A műtrágyázás és öntözés meglepő hatásai a kukoricahozamokra

Az évjárat és az agrotechnikai elemek interaktív hatása kukoricánál tartamkísérletben – ezzel a címmel írt hasznos elemzést Pepó Péter egyetemi tanár, a DE Agrártudományi Doktori Tanácsának elnöke az Agrofórum újság kukoricatermesztőknek szóló novemberi különszámába.

Az alábbiakban a cikkből szemezgetünk, a teljes írás itt olvasható el: KATTINTSON!

A 40 éves tartamkísérleteink több százezer adatának részletes elemzése, feldolgozása és értékelése tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt sok-sok értékes és érdekes megállapításhoz, következtetéshez, technológiafejlesztéshez vezetett – olvasható Pepó Péter cikkében.

A legújabb kísérleti eredmények (2020-2023. évek) elemzésével az évjárat és az agrotechnikai elemek közötti nagyon szoros interaktív hatásokat szeretnénk bemutatni. A tartamkísérletben mészlepedékes csernozjom talajon, egységes agrotechnika (talajművelés, növényvédelem) mellett vizsgáltuk a kukorica termésmennyiségének alakulását, tápanyag- és öntözési reakcióját. A kísérletben a Pioneer 9241 hibridet használtuk.

Mono-, bi- és trikultúra

A tartamkísérletben 3 vetésváltási változat összehasonlítását végezzük folyamatosan: monokultúra (1983. évtől kukorica), bikultúra (búza-kukorica évenkénti váltásban), trikultúra (szója-búza-kukorica). Mindhárom vetésváltásban 5 műtrágya lépcsőt alkalmazunk növekvő adagokkal (0 kg/ha-tól N₂₄₀ +PK-ig N₆₀ +PK lépcsőkkel).

A kukorica nagy tápanyagigényű és a kijuttatott műtrágyákat jól hasznosító növényi kultúra. Ezt bizonyították a tartamkísérleteink eredményei. A műtrágya kezelések hatására jelentős terméstöbbleteket kaptunk mind száraz, mind öntözött kezelésekben.

A tápanyag- és vízellátás szoros kölcsönhatását bizonyította az, hogy az aszályos 2022. évben öntözetlen feltételek mellett a műtrágyázás termésnövelő hatása elenyésző volt (250-1515 kg/ha terméstöbbletek), míg a kedvező vízellátottságú 2020. évben száraz viszonyok között is 1780-9179 kg/ha terméstöbbleteket kaptunk.

A hibridek egyre javuló adaptációs és trágyahasznosító képességét jól jelzi, hogy az e tulajdonságokkal rendelkező hibridünk (P 9241) az enyhén aszályos 2021. évben 2898-6225 kg/ha, a kedvező 2023. évben 3333-5502 kg/ha trágyázási terméstöbbletet adott száraz viszonyok között.

Az öntözés, a kedvezőbb vízellátottság számottevően javította a kijuttatott műtrágyák felvehetőségét, érvényesülését. A 2021. évben száraz viszonyok között a műtrágyázás terméstöbblete 3,0-6,2 t/ha volt, míg öntözött feltételek mellett ez 4,3-9,7 t/ha-ra nőtt.

Hasonló pozitív változást lehetett tapasztalni az extrém száraz 2022. évben (száraz feltételek mellett 0,3-1,5 t/ha, öntözött viszonyok között 1,3-3,4 t/ha terméstöbblet műtrágyázás hatására) és az alapvetően kedvező vízellátottságú 2023. évben is (száraz 3,3-5,5 t/ha, öntözött 3,7-8,5 t/ha terméstöbblet műtrágyázás hatására).

^{A KWS OLTENIO, a KWS HYPOLITO és a KWS GIRO igazi modern hibridek, melyeket a kiemelkedő termés potenciál mellett nagyon kedvező betakarításkori szemnedveség jellemez. Figyelemre méltó, hogy gyengébb termőhelyi adottságok és kevésbé kedvező évjáratban is megbízható termést adnak.}

Részletekért kattintson a képre!

A vetésváltás hatása

A trágyázás hatékonyságát, terméstöbbletét alapvetően befolyásolta a vetésváltás. Valamennyi évjáratban, száraz és öntözött viszonyok között kiemelkedően nagy műtrágyázási terméstöbblet a monokultúrás kukorica esetében figyelhető meg a közismert szakmai okok (nagy tápanyagfelvételű növény, sok szármaradvány, talajélet csökkenése stb.) miatt.

Monokultúrában a műtrágyázási terméstöbbletek 5-9 t/ha között változtak (kivéve az extrém száraz 2022. évben). A hüvelyes növény (szója) szerepeltetése a vetésváltásban csökkentette a műtrágyázás terméstöbbletét (trikultúrában 1,7-4,3 t/ha műtrágyázási terméstöbbletek) azért, mert szója után nagyon magasak voltak a kontroll termésszintek (10-13 t/ha, kivéve a 2022. évet).

A bikultúra vetésváltás is pozitív hatású volt a kukorica műtrágya hasznosítására. Bikultúrában (búza elővetemény után) a műtrágyázási terméstöbbletek 2,5-5,0 t/ha között változtak, a relatíve magas kontroll termések (8-11 t/ha) miatt.

Az elmúlt években az inputok közül a műtrágya ára növekedett az egyik legnagyobb mértékben. Nem mindegy tehát, hogy milyen adag műtrágyával érünk el magas termésszintet a tápanyagigényes kukorica esetében.

A kutatási eredményeink ebben a vonatkozásban is a vetésváltás rendkívüli fontosságára hívták fel a figyelmet. Az extrém időjárású 2022. évtől eltekintve azt állapíthatjuk meg, hogy monokultúrában az N₂₄₀ (2020., 2023. év) – N₁₈₀ (2021. év) + PK nagy műtrágya adagnál kaptuk a maximális terméseket. Ezzel szemben bikultúra vetésváltásban N₁₈₀ (2020., 2023. év) – N₁₂₀ (2021. év) + PK és trikultúrában N₁₂₀ (2020., 2021., 2023. év) + PK adag bizonyult optimálisnak.

A bi- és trikultúra vetésváltásokban tehát nemcsak nagyobb terméseket érhetünk el a monokultúrás kukoricához képest, hanem a nagyobb termések eléréséhez lényegesen kisebb műtrágya adagokat kellett alkalmaznunk.

A jövő kukoricatermesztésének egyik kardinális kérdése az öntözés. Kedvező vízellátottságú évjáratban (2020. év) nem végeztünk öntözést, a terméseredmények a száraz és öntözött kezelésben azonosak voltak.

Közel optimális vízellátottságú évben (2023. év kedvező őszi + téli csapadék és a vegetáció átlag csapadéka) az öntözés rendkívül mérsékelt terméstöbbletet (+200-800 kg/ha) eredményezett, ami a csernozjom talaj kiváló vízgazdálkodásával magyarázható.

Az átlagos szárazságú 2021. évben az öntözés terméstöbblete nagy eltérést mutatott az egyes vetésváltási rendszerekben: trikultúrában (szója) 1500 kg/ha, bikultúrában (búza) 2500 kg/ha, monokultúrában (kukorica) 4400 kg/ha terméstöbbletet kaptunk az elővetemény igen eltérő vízfelhasználása miatt.

Az extrém száraz 2022. évben hatalmas öntözési terméstöbblet volt mindhárom vetésváltásban (4000-7800 kg/ha). Az üzemi gyakorlatban tehát érdemes mérlegelni, hogy milyen mértékű szárazság, milyen elővetemények esetén öntözzük a kukoricát.

^{(Fotó: Ilo/Pixabay)}