Növénytermesztés

A kalászosok helye a növényi fehérjeforrások között

Agrofórum Online

Az állati fehérjék kiváltására számos növényi fehérjeforrás használata terjedt el napjainkra az élelmiszeriparban. Ezek közül is a leginkább elterjedt haszonnövények a maghüvelyesek, mint amilyen a szója, a borsó vagy a bab, de fontos fehérjeforrást képviselnek a gabonafélék is, mivel nagy mennyiségben fogyasztják őket.

Ismert, hogy a szója, a borsó és a bab több fehérjét tartalmaznak, mint a gabonafélék, és kulcsfontosságú szerepet játszanak az emberi fehérjebevitelben, akár állati fehérje helyett fogyasztva, akár adalékanyagként élelmiszerekbe keverve.

A növényi eredetű fehérjeforrások minőségének vizsgálatakor azonban fontos figyelembe venni a fehérje biológiai hozzáférhetőségét és aminosav-összetételét is. A hüvelyes növények fehérjéinek hátránya, hogy alacsony bennük a kéntartalmú esszenciális aminosavak, a cisztein, a metionin, valamint a triptofán mennyisége, és bizonyos fehérjék gyengébb emészthetőségét is kimutatták.

A megfelelő fehérjék bevitele tehát különösen fontos, főként az idősebb korosztály számára, mivel az öregedés az izomtömeg, majd az életminőség csökkenésével jár.

Bab

A bab fehérjekoncentrációja sok más hüvelyesénél nagyobb lehet, genotípustól függően a teljes magtömeg körülbelül 19-39%-át érheti el. A babfehérje aminosav-összetétele táplálkozási szempontból valamivel kedvezőtlenebb, mint a borsóé, mivel a lizin és a treonin szintje alacsonyabb és más hüvelyes magvakhoz hasonlóan a kéntartalmú esszenciális aminosav koncentrációja is alacsony.

Az adalékanyagokat előállító ipar számára a fehérje fontos funkcionális tulajdonságai az oldhatóság, az emulgeálhatóság, a habképző képesség és a gélesedés. Korábban a szója uralta a növényi funkcionális fehérjék mint adalékanyagok piacát.

A növények különböző fehérjefrakciói azonban eltérő funkcionális tulajdonságokkal rendelkezhetnek, mely tudás az ipari alkalmazások széles köre számára releváns információ, beleértve a gluténmentes pékáruk, a húspótlók és a magas fehérjetartalmú snackszeletek gyártását (Robinson és mtsai, 2019).

Búza

A búza fehérjetartalma széles határok között változik (7-20%), mivel mennyisége nagyban függ a környezeti körülményektől és az alkalmazott agrotechnikától. Egy átfogó tanulmány szerint, melyben 231 fajta szerepelt, 3 éves, 49 termőhelyes kísérletben 8,3 és 19,3% közötti fehérjetartalmakat mértek, 13,8% átlagértékkel.

Aminosav-összetételét tekintve a búza nagy arányban tartalmaz glutaminsavat (beleértve a glutamint) és prolint, ugyanakkor kevés benne a triptofán és relatíve alacsony a lizin- és a treonintartalom is.

Az aminosav-összetételre is jelentős hatása van a környezetnek, de mivel a fehérjék 80%-át az endosperm tartalékfehérjéi teszik ki, melyeknek az aminosav-összetétele nagyon hasonló, az egyes gének expressziós/kifejeződési szintjének változása és a különböző fehérjetípusok mennyiségi arányának változása nem okoz jelentős különbséget az aminosav-összetételben.

A búzaliszt aminosav-összetételét összevetve a FAO (Food and Agricultural Organization of the United Nations) által ajánlott esszenciális aminosavszinttel, a búza súlyosan hiányosnak tekinthető lizinben, különösen gyermekek számára, míg treoninban kisebb mértékben, de szintén hiányos. Ez problémát jelent a sertés- és a baromfitakarmányozásban is.

