Ha hónapról hónapra végigmenjünk a növénylistánkon, akkor mindig találhatunk olyan cserjét vagy cserjéket, melyek pont teli virágzásban vannak.

Március és április

A tavaszt egyértelműen az aranyvessző nyitja, mely akár két méteres magasságra is megnőhet. Aranysárga virágaival igazán látványos, ezért is ültetik gyakran parkokba, sétányokra. Az aranyvesszővel az a szerencsénk, hogy viszonylag kevés a kártevője. Ha bő virágzást szeretnénk, akkor kizárólag virágzás után metsszük meg, mert a virágrügyek tönkremehetnek a tavaszi és őszi metszéssel.

Majdnem vele egyidőben kezd virágozni a boglárkacserje is. Szintén élénksárga kis pamacsformájú virágaival élénken üdvözli a tavaszt. A boglárkacserje igen nagyra növő cserje lesz, de bírja a metszést. Mivel sarjakról szaporodik, így az új növendékeket bátran kiáshatjuk, leválaszthatjuk az anyanövényről és új helyre költöztethetjük. Szintén nincsenek kártevőik, így bátran ültethető. Nyáron előfordul másodvirágzása, mely akár késő őszig elhúzódhat.

Április és május

Ahogy egyre hamarabb tavaszodik és melegszik az időjárás a jezsámen is becsatlakozik a virágzók közé. Bármilyen talajon szinte jól érzi magát, városi körülmények között is ültethető, mert a szmogos levegőnek is ellenálló faj. Belvárosi zárt udvarokon is gyakori növény emiatt. Fehér fürtös virágainak erőteljes jázmin illata van, mely vonzza a méheket és a darazsakat, de a pillangókat is.

A jezsámen egy rendkívül gyorsan növő faj, képes önmagát is leárnyékolni. Fiatal hajtásait a levéltetvek viszont szeretik, így olyan kertekbe óvatosan ültessük, ahol nagyobb veteményes van, mert képes akár bevonzzani a levéltetveket is.

Nyári időszak

A jezsámen mellé a nyár legelején megérkezik a gyöngyvirágcserje virágzása is. Ez a keskeny, oszlopos formájú cserje mára már rengeteg fajtával bővült, így a növény habitusáról mindig érdeklődjünk a kertészetben. Ez főleg akkor fontos, ha konkrét céllal vásároljuk, mert vannak már törpenövésűtől egészen a nagyra növő fajtákig. Virágai szintén illatosan, így kedvelik a rovarok is.

A nyáriorgona is ekkor kezd el virágozni, de fővirágzása júliusra tehető. A nyáriorgona a ritka lepkefajtákat is vonzza, ami külön öröm azoknak, akik a pillangók kedvéért telepítenek virágzó cserjéket. Az ibolyakéktől egészen a mélylila színig rengeteg szín előfordul, de találkozhatunk akár hófehér virágú fajtával is. Hazánkban a leginkább a lila színek és a fehér terjedt el, de külföldön gyakoriak az egyéb színek is.

Általában tavasszal vágjuk vissza alaposabban. Elvirágzás után a nyáriorgonának csak a végét csípjük vissza, ekkor elkezd besűrűsödni rejtett rügyekből, melyek egy része télen visszafagy. Ahogy tavaszodik, a friss hajtások elkezdenek megjelenni és ameddig hozza az új hajtásokat addig nyugodtan visszametszhetjük, hogy minél kevesebbet kelljen vágni. Bár a talajra nem érzékeny, az időjárásra annál inkább. A szelesebb kertekben érdemes összekötni vagy kikarózni, mert hosszú hajtásait a szél könnyen eltörheti. Napos helyen viszont szépen megerősödik az évek alatt.

Itt az ősz

Augusztustól a nyári orgonától is lassan elköszönünk, már ami a virágzást jelenti és a selyemmirtusz veszi át a virágpompát. Ezután már csak a színesedő lombok lesznek a kerti dekorációk és hamarosan eljön a téli pihenő a kertben.