcskezdemények olyan növényi hormonokat termelnek, amelyek gátolják a generatív rügyek fejlődését. Különösen érvényes ez az almatermésűekre. A kis gyümölcskezdemények magjai auxinokat és gibberellineket termelnek, amelyek a szállító edénynyalábokon keresztül szállítódnak a növény más részeibe.
Az almatermésűeknél (alma, körte, birs) a termőrészek csúcsi részén képződő friss hajtások végén vannak a virágok, amikből a gyümölcsök képződnek. A kis, fejlődő gyümölcsökben képződő auxinok és gibberellinek lefelé áramlanak, oda, ahol a friss, azévi hajtások fejlődnek, a végükön a kialakuló vegyes rügyekkel. A növényi hormonok magas szintje azonban gátló hatást fejt ki az új generatív rügyek képződésére.
A csonthéjasoknál kevésbé vannak alárendelt helyzetben az új hajtások, ezeknél a hormonális gátló hatás kevésbé érvényesül.
Fontos technológiai műveletek
Hogyan tudjuk az alternanciát kiküszöbölni? Az első és legfontosabb a rendszeres és szakszerű metszés. A metszéssel ugyanis sok generatív rügyet (virágrügyet, vegyes rügyet) eltávolítunk a fáról. Gyakran előfordul, hogy még így is túl sok gyümölcs képződik.
Ez nemcsak azért rossz, mert veszélyezteti a termőegyensúlyt, hanem azért is, mert a gyümölcsök nem nőnek meg és nem lesznek piacképesek. Szükség lehet tehát gyümölcsritkításra is, amit kézzel, mechanikai módszerrel, vagy vegyszerrel oldhatunk meg.
A metszés és a gyümölcsritkítás mellett természetesen az összes többi technológiai művelet szakszerű elvégzése is szükséges az alternancia kiküszöböléséhez, úgymint a tápanyagpótlás, öntözés, növényvédelem. A termőegyensúlyt fontos feltétele ugyanis, hogy fáink jó kondíciójúak és egészségesek legyenek.
Környezeti okok
Előfordul, hogy rajtunk kívül álló okból borul föl a termőegyensúly. Például egy fagykár vagy más elemi csapás miatt. Ilyenkor több évbe is kerülhet, mire az egyensúlyt helyre tudjuk állítani. Nagy jelentősége van emiatt a termőhely megválasztásának, és az elemi károkat mérséklő berendezéseknek a korszerű gyümölcstermesztésben.
A kép a szerző felvétele.
