A kálium sok olyan feladatért felel a növény életében, ami miatt jelenlétére és felvehetőségére oda kell figyelni, bármilyen kultúrával foglalkozunk. Vannak igen káliumigényes növények, mint például a paradicsom, de vannak kevésbé érzékeny konyhakerti növények is természetesen.
Amikor a tápanyagok utánpótlásáról van szó, akkor igen szélsőséges irányzatokba is bele lehet futni. Nem tagadom, mi magunk is kísérleteztünk már sokféle verzióval, akár a szerves és a szervetlen anyagokkal. A pótlás, lehet lombtrágyaként, de bármilyen meglepő, egyes irányzatokban már a homeopátiás és biorezonancián alapuló elempótlást is alkalmazzák. Ez utóbbi a legmegosztóbb, de természetesen kipróbáltuk ezt is, mert egy kertész szakmai kíváncsisága mindig megér ennyit.
Ott van, de nem felvehető
Amikor az előbb azt mondtam, hogy homeopátia és biorezonancián alapuló „pótlás”, akkor alapvetően erre gondoltam. Azok a készítmények, „cseppek”, melyeket erre fejlesztettek ki, azt a célt szolgálják elviekben, hogy a növény képes legyen felvenni a talajból az elemet. Ezirányú tapasztalataink nem voltak egyértelműek a hatékonyságot illetően, viszont hogy jót is említsek, évek óta használunk ezen elven alapuló csigariasztó készítményt, amiben mi is szkeptikusak voltunk, de bevált! Ez talán majd egy későbbi cikk témája lesz.
A kálium esetében is gyakori probléma, hogy a növény nem tudja felvenni a talajból a káliumot. Ennek az egyik oka az, hogy nem megfelelő formában juttatjuk ki, vagy a gyökerek állapota nem teszi lehetővé, netán a talaj, vagy a kinti hőmérséklet nem alkalmas erre.
Ha ilyen helyzettel állunk szemben, akkor a legtöbbször a lombtrágyaként kijuttatás megoldást is ad, gyorsan és hatékonyan.
Mire van hatással a kálium?
A káliumnak szerepe van a fotoszintézisben, a növényben történő anyagáramlásban is. Mivel meghatározza a sejtek ozmotikus potenciálját, a növényi sejtek és szövetek turgorát, így nagy szerepe van a növények vízgazdálkodásában is.
Ha egy növénynek káliumhiánya van, akkor a szárazságot is nehezebben tűri ennek köszönhetően. Ez azt is jelenti, hogy a magnézium mellett például a kálium is segít az aszályos napokon a gyepünket frissnek és zöldnek megőrizni. Ugyanígy a konyhakertben és virágágyásokban is.
Mivel fokozza a gyökerek aktív vízfelvételét, és emellett a gázcserenyílások hatékony működését, így a párologtatásban is szerepet játszik.
Emellett a termésbiztonságot, a tárolhatóságot is befolyásolja. Egy káliumhiányos növény a betegségekkel szemben kevésbé lesz ellenálló. Érdekessége még, hogy a növények fagytűrését is javítja. Ennek az az oka, hogy a növényi epidermisz vastag és egészséges mivoltáért is felel.
Mi történik, ha hiány lép fel?
Csökken a termésbiztonság és egyes zöldségnövények esetében, például a paradicsomnál nem lesz egyenletes a színeződés. Jellegzetes tünet a klorózisos sárgulás, a nekrózis (elhalás).
Mivel a kálium újrafelhasználható elem, ezért a hiánytünetek először az idősebb leveleken jelennek meg.
Létezik káliumfelesleg?
Bizony ám, létezik! Ebben az esetben a Mg-, Ca-hiánytünetek mutatkoznak a növényen, mert a kation egyensúly eltolódik. Ezt nevezik káliumtoxicitásnak.