Hiteles, független forrásból származó eredmények igazolják, hogy a hibridbúzák termesztése a fajtákhoz képest jövedelemtöbbletet biztosít. Hogyan lehetséges ez, ha a hibridek vetőmagja lényegesen drágább?
A hibridkalászosok hazai teljesítményéről számos megbízható eredmény – akár kísérleti, akár nagyüzemi – áll rendelkezésünkre az elmúlt évekből. Azt talán már egyre kevesebben vitatják, hogy a hibridbúzák – valamint a hibridrozsok és a hibridárpa is – megbízhatóan magasabb és stabilabb hozamszintek elérését teszik lehetővé a fajtákkal szemben. Természetesen mindig lehetnek olyan kiemelkedő teljesítményre képes fajták, amelyek versenyképesek a hibridekkel. Az azonban kétségtelen tény, hogy az új búzahibridek az első keresztezéseket követően jóval rövidebb idő alatt válhatnak piacképes termékké, ezáltal gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodhatnak a mindenkori környezeti és piaci feltételekhez, kézzelfogható fejlődési lehetőséget biztosítva a gabonatermesztők számára.
Természetesen önmagában a magasabb teljesítményszint nem garancia a teljes sikerre. A növénytermesztés mégiscsak gazdasági tevékenység, azaz a jövedelmezőségnek kell a meghatározó döntési kritériumnak lennie a fajta- vagy hibridválasztás kérdéskörben is. És ezzel elérkeztünk a hibridbúzák egyik legtöbbet kritizált jellemzőjéhez, a magas vetőmagárhoz, illetve hektárköltséghez. Persze ez is relatív: amíg a hagyományos, II. fokú kalászosvetőmag irányára közel két és félszeresére ugrott 2020-hoz képest, addig a hibridbúza-vetőmag ára ugyanezen időszak alatt 20%-kal növekedett. A várhatóan magas szinten stabilizálódó terményárak is „szűkítik” az elvárt termésszintkülönbséget, tehát azt, hogy a magasabb hibridvetőmag-költséget nagyobb terméssel szükséges kompenzálni. Ennek a két körülménynek az együttállása pedig azt jelenti, hogy soha nem volt jobb lehetőség a hibridek termesztésével jövedelemtöbbletet elérni, mint az előttünk álló időszakban.
Hivatalos fajtakísérleti eredmények
De nézzük, mit is mutatnak a számok. Fontos olyan eredményeket bevonni az összevetésbe, melyek megbízhatóan képviselik a hazai búzatermesztést. Erre kiválóan alkalmasak a GOSZ–VSZT–NAK Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérletek eredményei, hiszen:
- nagyon jól reprezentálják a hazai termőhelyeket;
- a fajtaszortiment tartalmazza a legnagyobb termőképességű, a legjobb minőséget adó és a domináns piacrészesedéssel rendelkező fajtákat és a legkorszerűbb nemesítési újdonságokat is;
- több év eredményei állnak rendelkezésre, így csökkenthető az évjárathatás torzítása.
A kísérleti eredmények értékelésénél megjegyzendő, hogy az itt szereplő hibridek esetében ugyanazt a technológiát alkalmazták, mint a fajtáknál. Ez nem azt jelenti, hogy több műtrágyát vagy magasabb növényvédőszer-felhasználást igényelnének a hibridek, erről szó nincs. De a kísérletekben a technológiai lépések időzítése (vetés, tápanyag-kijuttatás időpontja stb.) jelentősen eltér a hibridek termesztésének optimumától. Így nem alaptalan a feltételezés, hogy a hibridek teljesítménye – előkelő helyezéseik ellenére is – a valós potenciáljuk alatt maradt. Az átlag alatti, átlagos vagy annál jobb terméspotenciállal rendelkező helyszíneken a hibridek a magasabb vetőmagáruk ellenére is számottevő – 57 000-114 000 Ft/ha – jövedelemtöbblet elérését tették lehetővé. Arról nem is beszélve, hogy a hagyományos fajtákhoz képest harmadannyi vetőmag logisztikai ráfordításai mind időben, mind pedig költségben biztosítják a nagyobb hatékonyságot a területteljesítmény növekedése mellett.
A különböző termésszinteket vizsgálva is elmondható, hogy a hibridbúzák átlagosan 10%-os hozamtöbblettel számolva a fajtákhoz képest számottevő jövedelemtöbbletet nyújtanak, melynek mértéke a hozamok növekedésével arányosan nő.
Üzemi eredmények
A hibridek és a fajták teljesítményét üzemi körülmények között több éve vizsgáljuk szakmailag összemérhető módon. Ezekben a tesztekben a mindenkori üzemi technológia mellett történik az összevetés, az eredmények megbízhatóságát a Magyar Kukorica Klub hitelesített terméseredményei biztosítják.
Különböző termőhelyek és több év átlagában a hibridek hektáronként mintegy 800 kg terméstöbbletet értek el, ami a mindenkori termény-, illetve vetőmagárak mellett is biztos jövedelemtöbbletet eredményezett a hibridek javára.
Kiemelkedő a hibridbúzák tápanyag-hasznosítása
Az elmúlt hónapok kiszámíthatatlan világgazdasági és agrárpiaci fejleményei következtében nemcsak a terményárak, de az inputanyag-árak is jelentős emelkedést mutatnak. A műtrágyaárak soha nem látott magasságokba emelkedtek, így a termelők költségkalkulációja során joggal vetődik fel az a kérdés: megéri-e a korábban tervezett intenzív tápanyagellátást biztosítani az őszi búza számára, illetve reálisan mekkora a magasabb műtrágyaköltségek megtérülésének esélye? A kérdések megválaszolásához fontos támpontot nyújthatnak a Debreceni Egyetem kutatásai, melyekben számos búzafajtát és -hibridet teszteltek. A tartamkísérletek legújabb eredményei szerint a búzagenotípusokat alapvetően négy csoportba lehet besorolni a természetes tápanyag-hasznosító képességük és műtrágya-reakciójuk alapján. A termesztés számára a gyakorlatban azok a legjobbak tápanyag-reakció szempontjából, amelyek a talaj természetes tápanyagkészletét és a kijuttatott műtrágyát egyaránt jól képesek hasznosítani.
A vizsgálat szerint a fajták tápanyag-hasznosítása és trágyareakciója rendkívül széles skálán mozog, ezzel szemben a hibridbúzák (az ábra jobb felső sarkában sárgával jelölve) jól kivehetően mindkét vizsgálati szempont alapján a legjobbak között teljesítettek. Különösen kiemelendő a HYFI hibrid, mely mind a tápanyag-hasznosítás, mind pedig a trágyareakció alapján a legjobb eredményt érte el, ismét igazolva a hibridek azon általános tulajdonságát, hogy használatukkal jelentősen javítható a búzatermesztés hatékonysága, így a jövedelmezősége is.
Blum Zoltán
ügyvezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu
