Kitekintés

Mikroműanyagok a Balatonban

MATE – Sajtóközlemény

Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nemcsak önmagukban jelentenek problémát, hanem a gyógyszermaradványokkal közösen egyaránt kedvezőtlen élettani hatásokkal bírnak e gerinctelen élőlényekre nézve.

A tó történetében először nyert bizonyosságot, hogy a különféle mikroműanyagok – a sajnálatos globális trendeknek megfelelően – a Balatonban is jelen vannak.

A vizsgálatok során a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. szakemberei összesen hétfajta polimertípust azonosítottak az 50-100 µm mérettartományban, melyek közül a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak. Típustól függetlenül 1000 literenként átlagosan 5,5 db fordult elő belőlük, amely hasonlónak mondható a különböző európai tavakban mért értékekhez.

Az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ezek a parányi polimerek ugyanis akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve a különböző gerinctelen és gerinces szervezetekben is.

Emellett ráadásul az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a mikroműanyagok felületéhez különféle emberi eredetű szennyező anyagok (pl. gyógyszermaradványok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédőszerek hatóanyagai) is hozzákötődhetnek, ami még tovább erősítheti az anyagok toxikus hatását, valamint az élő szervezetekben és a táplálékláncban történő feldúsulását.

Ehhez kapcsolódóan a kutatócsoport azt is igazolni tudta, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal (azaz progeszteronnal, drospirenonnal és levonorgesztrellel) együtt viselkedési és biokémiai változásokat okoz a nagy vízibolha egyedeiben. 

Az új eredmények és tapasztalatok alapján a MATE és az Eurofins Kft. szakemberei pályázati együttműködés keretében olyan további antropogén eredetű mikroszennyezőket keresnek, amelyek vizes közegben bizonyíthatóan megkötődnek a mikroműanyagok felületén.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A világ legdrágább szobanövényei

2024. december 17. 08:10

Vannak olyan szobanövények, amelyek sokkolóan magas árral rendelkeznek. Vajon miért kerülnek olyan sokba egyes növények? Melyek ezek?

Meglepő: a cipőiparban is hasznossá teszi magát a BASF

2024. szeptember 16. 14:40

A Make the Move (Mozdulj rá) mottó alatt a BASF olyan anyagokat és technológiákat mutat be, amelyek célja a könnyebb, kényelmesebb és hihetetlenül tartós cipők létrehozása.

Alkalmatlanok szúnyoggyérítésre a jelenleg alkalmazott légi irtási módszerek

2024. augusztus 26. 16:10

Debrecenben a néhány estén át tartó szúnyoggyérítés hatására jellemzően a fecskék alapvető táplálékául szolgáló rovarok estek áldozatul.

Hallépcső: egyedi építmény született Kiskörén, vétek kihagyni

2024. július 18. 13:10

A halfolyosó biztosítja a kapcsolatot a Tisza-tó és az akár 10 méterrel alacsonyabb vízszintű Tisza folyó között.

A spenótlevél szerkezete alkalmas lehet laboratóriumi hústenyésztésre

2021. május 23. 12:12

A spenótlevél egy költséghatékony és környezetkímélő megoldásnak tűnik, amely feltételezhetően felgyorsítja a laboratóriumi húselőállítás folyamatát.

Megtalálták a szójafehérje teljes emésztésének kulcsát

2023. augusztus 28. 17:10

A szójabab inhibitorai ellenállnak a természetes és exogén proteázoknak, és megakadályozzák a szójafehérje teljes emésztését. A szójadarában lévő tripszin-inhibitorok inaktiválásának hatékonyabbá és gazdaságosabbá tétele afféle Szent Grál a takarmányiparban.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Európa új kutatási irányokat keres a tej és tejtermékek minőségének javítására

2018. június 6. 14:20

Idd csak meg a tejet! Erre a mondatra mindannyian emlékszünk a gyerekkorunkból. A tej és a különféle tejtermékek egész életünkben, egészen idős korunkig fontos fehérje- és kalciumforrást jelentenek.