Növénytermesztés
Növénytermesztés

A sóskaborbolya szerepe a rozsdagomba terjedésében

A sóskaborbolya szerepe a rozsdagomba terjedésében

Agrofórum Online

A sóskaborbolyára – amely Ázsiából került Európába a középkorban – Nyugat-Európában, a 17. században mint fontos C-vitamin-forrásra tekintettek. Másik fontos szerepe a mezőgazdasági területeken a vadkár megelőzésében volt, hiszen a sűrű bokraival szegélyezett táblákra nem jutottak be az állatok.

Hasznossága abban is megmutatkozott, hogy kiváló élőhelyet biztosított a vadvilág számára, sok hasznos állat búvóhelye és táplálékforrása volt – olvasható a natureresearch portálon. De vajon mi vezetett e növényfaj európai irtásához, majd ismételt terjedéséhez?

Az őszi búza fekete (vagy szár-) rozsda kórokozójának ivartalan uredospórái minden évben a szél útján a déli, melegebb éghajlatú vidékekről, több száz kilométert megtéve érkeznek a mérsékelt övi európai területekre (pl. Nyugat-Európába), és indítják a fertőzést. Ettől függetlenül a gomba képes e hűvösebb klímájú vidékeken is az áttelelésre a hidegnek ellenálló, a növényi maradványokon képződő teliospóráival. Ebben az esetben gazdanövényváltással fejlődik a gomba. Tavasszal a csírázó teliospórán bazidiospórák jönnek létre, amelyek a sóskabarbolyát (és más Berberis fajokat), mahóniát fertőzik meg. A köztesgazdán befejeződik a kórokozó ivaros szaporodási ciklusa, ami pedig új patotípusok kialakulásához vezethet.

A Berberis fajokat – főként a szárrozsdára igen fogékony sóskaborbolyát – ezért számos európai országban és Észak-Amerikában kipusztították a múlt század folyamán. A köztesgazda kiirtásától azt remélték, hogy a rezisztens búzafajták így hosszabb ideig maradhatnak a termesztésben. Angliában és a skandináv területeken már jóval korábban, a 18. században elkezdték a sóskaborbolyák kivágását, akkor, amikor az angol gazdák megfigyelték, hogy e bokrok mellett elterülő búzaföldek termését gyakran a feketerozsda pusztította el. A módszer nagy sikerre vezetett, megtört a kórokozó életciklusa, ami egészen oda vezetett, hogy szinte kihalt Nyugat-Európában a gomba.

Mivel az évtizedek folyamán lassan halványulni kezdett a feketerozsda emléke, újra, egyre többen kezdek a sóskaborbolya telepítésébe, az élősövényként igen népszerű növényfaj ismét terjedt Európában. Távol innen, Kínában is a figyelem középpontjába került a borbolya, ahol viszont sárgarozsdával fertőződik meg egyre gyakrabban, amely szintén kalászosok, köztük a búza megbetegedését okozza minden évben Európa-szerte is. Az elmúlt évtizedben új típusú sárgarozsda változatok európai megjelenését bizonyították több alkalommal. A sárgarozsda ivaros szaporodási ciklusa Európában eddig ismeretlen volt, az új körülmények – az új biotípus által termelt teliospóra kimagaslóan nagy tömege és a sóskaborbolya elterjedésének fokozódása – hatására azonban ez bekövetkezhet. A helyzetet tovább rontja egy új megfigyelés is. Az Egyesült Királyságban és Skandináviában azokról a sóskaborbolya sövényekről, amelyek közvetlenül a kalászos táblák mellett helyezkedtek el, olyan szárrozsda változatokat izoláltak, amelyekkel laboratóriumi körülmények között árpa és zab fajták fertőződését tudták kiváltani. A sóskaborbolya jelentette veszélyt az is világosan jelzi, hogy a 2017-es svédországi szárrozsda-járvány olyan területen tört ki, ahova ezt a növényt visszatelepítették. Valószínűleg ezekről a bokrokról származó, nagy genetikai sokféleséggel jellemezhető ivaros szárrozsda populációt azonosítottak a közelmúltban ezeken a területeken a svéd szakemberek.

Az Európai országok által létrehozott RustWatch – rozsdagomba-figyelő hálózat – monitorozza a rozsdagombák előfordulását, tanulmányozza az életciklusukat és térképezi fel a sóskaborbolya elterjedési területét.

Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter

Közraktározással a magasabb terményárakért

2019. május 23. 17:29

A közraktározásnak köszönhetően a termelők úgy várhatják ki a magasabb terményárakat, hogy közben hitelhez jutnak, így a későbbi munkák fedezetét is megteremthetik.

Olajos magvak: van még perspektíva!

2019. május 22. 07:47

A termőhelyi adottságok és termelési kultúra, a magyarországi feldolgozói kapacitások bővülése, valamint a piaci és agrárpolitikai környezet egyaránt jó perspektívát jelentenek a hazai olajos magvak termelésének – állítják napraforgó és a repce lehetőségeit körüljáró elemzésükben az OTP Agrár szakértői.

Teszt nélkül győzött meg

2019. május 14. 14:33

Gyakorlati tapasztalatok a Multoleo biostimulátorral az Arysta termékcsaládból.

Minőségi búzatermesztés a Bayer készítményeivel

2019. május 14. 10:34

Az átlagosnál melegebb és aszályosabb április nem kedvezett a kalászosokban előforduló gombabetegségek terjedésének. Ezzel ellentétben a vetésfehérítő bogarak és néhol már a gabona poloskák nem várt korai megjelenése borzolja a termelők idegeit.

Veszélyes kártevők: kalászosok levéltetvei

2019. március 27. 07:58

Függetlenül attól, hogy a pázsitfűvek (Poaceae) közé tartozó kalászosok kártevői jelentősen megegyeznek, a kártevők nyomon követésének és sikeres megfékezésének mindig nagyobb hangsúlyt kell kapnia az intenzívebb termesztéstechnológiájú állományok (malmi búza, vagy sörárpa) esetében.

Szélsőséges termésmennyiség várható búzából

2018. május 29. 08:54

A gabonát károsító rovarok zöme áttelelt, és a nagy melegben erős rajzásnak indult, így szinte éjjel-nappal dolgozniuk kellett a növényvédőknek.

4,4 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak tavaly novemberben

2019. január 14. 10:02

A gabonafélék ára 13,4 százalékkal nőtt, ezen belül a búza ára 21,5, a kukoricáé 6,0 százalékkal.

Fehérpenész, fóma, vetésfehérítő, kalászfuzáriózis – védekezni kell!

2018. május 9. 09:39

Az őszi káposztarepce elvirágzóban van. A növényvédelemben most elsősorban a becők védelmére kell összpontosítani. A kalászosok is védelemre szorulnak!