Az egymást segítő növények témakörében a segítők és az un. nem segítők vannak rendszerbe szedve. A megfigyelések és kutatások alapján a segítők mind a növényvédelemben, mind a növekedési erélyben jó hatással vannak egymásra, míg a nem segítők akár képesek gátolni is egymást.

A növényi hatóanyagok is segítségünkre lehetnek

A kutatásokban igen széleskörűen vizsgálták az egymást segítők rendszerét, mely kiterjedt a hatóanyagokra is. Sok esetben azt figyelték meg, hogy olyan növényi anyagok hatásából erednek a segítő és nem segítő hatások, melyek ismeretében akár más fajokra is kiterjeszthetjük a gyakorlatot. Valahol a vetésforgónak is hasonló az elve, mégis kicsit más. Míg a vetésforgónál egymás utáni sorrendről beszélünk, addig az egymást segítő növények rendszerében a társítást párhuzamosan, mintegy vegyeskultúrában alakítjuk ki.

A növények a talajfelszín felett többnyire illóolajokkal kommunikálnak. Ha az adott területen az egyik növényt megtámadja egy károsító, akkor az kémiai jeleket bocsájt ki jelezve a többi társának a veszélyt. Ezek a figyelmeztető anyagok a levegőbe kerülnek, így a hozzájuk közel lévő növény időben el tudja kezdeni a felkészülést a károsító kivédésére.

A talajfelszín alatt is lehet kémiai kommunikációt folytatni, vagyis a föld alatti részeikkel termelnek vegyi anyagokat vagy a növény elhalása után bomlanak le akár allelopatikus vegyületek.

Mechanikai úton is segítik egymást

Az egymást segítés sok esetben a kémia mellett az egyéb tulajdonságokban is jelentkezik. Gondolhatunk itt a növekedési erélyre is akár, amikor a lombozattal hamar elnyomják a gyomok fejlődését maguk és társnövényeik körül. Sok esetben egymás árnyékolására is használhatóak a növények, ami akár a növényvédelmet is megkönnyítheti.

Mechanikai úton a talajfelszín alatt is tudják segíteni egymást a növényeink, amikor az erőteljesebb gyökérnövekedéssel porítják a talajt egymásnak.

Biológiai hatás és beporzás

A biológiai hatás többféle oldalról is megközelíthető. Ha a beporzást nézzük, akkor a beporzó rovarokat jobban vonzó haszonnövényekkel segítjük a kevésbé rovarvonzók porzását. De ugyanígy igaz lehet a kártevők oldaláról is, amikor a hasznos és növényvédelemben fontos rovarokat vonzzák be egymásnak a növényeink.

Létezik ideális párosítás?

Az évek során rengeteg kísérletet végeztünk mi is saját gazdaságunkban, létezik-e teljesen optimális párosítás. Bár az évjárat és akár a fajon belüli fajtaválasztás is módosíthatja a kombinációkat, azért ha az alapfajokat nézzük, léteznek igazán hatékony megoldások.

A paradicsom – bazsalikom – bársonyvirág nemcsak szép, de jó párosítás is a veteményesben. Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy bazsalikomból az alapfajokból válogassunk, mert amint kémiai oldalon beválasztunk a kertbe mondjuk egy fahéjillatú bazsalikomot, már más lesz az eredmény. Ugyanígy a mentáknál vagy épp kakukkfüveknél is fajtánként eltérő rovarvilágot lehet megfigyelni, ami már befolyással lehet a növénytársításra is.

Ha kártevők oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor hasonló kártevőket vonzó haszonnövényeket ne válasszuk társításba. Ugyanígy az egy növénycsaládba esőket sem szerencsés összerakni egy parcellába. Így a burgonya mellé ideális lehet a bab vagy borsó is, de a paprika és paradicsom már nem túl szerencsés választás.

Ha a régi kerteket nézzük gyakorlati oldalról, akkor kihasználhatjuk a növények habitusát is: a kukorica jó támrendszere a babféléknek, borsónak vagy akár a paradicsomnak is.

Hogyan tervezzünk?

Ma már a modern korban lehetőség van a kockásfózeten kívül az egymást segítő növények rendszerét egy mobilapplikáción keresztül is megtervezni. De aki ragaszkodik a kockásfüzethez, az sem sokkal nehezebb. Az interneten elérhető az egymást segítő növények táblázata és egy kis tervezéssel mi magunk is könnyen előregondolkodhatunk, mit mi mellé ültessünk idén a kertünkbe.