A növénytermesztés bármely részével – termeléssel, szaktanácsadással – foglalkozók már hetek óta aggodalommal nyitják meg a meteorológiai honlapokat esőfelhők kutatása reményében. A májusi eső valóban aranyat fog érni, mert a gabonák, repcék esetében a szárazság miatt komoly termésveszteségek következhetnek be, az elvetett tavaszi növények pedig a porban várják a kelesztő égi áldást.
Sajnos a szárazság kezdete egybe esett a gabonák, repcék egyik legérzékenyebb fenológiájával: a bokrosodás végére – szárbaindulás kezdetére, repcénél a késői rozettás állapotra. Sokszor az erős szél is tovább szárította a felső talajrétegeket. A hajnali alacsony, majd a napközbeni meleg hirtelen váltakozása, illetve a napokig tartó légköri aszály is káros hatással volt a növényekre. Az ország több részén komoly fagykárral is számolni kellett.
A növények többféleképpen reagálnak/tak ezekre a stresszhelyzetekre. A növények gázcseréje, és a fotoszintézishez szükséges szén-dioxid felvétel nagy része a gázcserenyílásokon keresztül zajlik. Szárazság esetén a párolgás mérséklésére a gázcserenyílások bezáródnak, a fotoszintézis csökken. A fiatal, fejlődő levelek fotoszintézise olyan kicsi, hogy a légzéshez és a szintetikus folyamatokhoz szükséges asszimilátákat a kifejlett levelektől vonják el, ezért gyengébb tápanyagellátás esetén különösen szembetűnő a makroelemek hiánya. Szinte egyszerre jelentkezett nitrogén-, foszfor- és káliumhiány.
A szárazság fokozódásával a mikroelemfelvétel is gátolt, így sok helyről kaptunk fotókat réz, mangán, bór és cinkhiányokról. A másik növényi válasz a gyors generatív fejlődési szakaszba fordulás, a gyors kalászhányás, repcénél az intenzív szárképzés, virágzás.
A mindkét növény legnagyobb vízfogyasztása a szárbaindulás idején van. A műtrágyákkal – különösen káliummal, foszforral – való ellátottság esetenként 25-30 %-kal csökkenti a vízfelhasználást. A tápanyaggal rosszul ellátott növények kevesebb szárazanyagot termelnek, ugyanakkor több vizet fogyasztanak. A rosszul táplált növény pazarolja a vizet.
Még nem késő a növényeket kondicionálni, az aktuális kalász- és becővédelemmel egymenetben tápanyagot kijuttatni! Ehhez ajánlom figyelmükbe a YaraVita Universal Bio nevű termékünket. Ez a lombtrágyánk az esszenciális makroelemek mellett mikroelem kiegészítést is tartalmaz és kiválóan alkalmas arra, hogy a növények számára segítséget nyújtson a kritikus időszak átvészeléséhez. Dózisa 5 l/ha.
A tápanyagutánpótlásnál nemcsak a mit és hogyan kérdése fontos. Lényeges az időzítés. Ilyen szempontból – ha előre tekintünk – a tavaszi növényeknél is a folyamatos tápanyagellátás biztosítsa a cél. Napraforgónál, kukoricánál, szójánál is kihagyhatatlan lépés az „immunerősítés”. Ehhez javasoljuk a növények 4-8 leveles állapotában napraforgónál és szójánál a YaraVita Brassitrel Pro-t, kukoricánál a YaraVita Zeatrel lombtrágyánkat 3-5 l/ha dózisban.
És a címre visszatérve: Az utóbbi időben a Liebig hordó dongái közül gyakran a vízé a legrövidebb. Természetesen csak bizonyos mértékig, de a helyesen megválasztott tápanyagutánpótlással jelentősen csökkenthetjük a vízhiány okozta stresszt növényeinknél.
Ha még többet szeretne megtudni a szárazság stresszről, tekintse meg online előadásunkat a következő linken: Szárazság okozta stresszhelyzet kezelése kalászosoknál és repcénél
További hasznos információkat talál a www.yara.hu honlapunkon, szaktanácsért keresse bátran a Yara szakembereit.
Tóth Milena szaktanácsadó
Yara Hungária Kft.
+36 30 883 0731
