15℃ 8℃
április 3. Buda, Richárd, Hóvirág, Indira
Növénytermesztés

A kalászosok helye a növényi fehérjeforrások között

Agrofórum Online

Az állati fehérjék kiváltására számos növényi fehérjeforrás használata terjedt el napjainkra az élelmiszeriparban. Ezek közül is a leginkább elterjedt haszonnövények a maghüvelyesek, mint amilyen a szója, a borsó vagy a bab, de fontos fehérjeforrást képviselnek a gabonafélék is, mivel nagy mennyiségben fogyasztják őket.

Ismert, hogy a szója, a borsó és a bab több fehérjét tartalmaznak, mint a gabonafélék, és kulcsfontosságú szerepet játszanak az emberi fehérjebevitelben, akár állati fehérje helyett fogyasztva, akár adalékanyagként élelmiszerekbe keverve.

A növényi eredetű fehérjeforrások minőségének vizsgálatakor azonban fontos figyelembe venni a fehérje biológiai hozzáférhetőségét és aminosav-összetételét is. A hüvelyes növények fehérjéinek hátránya, hogy alacsony bennük a kéntartalmú esszenciális aminosavak, a cisztein, a metionin, valamint a triptofán mennyisége, és bizonyos fehérjék gyengébb emészthetőségét is kimutatták.

A megfelelő fehérjék bevitele tehát különösen fontos, főként az idősebb korosztály számára, mivel az öregedés az izomtömeg, majd az életminőség csökkenésével jár.

Bab

A bab fehérjekoncentrációja sok más hüvelyesénél nagyobb lehet, genotípustól függően a teljes magtömeg körülbelül 19-39%-át érheti el. A babfehérje aminosav-összetétele táplálkozási szempontból valamivel kedvezőtlenebb, mint a borsóé, mivel a lizin és a treonin szintje alacsonyabb és más hüvelyes magvakhoz hasonlóan a kéntartalmú esszenciális aminosav koncentrációja is alacsony.

Az adalékanyagokat előállító ipar számára a fehérje fontos funkcionális tulajdonságai az oldhatóság, az emulgeálhatóság, a habképző képesség és a gélesedés. Korábban a szója uralta a növényi funkcionális fehérjék mint adalékanyagok piacát.

A növények különböző fehérjefrakciói azonban eltérő funkcionális tulajdonságokkal rendelkezhetnek, mely tudás az ipari alkalmazások széles köre számára releváns információ, beleértve a gluténmentes pékáruk, a húspótlók és a magas fehérjetartalmú snackszeletek gyártását (Robinson és mtsai, 2019).

Búza

A búza fehérjetartalma széles határok között változik (7-20%), mivel mennyisége nagyban függ a környezeti körülményektől és az alkalmazott agrotechnikától. Egy átfogó tanulmány szerint, melyben 231 fajta szerepelt, 3 éves, 49 termőhelyes kísérletben 8,3 és 19,3% közötti fehérjetartalmakat mértek, 13,8% átlagértékkel.

Aminosav-összetételét tekintve a búza nagy arányban tartalmaz glutaminsavat (beleértve a glutamint) és prolint, ugyanakkor kevés benne a triptofán és relatíve alacsony a lizin- és a treonintartalom is.

Az aminosav-összetételre is jelentős hatása van a környezetnek, de mivel a fehérjék 80%-át az endosperm tartalékfehérjéi teszik ki, melyeknek az aminosav-összetétele nagyon hasonló, az egyes gének expressziós/kifejeződési szintjének változása és a különböző fehérjetípusok mennyiségi arányának változása nem okoz jelentős különbséget az aminosav-összetételben.

A búzaliszt aminosav-összetételét összevetve a FAO (Food and Agricultural Organization of the United Nations) által ajánlott esszenciális aminosavszinttel, a búza súlyosan hiányosnak tekinthető lizinben, különösen gyermekek számára, míg treoninban kisebb mértékben, de szintén hiányos. Ez problémát jelent a sertés- és a baromfitakarmányozásban is.

A nitrogénműtrágya hatása

Vizsgálták a nitrogénműtrágya hatását a búzafehérje mennyiségére és aminosav-összetételére is. Az összfehérje-tartalom, valamint a glutamin, prolin és a fenilalanin aminosavak aránya nőtt a szemekben és a lisztben a műtrágya hatására, ugyanakkor a treonin, szerin, glicin, alanin, valin és a kéntartalmú aminosavak aránya csökkent.

Ezt a változást az egyes fehérjetípusok/osztályok mennyiségi arányának eltolódása okozta, mivel a fehérjék összetétele maga nem változott meg igazolhatóan. Nagy mennyiségű nitrogén adagolása mellett, de kén nélkül a búzaszem kevesebb, mint fele annyi ciszteint és metionint tartalmazott, mint normál kénellátottság mellett.

Mivel a különböző sikérfehérjék felhalmozódása eltérő mértékű a nitrogénadagolás hatására, a lizinhiány súlyosbodik, amikor a termés és a fehérjetartalom növelése céljából nitrogént adagolnak.

A felhasznált szakirodalmi források a szerzőknél érhetők el.

Dr. Rakszegi Marianna, Tóth Viola, dr. Mikó Péter

Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, ELKH, Martonvásár

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2023. szeptemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

FERGETEG-es eredmények Martonvásárról

2025. március 28. 16:10

Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta.

A 2024. évi kalászos vetőmag-előállítások tapasztalatai  

2025. március 25. 08:10

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit.

Növénytermesztési tapasztalatok 2021-ben: élettani eredetű tünetek az őszi kalászosokban - 4. rész

2021. december 7. 04:36

Ebben a cikkben azokat az élettani eredetű tüneteket szeretném megmutatni, amelyekkel a búza- és árpatáblákon találkoztam.

Még ne erőltessük a talajmunkát! – Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2024. február 21. 08:10

Február utolsó dekádjában folytatódott az ilyenkor megszokottól több fokkal melegebb időjárás. Éjszakánként ugyan fagypont körüliek a hőértékek, de nappal jellemzően 10-15 °C a levegő hőmérséklete.

Mire figyeljünk a tavaszi kalászos gyomirtásnál?

2024. március 1. 14:10

A 2023. év ősze az ország nagyobb területén az átlagosnál több csapadékot hozott. A Dunántúl egyes területein 30%-kal több csapadék hullott az elmúlt évekhez képest, és mindössze az alföldi régió kisebb régióiban esett a sokévi átlaggal megegyező csapadék (forrás: www.met.hu). Ez az időjárás megnehezítette az őszi szántóföldi munkákat, sok helyen a tervezettnél kevesebb őszi búza vagy őszi árpa került elvetésre, és az őszi gyomirtások egy része is kényszerűen a tavaszra tolódik.

Műtrágya nélkül indítjuk el a kalászosokat!?

2023. szeptember 20. 18:10

Mit adjunk ki, mit hagyhatunk el, mennyit tudunk spórolni? Lehet-e olcsón, mégis sokat és jó minőségben termelni?