Sokan úgy gondolják, az édesítők közt előkelő helyen szereplő sztívia valamiféle modern kori dolog, pedig ez a cukorpótló növény már évezredek óta velünk van.
A sztívia (Stevia rebaudiana) egy Dél-Amerikából származó évelő gyógynövény, amelynek kicsi, mérsékelten széles élénkzöld levelei vannak. Kifejlett korában a növény körülbelül 60 cm magasra nő, így tartható akár nagyobb dézsákban is. Kevesen tudják, de a sztívia levelei akár 300-szor is édesebbek a hagyományos fehér cukornál, és kalóriamentesnek tekinthetők.
Évezredek óta használják
Bár a sztívia csak az elmúlt évtizedben lett igazán népszerű a nagyvilágban, a közép- és dél-amerikai őslakosok már évezredek óta használják édesítőszerként. A feldolgozatlan sztívia enyhén keserű, édesgyökérhez hasonló utóízzel rendelkezik.
Az Egyesült Államok az 1990-es években kereskedelmi embargót vetett ki a sztíviára, mivel a biztonságát nem bizonyították teljes mértékben. Az FDA 2008-ban megerősítette, hogy a sztívia nem veszélyes az emberi egészségre nézve.
Andrew Weil, M.D., az Arizona Egyetem Integratív Orvostudomány Programjának igazgatója kijelentette, hogy a sztívia évszázadok óta bevett gyógynövénynek számít, amelynek nem ismertek mellékhatásai, ezért a cukorbetegek biztonsággal fogyaszthatják.
Hogyan lehet felhasználni?
A sztívia leveleit ki kell szárítani, és finom, fehér porrá kell őrölni ahhoz, hogy fogyasztható édesítőszert kapjunk. Forró italok édesítésére közvetlenül a leveleket is használhatjuk. Hideg italokban a sztívialevelek nem ugyanazt az ízélményt nyújtják, ezért azokban jobb magát az édesítőszert használni.
Nem könnyű termeszteni
A sztívia nem termeszthető olyan könnyen, mint a legtöbb gyógynövény, de azért egy kis odafigyeléssel sikerrel járhatunk, ha úgy döntünk, sztíviát fogunk nevelni a kertünkben.
Ez a növény a félárnyékos, jó vízelvezető képességű talajban fejlődik a legjobban. Ültessük a növényeket egymástól 20-25 cm távolságra olyan helyre, ahol elegendő napfényt kapnak. A sztívia akkor fejlődik a legjobban, ha a talaj pH-értéke 6,7 és 7,2 között van. A sztívia általában megtalálható a helyi faiskolák gyógynövény részlegén.
Balkonládában is nevelhető
Ez a gyógynövény hűvösebb nyári időjárás és erős napsütés mellett fejlődik igazán, ugyanakkor nem bírja jól a túl magas hőmérsékletet. Balkonládában, dézsában is termeszthető, ráadásul nagyon mutatós is, különösen akkor, amikor virágokat hoz.
Növekedési problémák
Bár ezek a növények képesek áttelelni, mégis számolni kell a fagy okozta veszteségek kockázatával. A megoldás az, hogy a sztíviát egynyári növényként a kertben termesztjük, vagy cserépbe ültetve átteleltetjük a lakásban.
A sztíviának nincsenek ismert betegségei és a kártevők sem különösebben kedvelik, de érdemes védekezni az általánosságban előforduló betegségek és kártevők ellen.
A sztívialevelek betakarítása
Szeptember végén vagy október elején takarítsuk be az egész növényt, miután a bimbók már megjelentek, de még nem nyíltak ki. Ez azért fontos, mert ha a legtöbb virág már kinyílt, az keserű utóízt hagyhat adhat a leveleknek. Ha lehetőségünk nyílik rá, mindenképpen reggel takarítsuk be, mivel ilyenkor a legmagasabb a növény cukortartalma.
