Növénytermesztés
Növénytermesztés

A sóskaborbolya szerepe a rozsdagomba terjedésében

A sóskaborbolya szerepe a rozsdagomba terjedésében

Agrofórum Online

A sóskaborbolyára – amely Ázsiából került Európába a középkorban – Nyugat-Európában, a 17. században mint fontos C-vitamin-forrásra tekintettek. Másik fontos szerepe a mezőgazdasági területeken a vadkár megelőzésében volt, hiszen a sűrű bokraival szegélyezett táblákra nem jutottak be az állatok.

Hasznossága abban is megmutatkozott, hogy kiváló élőhelyet biztosított a vadvilág számára, sok hasznos állat búvóhelye és táplálékforrása volt – olvasható a natureresearch portálon. De vajon mi vezetett e növényfaj európai irtásához, majd ismételt terjedéséhez?

Az őszi búza fekete (vagy szár-) rozsda kórokozójának ivartalan uredospórái minden évben a szél útján a déli, melegebb éghajlatú vidékekről, több száz kilométert megtéve érkeznek a mérsékelt övi európai területekre (pl. Nyugat-Európába), és indítják a fertőzést. Ettől függetlenül a gomba képes e hűvösebb klímájú vidékeken is az áttelelésre a hidegnek ellenálló, a növényi maradványokon képződő teliospóráival. Ebben az esetben gazdanövényváltással fejlődik a gomba. Tavasszal a csírázó teliospórán bazidiospórák jönnek létre, amelyek a sóskabarbolyát (és más Berberis fajokat), mahóniát fertőzik meg. A köztesgazdán befejeződik a kórokozó ivaros szaporodási ciklusa, ami pedig új patotípusok kialakulásához vezethet.

A Berberis fajokat – főként a szárrozsdára igen fogékony sóskaborbolyát – ezért számos európai országban és Észak-Amerikában kipusztították a múlt század folyamán. A köztesgazda kiirtásától azt remélték, hogy a rezisztens búzafajták így hosszabb ideig maradhatnak a termesztésben. Angliában és a skandináv területeken már jóval korábban, a 18. században elkezdték a sóskaborbolyák kivágását, akkor, amikor az angol gazdák megfigyelték, hogy e bokrok mellett elterülő búzaföldek termését gyakran a feketerozsda pusztította el. A módszer nagy sikerre vezetett, megtört a kórokozó életciklusa, ami egészen oda vezetett, hogy szinte kihalt Nyugat-Európában a gomba.

Mivel az évtizedek folyamán lassan halványulni kezdett a feketerozsda emléke, újra, egyre többen kezdek a sóskaborbolya telepítésébe, az élősövényként igen népszerű növényfaj ismét terjedt Európában. Távol innen, Kínában is a figyelem középpontjába került a borbolya, ahol viszont sárgarozsdával fertőződik meg egyre gyakrabban, amely szintén kalászosok, köztük a búza megbetegedését okozza minden évben Európa-szerte is. Az elmúlt évtizedben új típusú sárgarozsda változatok európai megjelenését bizonyították több alkalommal. A sárgarozsda ivaros szaporodási ciklusa Európában eddig ismeretlen volt, az új körülmények – az új biotípus által termelt teliospóra kimagaslóan nagy tömege és a sóskaborbolya elterjedésének fokozódása – hatására azonban ez bekövetkezhet. A helyzetet tovább rontja egy új megfigyelés is. Az Egyesült Királyságban és Skandináviában azokról a sóskaborbolya sövényekről, amelyek közvetlenül a kalászos táblák mellett helyezkedtek el, olyan szárrozsda változatokat izoláltak, amelyekkel laboratóriumi körülmények között árpa és zab fajták fertőződését tudták kiváltani. A sóskaborbolya jelentette veszélyt az is világosan jelzi, hogy a 2017-es svédországi szárrozsda-járvány olyan területen tört ki, ahova ezt a növényt visszatelepítették. Valószínűleg ezekről a bokrokról származó, nagy genetikai sokféleséggel jellemezhető ivaros szárrozsda populációt azonosítottak a közelmúltban ezeken a területeken a svéd szakemberek.

Az Európai országok által létrehozott RustWatch – rozsdagomba-figyelő hálózat – monitorozza a rozsdagombák előfordulását, tanulmányozza az életciklusukat és térképezi fel a sóskaborbolya elterjedési területét.

Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter

Tonivit – a biztos alapozásért

2019. szeptember 18. 10:22

Minden olyan körülmény, amely növényeink korai gyökérfejlődését hátrányosan érinti (pl. kései vetés, nem megfelelő magágy, időjárási tényezők, stb.), terméskiesést és az árbevételben is jelentkező károkat okoz.

A napraforgó termesztéstechnológiája 2014-18

2019. szeptember 18. 10:01

A 2018/19-es mezőgazdasági év vége felé közeledve érdemes néhány szóban számot vetni arról, hogy az utóbbi években milyen trendeket láthattunk a napraforgótermesztésben.

ARASZ - gazdálkodási napló!

2019. szeptember 16. 06:59

Mezőgazdasági szereplők részére nem kell bemutatni, mekkora terhet jelent a gazdálkodási napló, webgn, vagy nitrát jelentés helyes, jogszabályoknak megfelelő vezetése.

Szakmázzunk a BAYER-rel - Egy biztos pont a kalászosok termesztéstechnológiájában

2019. szeptember 9. 08:03

Széles hatásspektrumú csávázószer lévén, a Lamardor® igen magas aktivitást mutat az összes fő betegség ellen.

Agrometeorológia: országos áztató eső nem valószínű – terméskiesés lehet a következmény

2018. május 22. 14:00

Péntekig meleg, záporos, zivataros időre számíthatunk, ugyanis délies áramlással viszonylag nedves, labilis rétegződésű léghullámok érkeznek fölénk, de országos áztató eső nem valószínű.

Terménypiac: lassú áremelkedést hozott a hideg

2018. február 27. 08:26

Nemcsak a gabonafélék esetében, hanem az olajosmagvaknál is nemzetközi szinten lassú emelkedés figyelhető meg, mutatkozik esély arra, hogy a korábbi „oldalazó” mozgás enyhe erősödésbe fordul.

Emelkedett a kukorica és a búza ára

2018. február 13. 11:50

A búzához hasonlóan a kukorica ára is nőtt a világpiacon. Az Argentínából származó termény exportára december 8. és január 12. között tonnánként öt dollárral 163 dollárra emelkedett.

Az EU búza- és árpa termése helyreáll az aszályos év után

2019. május 26. 19:22

Az Európai Unió búza- és árpatermelése 2019/20-ra várhatóan kilábal a 2018/19-es év forró és száraz időjárása okozta veszteségeiből, és megközelíti a 2017/18-as mennyiségeket. Az idei búzatermés közel 10%-kal nő a múlt évihez képest.