Téli időszakban, amikor kevés idényzöldség van, akkor a csírák és a mikrozöldek lehetnek a plusz tápanyagforrásunk, amit akár egy panellakás kis konyhájában is meg tudunk nevelni, ha szeretnénk. De mi a különbség a csíranövény és a mikrozöld között?
A növényi csírák
A növényi csírák ugyanúgy a magokból indulnak ki, mint a mikrozöldek, viszont itt nem talajban neveljük meg a csíranövényeket, hanem nedves közegben, mondjuk egy 5 literes befőttesüvegben. A magvak rengeteg számunkra is hasznos anyagokat tartalmaznak, az enzimektől kezdve az ásványi anyagokon át a vitaminokig. A kifejlett csíranövényekben is benne vannak és emiatt is jó kiegészítő elemózsiák télen, amikor kevés a friss zöldség és gyümölcs.
Hogyan is készítjük a csírákat? A válasz nagyon rövid és egyszerű! Vegyünk egy nagy befőttesüveget, alaposan mossuk ki. Keressünk egy textilzsebkendőt vagy más, a szájára köthető textilt és egy spárgát vagy erősebb befőttesgumit. A kiválasztott magokból egy-két evőkanálnyit tegyünk az üvegbe, majd engedjük meg vízzel az üveget addig, hogy a magvak kicsit úszhassanak a vízben. Hagyjuk a magokat ázni úgy másfél-két órán keresztül. Kötözzük rá a textilt az üveg szájára, majd óvatosan öntsük le a vizet a magvakról, vigyázva, hogy a magok bent maradjanak és csak a víz jöjjön ki az üveg száján. Tegyük ki a konyhapultra, ahol lehetőleg félárnyéknyi természetes fény éri. Minden nap legalább egyszer öntsük meg vízzel és öblítsük át az üvegben a magokat. Miután elkezdenek csírázni már könnyebb dolgunk lesz az öblítéssel is.
Az első sziklevelek megjelenése után már fogyasztható is, szendvicsfeltétnek, ételek dekorálására, salátának is kiválóak!
A legsemlegesebb ízű csíranövény a lucernacsíra, de sokan csíráztatnak hagymamagot, babféléket (mungóbabot), napraforgót, retket (kiváltképp a csípős íze miatt), mustármagot.
Mikrozöld, ami nem csíra
A mikrozöldeket sokan összekeverik a csírákkal, pedig nem ugyanazok. Míg a csírák ugye párás környezetben nevelkednek csak és néha le kell öblíteni őket, addig a mikrozöldeket már rendes termesztőközegen neveljük, szó szerint vetjük és rendszeresen öntözgetjük. A mikrozöldeknél nem csak a kis szikleveleket várjuk meg, hanem az első levélkék megjelenését is. A legismertebb mikrozöld a zöldborsó, mungóbab, vagy akár a koriander és a zsázsa. A mikrozöldeket ollóval vágjuk a talajfelszín felett kicsivel és így fogyasztjuk frissen salátába téve vagy fűszeres olajokhoz adva. Ételek dekorálására is nagyszerű választás és nagyon fel tudja dobni a megszokott és lassan unalmas salátalevél, paprika karikázva és szelet paradicsom kombinációt.
A mikrozöldek mérete akár 10 cm magasságot is elérheti, főleg a zöldborsók növesztenek látványos mikrozöldet.
A legtöbb zöldségnövény és fűszernövény megnevelhető mikrozöldnek, mint a retek, vöröskáposzta, brokkoli, zsázsa, cékla, petrezselyem, bazsalikom, a rukkola vagy akár a már említett zöldborsó. Érdemes körbenéznünk a mikrozöldmagokat értékesítők kínálatában és kipróbálgatni a legkülönfélébb ízeket, mert minden mikrozölddel hozzátehetünk egy új ízt a már megszokottak ételeinkhez.
Egy dologra felhívnám a figyelmet, hogy kismamáknak, gyermekeknek és ételérzékenységi gondokkal küzdőknek csak nagy odafigyeléssel és utánaolvasással érdemes ezzel kísérletezni (főleg a napraforgóra érzékenyek, ne egyenek mikrozöldként sem napraforgót!).