A nitrogénműtrágya hatása

Vizsgálták a nitrogénműtrágya hatását a búzafehérje mennyiségére és aminosav-összetételére is. Az összfehérje-tartalom, valamint a glutamin, prolin és a fenilalanin aminosavak aránya nőtt a szemekben és a lisztben a műtrágya hatására, ugyanakkor a treonin, szerin, glicin, alanin, valin és a kéntartalmú aminosavak aránya csökkent.

Ezt a változást az egyes fehérjetípusok/osztályok mennyiségi arányának eltolódása okozta, mivel a fehérjék összetétele maga nem változott meg igazolhatóan. Nagy mennyiségű nitrogén adagolása mellett, de kén nélkül a búzaszem kevesebb, mint fele annyi ciszteint és metionint tartalmazott, mint normál kénellátottság mellett.

Mivel a különböző sikérfehérjék felhalmozódása eltérő mértékű a nitrogénadagolás hatására, a lizinhiány súlyosbodik, amikor a termés és a fehérjetartalom növelése céljából nitrogént adagolnak.

A felhasznált szakirodalmi források a szerzőknél érhetők el.

Dr. Rakszegi Marianna, Tóth Viola, dr. Mikó Péter

Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, ELKH, Martonvásár

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2023. szeptemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

5,3 tonnás HO napraforgó Szentesen

2025. október 1. 15:10

Nehézsúlyú név, nehézsúlyú eredménnyel!

Van megoldás, bármilyen területi adottsággal rendelkezel

2025. szeptember 26. 04:53

A KWS-nek jó és rossz adottságú területekre is van ajánlata. Ahol a kukorica termesztése már nem gazdaságos, megoldás lehet a cirok.

Az őszi árpát fenyegető hálózatos levélfoltosság

2025. szeptember 24. 04:42

Szeptember elején Tárkány határában jártunk, ahol az árpa árvakelés komoly fertőzési forrása lesz a környéken az őszi árpa fővetéseknek.

..és a Mátrix működik?

2025. szeptember 23. 10:10

A jövedelmező kukoricatermesztés kulcsa a KWS TOP4 mátrix – modern hibridek, valós termelői tapasztalatokkal alátámasztva.

Kalászosok betegségei: most dől el a szezon sorsa

2025. május 10. 08:10

A lisztharmat, fuzárium és rozsda egyszerre támadja a kalászosokat. Most a megelőzés és az időzítés a legfontosabb védekezési eszköz.

Stabil alapokon – A KITE kalászos portfóliója

2023. augusztus 8. 11:41

A KITE Zrt. által ajánlott nagy termőképességű malmi, illetve takarmányminőséget adó búzafajták és hibridek, valamint a prémium minőséget biztosító fajták genetikailag rendelkeznek azon tulajdonságokkal, melyek szükségesek a kívánt 8–10 t/ha-os termés eléréséhez.

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

2019. június 15. 11:37

A meteorológiai előrejelzések a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárást prognosztizálnak, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

Növénytermesztési tapasztalatok 2021-ben: őszi kalászosok betegségei – 1. rész

2021. november 16. 08:46

Közeledik a szántóföldi növénytermesztési szezon vége és bár a mezőgazdaságban soha nem fogy el a tennivaló, talán több ideje marad a gazdálkodóknak arra, hogy visszatekintsenek az elmúlt év történéseire. Érdemes ezt megtenni, részben azért, mert ahogy múlik az idő, kopnak az emlékek és fontos részletek eshetnek ki az emlékezetünkből. Olyanok is, amelyekből tanulhatunk és profitálhatunk. Ehhez szeretnék hozzájárulni ezzel a most induló cikksorozattal, amelynek célja, hogy sorra vegye a legfontosabb növénykultúrákban általam tapasztaltakat, főként növénytermesztési, növényvédelmi szempontból.