A hazai hagyományos, nagy növényekre (gabonafélék, olajnövények) alapozott szántóföldi növénytermesztés az elmúlt években meglehetősen nehéz helyzetbe került. Ennek okai összetettek.
A nehézségeket elsősorban a közismerten kedvezőtlen világpolitikai és világpiaci folyamatok idézték elő, de nem hallgathatjuk el azokat az okokat sem, amelyek a gabonavertikum szétszabdaltsága, a termelők-felhasználók-fogyasztók érdekei közötti ellentmondások, valamint a gabonanövények technológiafejlesztésében meglévő jelentős hiányosságok jelentenek. Ezek a külső és belső folyamatok a hazai búzatermesztést is számottevően sújtják. (…)
A jelenlegi helyzetben a termelők, feldolgozók és felhasználók a búza minőségének javítását egyaránt elsőrendű feladatnak tartják. Az esetek jelentős részében azonban a búza minőségét egyoldalúan az étkezési (malmi, javító) minőségre szűkítik le, pedig a búza minősége sokkal diverzifikáltabb.
Új piaci minőség
A jövőben egyre fontosabb lesz a termelők és felhasználók számára, hogy a hagyományos minőségi kategóriák mellett új piaci minőségi szegmenseket találjunk és azokhoz megfelelő fajtákat és agrotechnikát kapjanak a termelők.
Ilyenek lehetnek speciális élelmiszeripari, ipari feldolgozási minőségi kategóriák, de lehet speciális minőséget biotermeléssel előállítani, vagy éppen olyan minőséget, amelyet a száraztészták, külpiacok igényelnek.
A jövőben olyan „egzotikus” búzaminőség is megjelenhet a mindennapi életünkben, mint az antociánban gazdag, „healthy-food” termékek készítésére alkalmas színes (kék, vörös) búzák. A minőségi búza nagy tömegét azonban a jövőben továbbra is a malom- és pékipar által igényelt étkezési (malmi és javító) búzák fogják jelenteni.
Tartamkísérletek bizonyítékai
Több mint négy évtizedes tartam- és egyéb kísérletekben részletesen vizsgáltuk a búza termésmennyiségére és -minőségére ható tényezőket. A termésmennyiség szempontjából kifejezetten fontos a környezeti tényezők (időjárás, talaj) negatív hatásainak a mérséklése.
Ezt alapvetően a termesztéstechnológia intenzitásának növelésével érhetjük el. Intenzív agrotechnika alkalmazása esetén néhány kritikus technológiai elem (trágyázás, növényvédelem, fajta) helyes alkalmazásával a búza termésmennyiségét mintegy 65%-ban meghatározhatjuk.
Teljesen más a helyzet a búza minőségére ható tényezők esetében. A minőség esetében nem találunk néhány determinatív tényezőt, hanem sok-sok faktor mind befolyásolja a búza minőségét.
Vizsgálataink szerint – átlagos évjáratban – a búza minőségét mintegy 1/3 arányban a fajta, 1/3 arányban az ökológiai feltételek és ugyancsak 1/3 arányban az agrotechnikai elemek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a minőségi búzát csak előre megtervezett és fegyelmezett, precíz technológiával lehet sikeresen előállítani.
dr. Pepó Péter
Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet
Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2024/08-as számában olvasható.
