Gyakran mondják, rossz szomszédság török átok. Ez a növényeinkre ugyanígy igaz. Nem csak városi legenda, hogy vannak jól együtt fejlődő növények és vannak az egymást nem elviselők. Nézzük is sorra mit hogyan érdemes ültetni akkor!
Vegyél elő egy kockás füzetet és egy ceruzát, radírt, mert bizony ehhez az eszünkre is szükségünk lesz! Persze, ha nem akarsz így papíron tervezni, akkor vannak már olyan applikációk a neten, amelyek az egymást segítő növények rendszerében dolgoznak.
De ha maradnál a szürkeállomány megdolgoztatásánál, akkor a papír és ceruza legyen kézben!
Miért nem szeret mindenki mindenkit?
A növények ugyanúgy kommunikálnak, mint az emberek. Ha le akarnám rövidíteni, mi emberek sem szeretünk mindenkit és a növényvilágban is vannak trollok, csak más működési mechanizmusban dolgoznak, mint az emberi faj esetében. De komolyra fordítva a szót, a növények kémiai úton kommunikálnak (elsősorban) és így egymásra nagy hatást gyakorolnak.
Városi legendák között rengeteg allelopátiás növényt ismerhetünk, emlynek ékes példája a dió szokott lenni, ami “alatt semmi nem marad meg”. Persze ez is bőven cáfolható, de maga az allelopátia anyagai és más kémiai anyagok az oka a szeret-nem szeret játéknak a növényvilágban.
Melyik növények nem szeretik egymást?
Gyakori kérdések között szokott lenni a konyhakertesek körében, hogy egy-egy növény miért nem fejlődik, és a végén kapunk egy képet, ahol a pont nem jó szomszédok vannak egymás mellett. Ilyenkor az is gyakori, hogy egy másik kertrészletben ott van a kérdéses növény másik “kupaca”, és lássunk csodát, ott bezzeg jól fejlődik. Erre tipikus példa a borsó és a hagyma. Mivel jól néz ki alapvetően a borsó a dughagymával egy magaságyásban is, így gyakran vetik is egymás mellé. Sajnos a rossz hír az, hogy gátolják egymás fejlődését.
Ugyanígy a burgonya és uborka, vagy a petrezselyem és saláta is a rossz szomszédok közé tartozik.
Míg a fokhagyma és a borsó nem jó szomszédok, addig a fokhagymát ültethetjük káposztafélék közé, mert nemcsak szeretik egymást, de a földibolhákat is távol tartjuk.
Melyek a jó szomszédok a veteményesben?
Ha már az uborkát felhoztam az előbb, akkor a jó társa a kapor lehet, a bab pedig szépen fejlődik cékla vagy káposzta mellett.
A saláta és a retek, vagy épp a fokhagyma és az eper is jó társai egymásnak.
A paradicsom mellett nemcsak jól mutat a petrezselyem és a bazsalikom, jó hatással is vannak egymásra, sőt a bazsalikom távol tartja a kártevők jó részét is, ami újabb lehetőség a kiskerti viszonyok között.
Illóolajok a növényvédelemben is működhetnek?
Egyik nagy vesszőparipám az illóolajos növényvédelem. Sokat kísérletezek. Mit sokat! Rengeteget! Mivel a növények és a rovarok is illatokkal, kémiai úton kommunikálnak, így az illóolajokkal csalogatni és távol tartani is lehet. Ebben az a nagy dolog ráadásul, hogy nemcsak a növények társításánál lehet ezt kihasználni, hanem akár kipermetezve is használhatunk illóolajokat. A hatás nem marad el, ha ismerjük az illóolajos növényvédelem pár fontos tényezőjét!