Házikert

Hogyan élik túl a fák a telet? 

Agrofórum Online

Amikor igazán zordra fordul az idő, az emberek kabátot, sapkát, meleg ruhát, csizmát vesznek fel, hogy melegen tartsák magukat – a fák azonban nem képesek erre. Vajon hogyan tudják mégis túlélni a metsző jeges szelet? A fagyos éjjeleket, a rájuk telepedő hóréteget?

Két fő fafajta létezik a kontinentális éghajlatú helyeken: ezek a lombhullató fák és a tűlevelű fák. A lombhullató fák télen elhullajtják leveleiket, a tűlevelű fák viszont megtartják a leveleiket a hideg hónapokban is.

Leveleik, amelyeket „tűleveleknek” nevezünk, egész évben a fákon maradnak, ezért „örökzöldeknek” nevezzük őket. Mindkét fafajta alkalmazkodott a hidegben való túléléshez. Ezen alkalmazkodási módok némelyike hasonló, némelyik azonban merőben különbözik egymástól. 

Hogyan alkalmazkodnak a fák a hideghez?
A kéreg a fák első védelmi vonala a hideg ellen. A külső kéreg megvédi a fát a betegségektől, rovaroktól, viharoktól és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozástól. Tele van ún. légkamrákkal, amelyek szigetelő rétegként működnek, amelyek megvédik a fát – a mi házaink szigetelőanyagaihoz hasonlóan. 

De a fák levelei is alkalmazkodnak a hideghez. A fák levelei azok, ahol a fotoszintézis zajlik. Ez az a folyamat, amelynek során a növények a napfény energiáját arra használják, hogy a szén-dioxidot és a vizet kémiai úton összekapcsolva cukrokat képezzenek. A fák ezt követően ezeket a cukrokat energiaként használják fel.

A másik fontos folyamat, amely a levelekben zajlik, a transzspiráció. A leveleken nyílások vannak, amelyeket sztómáknak neveznek. Ezeket őrsejtek szabályozzák, amelyek képesek kinyitni és bezárni a sztómákat. A transzspiráció során oxigéngáz és vízgőz távozik a fából a sztómákon keresztül. Ahogy a víz távozik a sztómákból, több víz kerül fel a gyökerekből a xilémán keresztül. Ezért tud a víz felfelé áramlani a fában. 

Télen a fák gyökerei nem jutnak folyékony vízhez, mert a talaj fagyott. Ezért, hogy a levelek ne pazarolják a vizet a transzspirációval, a lombhullató fák ősszel elveszítik leveleiket. Ezt a folyamatot nevezzük abszikkciónak. 

De mi a helyzet a tűlevelű fákkal? Ők nem dobják le a tűket. Hogyan élik túl a téli hideg, száraz körülményeket? A tűlevelű fáknak különböző levéladaptációik vannak. A tűleveleik hosszúak és vékonyak. Ez azt jelenti, hogy kicsi a felületük. A kisebb felület azt jelenti, hogy kevesebb sztómával rendelkeznek, amelyekből vizet veszítenek.

A keskeny levelek segítenek megakadályozni, hogy a hó felhalmozódjon és letörje az ágakat. A sztómák nem a tű felszínén, hanem a tű mélyén helyezkednek el. Ezáltal a tű belsejében egy levegővel teli zseb jön létre. A mozdulatlan levegő kisebb transzspirációt eredményez, mint az áramló levegő. A tűleveleken vastag, viaszos hámréteg van (a kutikula a levél legkülső része), amely segít megakadályozni a vízveszteséget.

Hogyan készülnek fel a fák a télre?
Ősszel a fák elkezdenek felkészülni az „alvó” állapotra. Egész télen ebben a nyugalmi állapotban maradnak. Ilyenkor a fa anyagcseréje, vagyis belső folyamatai lelassulnak. A fa nem fogyaszt annyi energiát, mint például tavasszal és leáll a növekedése, ezáltal energiát takarít meg, hogy életben maradjon a hideg téli hónapokban.

A fa ilyenkor másképp bánik a szöveteiben lévő vízzel. A fa kérge alatt vannak azok a szövetek, amelyek a vizet, a cukrot és más tápanyagokat felfelé és lefelé mozgatják a fában. Ez kicsit olyan, mint egy vízvezetékrendszer, ami két fő szállítószövet-típust tartalmaz: ez a floém és a xilém.

