A napraforgó alaposabb kiismerésére - 2019 telén a termelőkkel közösen indított - több éves progamot sajnos a koronavírus járvány nem engedte kiteljesedni. Részeredmények születtek, amelyet egy korábbi cikksorozatban megosztottunk az érdeklődökkel, mivel nem volt módunk az alapokat teljes mértékben megismerni, érdemileg keveset tudtunk előrelépni az elmúlt évben.
Az alapok, ez esetben a programban résztvevő partnerek tábláinak pontosabb megismerését jelenti, mint például azok előélete, talajadatok stb. A szokványos bővített talajvizsgálatok rendelkezésre álltak, de a Nmin vizsgálatokra alapozott nitrogén műtrágya dózis számításokat és kiszórásokat, az elmaradt mintavételek és vizsgálatok miatt nem tudtuk kivitelezni. A változó tőszámú vetések – a zónatérképek alapján – megtörténtek 2020-ban, de nitrogén dózis variánsokat csak kevés táblában sikerült megvalósítni. Egyikről – a horti kísérlet tapasztalatairól – korábban már olvashattak itt.
Azonban az idei évben – 11 helyszínen – tudtunk tőszám kísérleteket kivitelezni, köszönhetően a szakma iránt elkötelezett és együttműködő partnereinknek, amelyekből 5 helyszínen 3 nitrogén dózist is alkalmaztunk a még mindig nem egyértelmű nitrogén hatás jobb megismerése érdekében. Ezek a következők voltak: 0 kg/ha, 40 kg/ha és 80 kg/ha.
A különböző nitrogéndózissal kezelt tábla részekben 3-3 hibrid került elvetésre, 3 markánsan eltérő, mondhatni provokatív, 45-, 60- és 75 ezer tőszámmal. A napraforgó még mindig nem hagyja magát kiismerni, ezért megpróbáljuk megérteni az ő „nyelvét”, hogy igényeit kiismerve minél jobban kiszolgálhassuk. A nagyparcellás üzemi vizsgálatok mellett, a Syngenta saját kisparcellás kisérleteiben, további 6 helyszínről kapunk a különböző tőszám hatásokra további válaszokat.
A napraforgó „nyelvezete” tápanyagreakciója, tőszámra adott válaszai, talaj vagy inkább talajművelés iránti igényei mások mint a klasszikus növényeké. Bízunk benne, hogy az újabb információk segítenek a még alaposabb megértésben.
A kísérletek folyamatosan betakarításra kerülnek, majd a kapott adatok elemzését követően újabb tapasztalatokat és eredményeket oszthatunk meg az olvasókkal. Az idei eredmények beérkezéséig nézzük meg a tavalyi hazai üzemi kísérletek tőszám és termés összefüggéseit (1.táblázat).
A legjobb eredmények a legtöbb hibrid esetében az 57-62 ezer betakarított növény/ha között születtek, de találunk jó eredményeket alacsonyabb tőszámoknál is.
A nitrogén használat egy másik olyan terület, amely jelentős szórást mutat, de ezt nem követik a termésátlagok. 2019 telén országos napraforgó rendezvényeinken megkérdeztük a résztvevőket, hogy mekkora nitrogén dózisokat alkalmaztak és azzal milyen terméseredményeket értek el ugyanott. A kérdésre 125 értékelhető választ kaptunk, amelyek eredményei a következő ábrán láthatók terméseredményekre sorba rendezve (1.ábra).
Rendkívül változó nitrogén dózisok kerültek kijuttatásra, miközben a termések is széles tartományban, 2,2 t/ha-tól az 5 t/ha-ig változatak. Az szembetűnő, hogy egészen alacsony nitrogén mennyiségeknél is születtek kiugróan jó eredmények, miközben magas dózisoknál is találunk alacsony termésátlagokat. Úgy tűnik nincs korreláció a kiszórt nitrogén mennyisége és a kapott termésátlag között, miközben tudjuk, hogy átlagosan 41 kg szükséges 1 tonna terméshez. Ezért is nagyon fontos a napraforgó nitrogén-használatának minél alaposabb megismerése, hogy ne költsünk feleslegesen olyan technológiai elemekre, melyeknek nincs hozadéka.
Szeleczki Attila
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
