Magyarország, köszönhetően a genetikának valamint a magyar gazdák szakértelmének és technológiai fegyelmének a világ napraforgó termesztésének élvonalába tartozik.
A 2021. év a napraforgó országos és lokális termésátlagaiban is jelentős szórást mutatott. A termések széles tartományban mozogtak mind megyénként, mind termőhelyenként, de még közeli táblák esetében is nagy különbségeket láthattunk. A legtöbb helyen a csapadék mennyisége volt a legfontosabb termésbefolyásoló tényező. A jó termésű helyeken egy-egy jókor érkező eső akár fél tonna plusz hozamot is eredményezhetett. Kijelenthetjük, még mindig a víz az úr. A víz nélkülönözhetetlen elem a tápanyagok, különösen a nitrogén hasznosulásában is, ezért érdemes rá fokozott figyelmet fordítani és jobban megismerni a nitrogén hatását a napraforgóra, hiszen jelentős költségelem is egyben.
A napraforgó nitrogén hasznosítására indított vizsgálatok első lépéseként – követve más napraforgó termesztő országok gyakorlatát – még a tél folyamán mintát vettünk, és megvizsgáltuk a talajokban rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét. A napraforgó gyökere mélyebbre megy a víz és tápanyagok után, mint a többi szántóföldi kultúráké, így a kiszórandó nitrogén mennyiségének kiszámolásakor érdemes legalább 90 cm-ig, de akár 120 cm-ig megismerni a mélyben rendelkezésre álló mennyiségeket. A mélyebb rétegek ásványi nitrogénjét, elszökőben a sekélyebben gyökerező kultúráktól, a napraforgó még visszaszerezheti, hasznosíthatja azt.
A várakozásoknak megfelelően a Nmin vizsgálatok a legtöbb helyen magasabb nitrogén-tartalmat jeleztek a mélyebb rétegekben, mint a szokásosan mintázott és vizsgált felső 30 cm-ben. Ezek közül néhány hely nitrogén profilja az 1. táblázatban látható.
A Zom Kft.-nél kivitelezett Zomba közeli napraforgó kísérleti tábla vizsgálati eredményeit a 2. táblázat tartalmazza. A mérések mintegy 120 kg/ha nitrogén tartalmat mutattak 90 cm-es mélységig. A napraforgó még a 90-120 cm-es talajrétegből is hasznosít valamennyit, köszönhetően a mélyrehatoló gyökérzetének, de azt most figyelmen kívül hagytuk.
Amennyibben 41 kg/t nitrogén igénnyel kalkulálunk 1 t/ha terméshez, közel 3 t/ha termésre már így is biztosított az ellátás. Ehhez még hozzájárul a szervesanyagokból tenyészidőszakban feltáródó hatóanyag mennyisége, így akár nitrogén műtrágya használata nélkül is vethetnénk itt napraforgót.
A napraforgó fajlagos nitrogénigénye magas, azt biztosítani kell, de azon túllőni sem tanácsos, mert a magasabb költségek mellett negatív, terméscsökkentő hatásokkal is számolni kell. A nitrogénnel túltrágyázott napraforgó alkalmazkodóképessége csökken, a megdőlés kockázata növekszik, miközben csökken az olajtartalom. Emellett a kórtani problémák, mint például a fehérpenész, rozsda fertőzés esélye is fokozódik.
Adjunk épp eleget, de ne túl sokat. Ezt nehéz előre eltalálni, de épp ezért kell mérési módszereket bevezetni az optimális nitrogén dózis kiszámításához a napraforgóban, de más nitrogénigényes kúltúrákban is.
Ennek tisztázására ezen a helyen, három hibrid – SY Excellio, SY Experto és SY Gracia – került elvetésre különböző nitrogén dózisokkal kezelt táblába. Az alkalmazott nitrogén hatóanyag dózisok a következők voltak: 0 kg/ha, 40 kg/ha és 80 kg/ha vetéssel egymenetben kijutattva. A betakarítás eredményeit a 3. táblázatban foglaltuk össze. A megtérülés kiszámolását, forintosítását ki-ki elvégezheti a saját termény és műtrágya áraival. Sokat nem tévedünk, ha azt mondjuk „pénz az ablakban” ebben az évjáratban.
A kísérlet rámutat arra, hogy a napraforgó tápanyagellátását nem lehet „kukoricás vagy búzás szemmel” nézni és számolni, mivel kevésbé köszöni meg az extra táplálást. Ez különösen igaz a nitrogén használatára, amelyre csak akkor van reakciója, termésválasza, ha nincs elegendő a talajban. Az ellátottságot viszont csakis a téli talajvizsgálattal lehet megállapítani. A magas, termény és tápanyag árak miatt, ha eddig nem is, de most eljött a „vizsgálat” ideje.
Szeleczki Attila
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
