Időszerű az őszi vetésű gabonák fejtrágyázásáról beszélni, de a növekvő termékpalettából sokszor nehéz kiválasztani a megfelelőt. Megkérdeztük a szakértőktől, hogy ők mit javasolnak?
Agrofórum: Milyen összetételt, milyen dózisban és eloszlásban célszerű kijuttatni? Mit javasolnak a termelőknek?
Szabari Szabolcs, szaktanácsadó (Yara):
Kalászos fejtrágyázása során a kénes nitrogén formát mindenképpen egy jobb megoldásnak ítéljük meg, mint a nitrogént önmagában. Egyrészt mert komoly kénigényű kultúrákról beszélünk, másrészt mert köztudott, hogy a nitrogén hatékonysága sokkal jobb lesz, ha a kén ott van mögötte segítségül, ezért célszerű azt egy termék formájában kijuttatni.
Miben is segít neki…? A nitrogén metabolizmusban, nevezetesen a felvett nitrát-ion redukciójában, melynek nyomán aminosavak keletkeznek, ezek lesznek majd a növények által termelt fehérjék építőkövei. Kén hiányában ez a nitrát feldúsul a növényben, és gátolt lesz annak lebontása.
A szigorodó környezetvédelmi szabályok, valamint a szulfát-ion (mint a növények által egyedüliként hasznosítható kénforma) tulajdonságai nyomán (a nitráthoz hasonlóan, talajtípustól függő mértékben könnyen lemosódhat a mélyebb rétegekbe) egy fokozódó, de mindenképpen potenciális kénhiánnyal számolhatunk talajainkban, a csökkent légköri leülepedés már nem fogja fedezni kultúráink kénigényét, ezért azt pótolnunk szükséges.
Fontos, hogy a választásnál egy hármas alapszabályt vegyünk figyelembe az „érték” serpenyőben. Fizikai tulajdonságok, nitrogén és kén aránya, nitrogén és kén formája. A fizikát nem is kell magyarázni, csak egy pormentes, kiváló folyási sebességű, keménységű és fix mérettartományú szemcse képes olyan szórásképet, s ezzel együtt hatékonyságot adni, amilyet szeretnénk. A mennyiség nem minden, hisz mellé kell tennünk a két elem egymáshoz viszonyított arányát is. A búza 8 egység N mellé 1 egység ként igényel!
A kijuttatásnál pedig mindenképp a megosztást javasoljuk, hiszen ezzel igazodnunk kell a tápanyagfelvételi dinamikához. Bokrosodás (200-250 kg/ha) és szárbaindulás (120-150 kg/ha) ideje a fenológiához alkalmazkodó gyakorlat, vagyis a megosztott fejtrágyázás két fontos stádiuma. A harmadik – melyet mindenképp az évjárat, a termésszint, illetve a termesztés célja dönt el – a kalászhányás ideje, 70-100 kg/ha dózissal. Az első kettő a mennyiségre, az intenzív zöldtömegnövelésre hat, a harmadik a minőségre.
Lajos Mihály, ügyvezető (Agrofil):
A tavaszi nitrogén trágyázás sikerét könnyen meghatározhatja, hogy ősszel mennyire voltunk bátrak az alkalmazott dózisokkal. Különösen az őszi árpa esetében kiemelkedő ennek a jelentősége, de a korai vetésű búzák esetében is oda kell erre figyelni.
Ha a tavaszi induló készletek megfelelőek, akkor sokkal kisebb a téli, kora tavaszi indulás kényszere az első nitrogén adag kijuttatásával. Azonban a kényszer hiánya nem jelenthet jelentős késlekedést, mert a növény tavaszi indulásakor már mennyiségében is (nem csak minőségében) elérhetőnek kell lenni a nitrogénkészleteknek. A szakmában – a nyugati minta alapján – „divatos” nitrogénetetés szofisztikáltságát is át kell gondolni, mert nálunk a hektikus csapadékeloszlás és a nyugatitól eltérő talajképződési körülmények miatt, lényegesen kisebb a nitrogén kilúgzásának veszélye, ellenben a hatékonysághoz szükséges bemosó csapadék elmaradása komoly veszélyekkel járhat. Amennyiben a talajviszonyaink lehetővé teszik, inkább őszi-tavaszi megosztásban gondolkodjunk és az igazi tavaszra, tavasz végére lehetőleg csak a minőség javításra szánt nitrogénadagokat tartalékoljuk.
