„Lesújtó eredmény született: katicák, fátyolkák, fürkészdarazsak és egyéb ízeltlábúak estek áldozatul a méregnek. Szúnyog pedig alig akadt közöttük” – fogalmazta meg Kántás Zoltán a Debrecenben történt légi kémiai szúnyogirtásnak a produktumát.
Az, hogy ezzel a módszerrel időről időre lemészároljuk az élővilág számos egyedét, valószínűleg keveseknek éri el az ingerküszöbét. Talán arra többen felkapják a fejüket, ha azt mondom, ezzel utat nyitunk számunkra eddig ismeretlen, a szúnyogok által terjesztett fertőzéseknek is. És akad még más következménye ennek a módszernek.
Számomra elképesztő, hátborzongató (hangulatomtól függően változik a megítélése), hogy idehaza is milyen népes a chemtrailes konteótábor. Mindeközben pedig igen keveseket foglalkoztat az, ami valóban igen gyakran a környezetünkre zúdul a kémiai szúnyogirtás keretében.
Ez pedig nem más, mint a deltametrin, amely szintetikus piretroid vegyület és mivel idegrendszert károsító, végez a rovarokkal. Plusz bónusz, hogy nemcsak a szúnyogokkal, hanem különböző vízi és szárazföldi fajok esetében is eredményezhet viselkedésbeli, táplálkozási, fejlődési zavarokat.
Sőt, kutatások foglalkoztak a deltametrin és a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kapcsolatával. Több oka is lehet annak, hogy ennek ellenére tiltakozás nélkül fogadjuk, sőt vannak, akik kimondottan igénylik a kémiai szúnyogirtást.
Ezek közül csupán egy az információ hiánya. Ezen tudott most némileg segíteni egy szakemberekből és civilekből álló lelkes csapat, amely a Debrecen területén végzett légi szúnyoggyérítés valós, közvetlen hatásait dokumentálta.
Mielőtt kicsit körbejárnánk a témát, rögzítsük az alapvetést, hogy senki sem szereti a szúnyogokat, nincs „szúnyoglobbi”.
Az ökológusok, biológusok is egyetértenek abban, hogy ezeket a rovarokat irtani szükséges, csak éppen az nem mindegy, hogy mivel és milyen módon tesszük ezt meg. Jelenleg ugyanis ott tartunk, hogy nagyobb területen alkalmazzák ezt hazánkban, mint ahogy azt a nyolcvanas években tették.
Mindez úgy, hogy teljességgel szembe megyünk az uniós irányelvekkel. Az EU biocid felülvizsgálati programja ugyanis, jó pár évvel ezelőtt, az irtószerek hatóanyagainak, a hatóanyagot tartalmazó termékek engedélyének felülvizsgálatára kötelezte a gyártókat.
Az engedélyek felülvizsgálatára vonatkozó igényt egyik forgalmazó sem nyújtott be, így a termékek forgalmazhatósága és felhasználhatósága a jogszabály erejénél fogva megszűnt. Az ok roppant egyszerű.
Akkor, ahogy ma is, egyik Európában forgalomban lévő irtószer sem felel meg azoknak a környezettoxikológiai követelményeknek, melyek a légi járműről történő kijuttatásra vonatkoznak. Hazánkban ehhez képest, még csak nem is időről-időre, felszállnak és gyérítenek a gépek, mégpedig deltametrinnel.
Tekintsük át, hogy sikerül nekünk unortodox módon mégis csak levegőből gyéríteni/irtani/ritkítani
A szúnyogirtószerek légi úton történő kijuttatásának ideglenes engedélyezését a tagországok számára a 528/2012/EU rendelet 55. cikk (1) bekezdése, igen szigorú feltételek mellett lehetővé teszi.
Ennek értelmében, a hazai országos tisztifőorvos – a rögzített extrém esetekben – jogosult arra, hogy a szer alkalmazására az egész ország területére szóló ideiglenes engedélyt adjon ki.
Ennek mértékét jól mutatja az az adat, hogy ez év júliusában az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság arról tájékoztatta a lakosságot, hogy egy héten belül tizennégy vármegye 322 településén, csaknem 88 ezer hektáron gyérítik légi úton a csípőszúnyogokat.
Az önkormányzatok, na meg a mi felelősségünk
A szúnyoggyérítést leginkább az önkormányzatok rendelik meg, ezt történt a debreceni esetben is, saját költségükre. Minthogy azt is a megrendelő dönti el, hogy kémiai vagy biológiai úton kíván gyéríteni. És arról is az önkormányzat dönt, hogy ki lesz az a jogszabályoknak megfelelő, szerencsés vállalkozó, aki ezt a feladatmegvalósítást elnyeri.