A xiléma a vizet és a tápanyagokat a fa gyökereitől a levelek felé szállítja. A floém viszont a cukrokat szállítja lefelé a fa leveleiből a fa többi részébe. A fán felfelé és lefelé mozgó folyadékokat nedvnek nevezzük. A xilém és a floém révén sok víz áramlik felfelé és lefelé a fában, és ha ez a víz megfagy, elpusztíthatja a fa sejtjeit. A jégkristályok ugyanis élesek, és képesek átszakítani a sejtfalakat. 

Ezért, akárcsak az emberek otthonában, fontos, hogy télen a fa „csöveiben” ne legyen olyan víz, amely megfagyhat. A növényekben a jég bizonyos típusú molekulák, az úgynevezett jégmagképzők körül alakulhat ki. A fák olyan fehérjéket termelnek, amelyek jégmagképzőként működnek, és a sejtek közé küldik őket.

Ahogy a jég elkezd kialakulni, folyékony vizet von ki a fa sejtjeiből. Ahogy egyre több és több víz húzódik ki a sejtekből, a sejtekben maradt nedv egyre több cukrot fog tartalmazni. A nedv nagyon sűrű és szirupszerű lesz. Most már alacsonyabb a fagyáspontja, mint a környezeté, ezért nehezebben fagy meg.

A nukleátorok mellett a fák fagyálló fehérjéket is termelnek. Ezek a fehérjék segítenek megakadályozni a jégkristályok kialakulását hideg hőmérsékleten. Így azt követően, hogy a vízzel biztonságosan megbirkózott és a levelekről gondoskodott, a fa készen áll arra, hogy hosszú téli álomra szenderüljön. Amikor eljön a tavasz, és a hőmérséklet ismét emelkedni kezd, mindezek a folyamatok megfordulnak. Ekkor látjuk, hogy a fákon elkezdenek rügyezni a levelek, és minden újra növekedésnek indul.

(Fotók: Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A bromélia megfelelő teleltetése – baj, ha vizenyős foltok jelennek meg a leveleken

2024. november 14. 08:10

Epifita életmódjuk alkalmassá teszi arra, hogy beltéri növényként neveljük őket, hiszen alkalmazkodtak az alacsony tápanyagszükséglethez.

Így válasszunk növényt sírokra!

2024. november 14. 05:40

Egy sír esetében az is fontos szempont, hogy mivel többnyire nem járunk ki pár naponta a temetőbe, olyan növényeket érdemes választani, melyeknek nem okoz gondot a szárazság, netán a tűző nap.

Sürgős tennivalók a kertben, még a tél beállta előtt

2024. november 13. 14:40

Mindezt pár nap, így akár egy hétvége alatt is el lehet végezni, kiváltképp, ha jó idő van, ezért érdemes kesztyűt húzni és megtenni, amit még meg kell tennünk odakint.

Szoliter növények télen: egyedül állva, egyedülállóan szépek

2024. november 13. 09:40

A szoliter növények olyan kertészeti elemek, amelyeket gyakran egyedül, magukban ültetünk el a kertben.

Téli talajtakarás

2022. december 14. 05:37

A téli talajtakarás fő célja az, hogy megóvja a növényeket a téli fagyoktól, olvadásoktól, illetve a jeges szelektől. Továbbá megvédje a befagyott talajt a napsugaraktól, megakadályozva ezzel annak idő előtti felolvadását.

Mitől sárgul a szobanövények levele télen?

2022. december 26. 06:38

A szobanövények levelének téli sárgulását több tényező is okozhatja: fényviszonyok változása, tápanyaghiány vagy relatív tápanyaghiány, hirtelen hőmérsékletváltozás, vagy mindezek összessége.

Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?

2019. december 20. 04:38

Hol keresik a táplálékot a kertünkbe élelmet kutató madárfajok? Hogyan viszonyulnak a többi madárfajhoz? Mik a legfontosabb dolgok, amiket tudnunk kell a viselkedésükről?

A téli madáretetés aranyszabályai

2019. január 15. 08:37

A téli időszakban nemcsak őshonos madarainknak jelent pótolhatatlan táplálékforrást a számukra kihelyezett eleség, hanem a tőlünk északra fekvő országokból hozzánk érkező és hazánkban telelő madárfajoknak is. Mikor és mivel etessük az egyes fajokat? Hogyan oldjuk meg az itatót? Ezekre a kérdésekre válaszol a cikk.