Az alkalmazott nitrogéndózisok meghatározásánál alapvető jelentőségű a talajban lévő készletek ismerete és az alkalmazott fajta nitrogén reakció készsége. Erre azért kell különösen odafigyelni, mert a hamarosan érkező „Green Deal” cunami a korábban eredményesebben alkalmazott technológiáink átgondolására kényszerítenek bennünket.
Ezekre az összetett kérdésekre és más hasonló jövőbeni kihívásokra az Agrofil szolgáltatásai között, de különösen az AgroFIELD Termelői Clubban kereshet és találhat válaszokat.
Diriczi Zsombor, ügyvezető (Démétér Biosystems Kft.):
A gabonafélék tavaszi nitrogénellátásának tervezésénél kulcsfontosságú megértenünk, hogy az őszi alap- és startertrágyákból mennyi maradt, valamint abból növényeink mennyit tudtak hasznosítani. Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztuk az őszi alaptrágyák kiválasztásával (1. rész, 2. rész), valamint azzal is, hogy mennyi maradhat az ősszel kijutatott anyagokból tavaszra (3. rész).
A hazánkban egyedülálló növényinedv-analízis segítségével 48-72 órán belül megtudhatjuk, hogy milyen tápanyag-ellátottsággal rendelkeznek január-február fordulóján a növényeink. A hollandiai laborban bevizsgált minták 21 paraméter értékét adják meg nekünk, amelyekkel nem csupán a nitrogén-, de akár a mikroelem-utánpótlás is tervezhető.
A növényinedv-analízis a talajvizsgálati eredményekkel összekapcsolva segíthet megérteni a talaj-növény rendszerben lejátszódó tápanyag-hasznosulási folyamatokat. Őszi vetésű kultúrák esetén több gazda már október-novemberben megveszi az első mintát, mások az első fejtrágya előtt szedik az első adagot. Ilyenkor a növénynek még csak fiatal levelei vannak, az idős és fiatal levelek elkülönüléséről csak a szárbaindulás szakaszától beszélhetünk. Ezért érdemes az első és a második fejtrágyázás előtt, vagy csak a második fejtrágyázás előtt és a szárbaindulás után megvenni a mintákat – a hektárköltségek miatt szezononként kettő, maximum három mintavételezés javasolt. Az idős és fiatal levelek közötti dinamika segíthet megérteni, hogy mely tápanyagok felvételével vagy beépítésével adódik nehézsége a növénynek.
Ha a konkrét beavatkozásokról beszélünk, akkor a talajmegújító gazdálkodásban fontos, hogy minden beavatkozással tápláljuk a talajéletet is. Erre a szerves szenet tartalmazó készítmények a megfelelőek, így például a granulált szerves trágyák, valamint a humin- és fulvosavas anyagok.
A szerves trágyák közül különösen ajánljuk a CarbonKick Boost termékünket, amely nitrogén és kén mellett 50% szerves anyagot tartalmaz, így remek táplálékul szolgál a télből felébredő talajéletnek. A fermentált baromfitrágyából készült szerves trágya a teljes mikroelemsort tartalmazza. A pormentes, 4 mm átmérőjű granulátumok könnyen kezelhetőek és kijuttathatóak, csupán arra kell figyelni, hogy az anyag fajsúlya 0,85-0,87 körüli (azaz 1000 literbe 850-870 kg fér bele).
Amennyiben bármilyen kérdése adódik, szaktanácsadó kollégáink örömmel állnak rendelkezésére. Látogasson el weboldalunkra (https://talajreform.hu/) és vágjon bele talajai megújításába!
Ön mi alapján választ műtrágyát?
Fontosabb az ár, vagy számítanak az egyéb tulajdonságok? Milyen összetételt választ gabona koratavaszi fejtrágyázására? Talajvizsgálatra alapozott kijuttatás működik az Ön gazdaságában? Írja meg nekünk!