A rendelkezés szerint a szúnyogirtást megelőzően a szúnyogártalom mértékét minden esetben számszerűen, objektív módszerrel fel kell mérni. Elgondolkodtató a rendelet azon része (is), amely szerint a méréseket a megbízott kivitelező vagy független szakértő is elvégezheti. Az irtás után hatékonysági vizsgálatra szintén ez vonatkozik.
A cívisvárosban közelmúltban lezajlott és erősen megkérdőjelezhető irtás esetében úgy tűnik, fel sem merült annak a lehetősége, hogy a témában szaktekintélynek számító Kántus Zoltán környezetvédelmi méréstechnikust vagy csapatának egy tagját kérjék fel a feladatra.
Legyinthetnénk a megszokott módon, hogy ez rettenetes, de úgysem lehet mit tenni. Ez azonban nem így van. Számtalan helyen közétették a szakemberek, hogy mit tehetünk azért, hogy ne gyarapítsuk a szúnyogok számát.
Ha pedig úgy döntünk, hogy nem szeretnénk a környezetünket kitenni a kémiai irtásnak, akkor azt is van lehetőségünk jelezni a megrendelő, vagyis a polgármester/jegyző számára. Szintén megtehetjük ezt, az ugyfelszolgalat.gek@katved.gov.hu központi email címre.
Megtörtént légi úton a ritkítás és íme, az eredmény:
Kántás Zoltán így számol be erről: „Debrecen 4 területén – köztük a Debreceni Egyetem botanikus kertjében – mértük fel a közvetlen természeti károkat a júliusi, légi irtás után. A néhány estén át tartó szúnyoggyérítés hatására jellemzően a fecskék alapvető táplálékául szolgáló legyek, apró fürkészdarazsak és pókok, fátyolkák, kabócafélék, poloskák, kis termetű cincérek, hangyák, ormányosbogarak, katicák és egyéb rovarok hullottak a talajra terített lepedőkre. Az állatok az idegméreg által kiváltott jellegzetes remegést, koordinálatlan mozgást produkálták, és egy részük csak akár 2-3 napig tartó rángatózást követően pusztult el.”
A kutatás vezetője felhívta arra is a figyelmet, hogy a permetezés védett természeti területet is érintett. Mint azt rögzítette, a botanikus kert tavának partján talált megmérgezett ízeltlábúak jelenléte arra utal, hogy a kiszórt idegméreg a vízbe is beszóródott. Pedig a deltametrin még alacsony koncentrációban is hosszan tartó károsodást okoz a vízi élővilágban.
A fotón jól látható, hogy gyakorlatilag minden pusztult, legkevésbé az, amire céloztak:
Lenne, sőt szükséges lenne más megoldás
A Magyar Parazitológusok Társasága Elnöksége már a kilencvenes években felhívta a figyelmet arra, hogy a hatékony szúnyogirtás érdekében a lárvákat kell elpusztítani és nem a kifejlett egyedeket.
„A rendelkezésre álló tudományos adataink alapján a jelenlegi, túlnyomórészt deltametrin-alapú gyérítés időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére” – áll az MTA 2018-ban kiadott felhívásában.
Az álláspont szerint komoly a kockázata annak, hogy a szer túlzott, rendszeres használata a csípőszúnyogokat ellenállóvá teheti a deltametrin-alapú rovarölő szerekkel szemben. És miért is baj ez? Mert a „nyakunkon” vannak azok a szúnyogok, amelyek már nem csupán kellemetlenek.
Ezelőtt pár évvel még csak filmekből, könyvekből voltak ismertek az olyan betegségek, mint a nyugat-nílusi vírus, a zika, a dengue, de ez már nem így van. Erre reagált az a közelmúltban megjelent tanulmány, amely 19 országban vizsgálta a kémiai gyérítő szerrel szemben kialakult genetikai rezisztenciát az inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációiban.
Mindeközben – ahogy azt Kántás megfogalmazza – a deltametrint, amely fontos eszköz lehetne járványok esetében, azt mi esetleges politikai és/vagy üzleti érdekeket, vagy laikusok igényeit kiszolgálva „ömlesztjük” rá az élővilágra, így magunkra is.
Környezettudatos szúnyogmentesítés
A Környezettudatos Szúnyogmentesítés a szúnyogártalom ellen alkalmazott komplex gyérítési módszer többféle tevékenységből áll, melyek önmagukban kisebb mértékben, vagy nem vezetnek eredményre. A tevékenységeknek csak egy része nevezhető gyérítésnek, ezért nevezték el inkább környezettudatos szúnyogmentesítésnek. A No Mosquito Kft. tudományos kutató-biológusai dolgozták ki az abszolút természet- és környezetbarát, továbbá a legolcsóbb technológiát. KATTINTSON!
