Növénytermesztés

Ezekkel az alternatív fehérjenövényekkel helyettesíthető az import szója

MSZFE

Egy brit sertés- és baromfitakarmány-gyártó vállalat, az ABN komoly erőfeszítéséket tesz az import szójától való függés mérséklésére, a sertéstakarmányozás szénlábnyomának csökkentésére.

Széles körű kutatás és kereskedelmi léptékű kísérletek révén az ABN olyan hüvelyeseket vizsgál a sertéstápban használt szója fenntartható helyettesítésére, mint például a lóbab.

Elkötelezettek vagyunk az alternatív fehérjeforrások keresése iránt, ennek jegyében számos kísérletben dolgozunk együtt kereskedelmi partnereinkkel, például az előzetesen feldolgozott hüvelyes-repce keveréket tartalmazó hízó- és indítósertéstáp-kísérletekben.

Míg az ABN egy korábbi kutatása jól demonstrálta a hazai termesztésű babok potenciálját a sertéstápban használt szója alternatívájaként, addig most már e váltás kereskedelmi megvalósíthatóságának felmérésére összpontosítanak.

Ez a munka szoros összhangban van az ABN egy másik, baromfitakarmánnyal kapcsolatos kutatásával, amelyben egyik fő partnerük a Defra’s Farming Innovation Program által finanszírozott PGRO (brit központú, borsó és bab témában kutató szervezet) vezette konzorcium, és amelynek célja az Egyesült Királyság területén a szántóföldi vetésforgóban szereplő hüvelyesek arányának növelése, és egyben a takarmányhoz felhasznált import szója felének helyettesítése.

Kísérleti eredmények

Dr. Steve Jagger 4000 sertést bevonó hízótápkísérlet eredményeit ismertette. A tanulmány értékelte a szója előzetesen feldolgozott hüvelyes-repce keverékkel történő helyettesítésének különböző mértékeit. A kísérletekben szereplő sertések 40 kg testtömegtől a vágósúly eléréséig 3 fázisú süldő- és hízótápot (elő, utó) kaptak.

Az eredmények azt mutatták, hogy a szója e keverékkel való helyettesítése nem mutatott szignifikáns csökkenést a teljesítményben, ráadásul a szénlábnyom jelentősen mérséklődött

– tette hozzá Dr. Jagger. Ezenkívül a feldolgozott hüvelyes-repce keverékkel etetett sertéseknél kisebb volt a hátszalonna vastagság (P2), amely az aminosav emészthetőségének javulására utal.

Az utóhizlalás szakaszában a szóját teljes mértékben helyettesíthetjük más alapanyaggal, mivel a fehérjeszükséglet ilyenkor alacsonyabb. Ugyanakkor ennek hátránya is van, ezért nem alkalmazzuk ezt a formulát

– mondta a szakember. A szója mennyiségének csökkentése emeli az élősúlygyarapodás kilogrammonként költségeit, és csökkenti a takarmányhoz kapcsolódó haszonkulcsot. Ehhez kapcsolódik egy jövőbeni kutatásuk témája, amelyben a nyers és a feldolgozott bab teljesítményét fogják összevetni a hüvelyes-szója keverék és a szója teljesítményével.

Az elválasztott malacok (10-40 kg testtömeg) takarmánykísérletében a szója helyettesítése hüvelyes-repce keverékkel jól bevált a növekedési ütem veszélyeztetése nélkül, bár az elfogyasztott takarmány mennyisége megemelkedett.

Mindemellett nem elhanyagolható az sem, hogy a táp ökológiai lábnyoma 40%-kal csökkent, ami jelentős elmozdulást jelent a fenntartható sertéstakarmányozás irányába.

Az indítótápok magasabb fehérjeszükséglete megnehezíti a szója helyettesítését annak kedvező aminosav-összetétele miatt. Mindenesetre elkezdtünk dolgozni a magas fehérjetartalmú napraforgódarával, és egy jelenleg folyó kísérletünkben a malactáp szója-összetevőjét teljes mértékben ki tudtuk vele váltani. A napraforgódara megközelítőleg 46% fehérjetartalma révén nagy várakozással tekintünk a kísérlet végső eredményeire

– tette hozzá Dr. Jagger.

