A császárfa az utóbbi években egyre többször kerül előtérbe, mint gyors növekedésű fafaj, amelyet energetikai célokra is felhasználhatnánk. Gyakran találkozhatunk azzal az állítással, hogy kiemelkedően magas fűtőértékkel rendelkezik, így ideális választás lehet tűzifaként. A valóság azonban úgy tűnik, hogy árnyaltabb.
A császárfa (Paulownia tomentosa) hazánkban is egyre népszerűbb, elsősorban gyors növekedése és magas biomassza‑hozama miatt. Sokan azt hirdetik, hogy a fa nemcsak könnyen feldolgozható és szárítható, hanem kiemelkedő fűtőértékkel is bír. Telepítésekor gyakran emlegetik, hogy a biomassza‑hozam akár 30 százalékkal meghaladhatja a nyár vagy a fűz teljesítményét.
A fűtőértékkel kapcsolatos állítások
A császárfa mellett szóló érvek között szerepel, hogy a faanyag alacsony hamutartalmú, tisztán ég, és levegőn szárítva akár 30-60 nap alatt elérheti a 10-12 százalékos nedvességtartalmat. Ez valóban előnyös, hiszen sok más fafajnál a megfelelő szárítás jóval hosszabb időt vesz igénybe. Emellett könnyű, ezért a feldolgozás és szállítás költsége is kedvező lehet.
A kritikai megközelítés
A „kiemelkedő fűtőérték” állítás inkább túlzás, mint tény. A császárfa alacsony sűrűségű faanyag, ami azt jelenti, hogy térfogatra vetítve kevesebb energiát tartalmaz, mint például a bükk vagy a tölgy. Nedvességtartalma és száradási hajlama kedvező, de önmagában ez nem pótolja a fajsúlyból fakadó hátrányokat. Vagyis ha tömegre vetítve vizsgáljuk, a császárfa fűtőértéke nem jobb, mint a hagyományos tűzifáké.
Gyakorlati tapasztalatok
A fűtőérték mellett fontos tényező az égés tisztasága, a hamu mennyisége, valamint a fa repedési és törési hajlama is. Több vizsgálat rámutatott, hogy bár a császárfa könnyen hasad és gyorsan szárad, égése nem feltétlenül egyenletes, és a fűtőanyag‑hatékonyság elmaradhat a hagyományos keményfáktól. A császárfa tehát nem csodaszer, inkább egy kompromisszum: gyorsan rendelkezésre áll, de energetikai szempontból nem a legerősebb választás.
Összehasonlítás más fafajokkal
Keményfák (tölgy, bükk): nagy sűrűség, magas fűtőérték, hosszú száradási idő.
Gyors növésű fajok (nyár, fűz): nagy biomassza‑hozam, közepes fűtőérték.
Császárfa: rendkívül gyors növés, könnyű faanyag, alacsony térfogatsűrűség, ezért fajlagosan alacsonyabb fűtőérték.
Következtetés
A császárfa kétségkívül értékes faj lehet az erdészeti és mezőgazdasági ültetvényekben, főként gyors növekedése és biomassza‑hozama miatt. Ugyanakkor a fűtőértékével kapcsolatos állításokat érdemes fenntartással kezelni. Magyarországon azok számára lehet jó választás, akik rövid idő alatt szeretnének saját tüzelőt előállítani, de a hagyományos keményfákhoz mérten gyengébb energetikai értékkel kell számolni.
(Forrás: Heizen mit Paulownia-Holz: Die Mär vom hohen Heizwert des Blauglockenbaums | agrarheute.com)
Képek: Pixabay.
