A repcefénybogár (Meligethes aeneus) a repce egyik legveszélyesebb kártevője, amely a virágzás előtt álló, zöld- és sárgabimbós állapotú állományok károsításával okozhat akár jelentős terméskiesést. Az idei, átlagosnál hűvösebb tavaszi időjárás a megszokottnál kisebb egyedszámát, valamint kisebb kártételét eredményezte azokon a területeken, amelyeket a Dél-Alföldön rendszeresen szemlézek.
Kisebb hullámokban meg megjelent ugyan, igazodva a rövid melegebb periódusokhoz, azonban kártételi szinten csak az elmúlt napokban mutatkozott, egyelőre a táblaszegélyeken. Bár ott már találhatók károsított bimbók (1. kép) és virágok (2. kép), de mivel a repce mostanra bevirágzott, nagyobb kártételétől nem tartok. Miért?
A repcefénybogár egynemzedékes kártevő, amely kifejlett alakban telel. Az időjárás alakulásától függ a telelésből való előjövetele, de az általában áprilisban történik meg, amikor az átlaghőmérséklet eléri a 9-10 °C-ot. (Térségünkben az első -fázós- egyedet ebben az évben március 30-án találtam meg, nagyobb egyedszámban pedig április 13-án.) Táplálkozásakor virágport keres, így az ilyenkor sok esetben már rejtett- vagy zöldbimbós állapotú repcéket keresi fel, ahol táplálékot keresve berág a bimbóba. Ennek során mind a porzókat, mind a bibét károsíthatja, amely terméskötődési problémákhoz vezethet. Ennek nyomai a felkopaszodott virágzati tengelyen megtalálhatók, a fénybogárkártétel miatti kötődési problémát a rövid virágnyelek mutatják. Fontos, hogy csak abban az esetben károsítja a bimbókat, ha másképpen nem tud a virágporhoz hozzáférni. Ha már megindul a virágzás és a kinyílt virágokban könnyen hozzáfér táplálékához, kártétele megszűnik, vagy jelentősen mérséklődik (3. kép).
Bár ritkán említjük meg, de az imágó mellett a lárva (4.-5. kép) is károsíthat! A tojásrakás során a nőstény a tojásait a porzószálakhoz ragasztja, virágonként általában csak 1-2 db-ot. Mivel azonban egy virágba több nőstény is rakhat tojást, abban több lárva is fejlődhet egyidejűleg. A lárvák fejlődésük során szintén virágporral táplálkoznak, eközben pedig megsérthetik mind a porzószálakat, mind pedig a bibét. Ez, hasonlóan a kifejlett egyed kártételéhez, terméskötődési problémákat okozhat. Az természetesen nem kérdés, hogy a fő kártevő a kifejlett egyed, de talán nem baj, ha tudjuk, a virágban fejlődő lárva tovább fokozhatja a kártételt.
Az általam járt repcetáblákon meglepődve tapasztaltam, hogy egyes helyeken legalább annyi repcebecő-ormányost (Ceutorhynchus assimilis) találtam, mint repcefénybogarat, sőt, esetenként talán még többet is. Ezért érdemes jobban megnézni a tábláinkat, és ha a fénybogár miatt már nem is szükséges, de a becőormányos miatt talán érdemes lehet védekeznünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a virágzó repcénket jelenleg tömegesen járják a beporzó szervezetek (6. kép), amelyekre nem lehet eléggé vigyáznunk. Ezért, ha rovarölő szeres védekezést végzünk, megfelelő szerválasztással, vagy méhkímélő technológia alkalmazásával óvjuk őket!