A megoldás nem egyszerű

Az előre feldolgozott hüvelyes-repce keverék sikere ellenére továbbra is vannak kihívások. A babban alacsony az emészthető aminosavak szintje, különösen a metioniné. Bár az energiatartalma a szójáéhoz hasonló, fehérjetartalma körülbelül a fele, metioninszintje pedig lényegesen alacsonyabb. Ezek a hiányosságok takarmányoptimalizálással korrigálhatók, de növelik a költségeket.

A hüvelyesek antinutritív faktorokat (ANF) is tartalmaznak – például a vicin, a convicin és a tripszin inhibitorok (TIA) –, amelyek csökkenthetik a takarmányozás hatékonyságát. A vicin és a convicin megzavarhatja az emlősök anyagcseréjét, és ezért mérsékelhetik a takarmányozás hatékonyságát.

Hőkezelési eljárással csökkenthetjük ugyan a vicin és convicin szintjét, de ez nem olyan egyszerű. Léteznek más módszerek is minimalizálásukra, kiváló példa erre a fajtaválasztás. Vannak olyan fajták, amelyek természetes módon alacsonyabb vicin- és convicinszinttel rendelkeznek, és a növénynemesítők azon dolgoznak, hogy az adott fajtákkal minél magasabb hozamot érjenek el, ezáltal elfogadhatóvá tegyék a termelők számára.

Az ABN egy korábbi kutatásában azt találta, hogy a tripszin inhibitorok magasabb szintje csökkenti a tápanyagok emészthetőségét. A tanulmányok azonban kimutatták, hogy a hővel történő feldolgozás mérsékelheti ezt a negatív hatást, és az ABN azt tervezi, hogy részletesebben megvizsgálja ezeket a lehetőségeket.

Dr. Jagger hangsúlyozta, hogy bár az ABN elkötelezett a sertéstakarmányok ökológiai lábnyomának csökkentése mellett, a sikerhez az ellátási láncon keresztül kölcsönös együttműködésre lesz szükség a takarmánygyártók, a gazdálkodók és a kiskereskedők együttes részvételével.

(Forrás: Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ha csemegekukorica, akkor Magyarország!

2024. november 4. 09:10

Kevesen tudják, de hazánk nagyban hozzájárul a nemzetközi csemegekukorica-forgalomhoz, hiszen igen előkelő mennyiségű termést állítunk elő itthon. A csemegekukorica termesztéséről, növényvédelméről, nehézségekről, és kilátásokról készült riport.

Lemondjanak a magyar gazdák a kukoricáról, vagy csak gondolják át a termesztését?

2024. október 30. 09:40

Október 29-én még 35-40 ezer hektáron volt kint a kukorica, az eddigi országos termésátlag 5,8 t/ha. Ha a maradék is betakarításra kerül, akkor meglesz a 4,9-5 millió tonna termésünk.

Ha ősz, akkor faültetés: de hogyan?

2024. október 27. 15:10

A sikeres faültetés elengedhetetlen eleme a körültekintő faválasztás. Ennek mikéntjéről készített interjút az Agrofórum Sipos Józseffel, aki hosszú kihagyás után ismét lapunk riportalanyai között szerepel.

Hogy éri meg diót termelni?

2024. október 23. 13:10

A dió termesztésének sikerességéről kérdeztük az Engelhardt Dióbirtok tulajdonosát: évről évre színesebb a tapasztalatok köre.

A lassú betakarítás és a rossz termésviszonyok miatt drágult a búza

2023. július 6. 09:46

Európában a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt, ám a repce értéke csökkent a következő határidőre.

A szójababtermelést is fenyegeti a koronavírus

2020. március 24. 11:31

A koronavírus terjedése miatt a brazil mezőgazdaság egyik fellegvárának számító Mato Grosso tartomány Rondonópolis városában a helyi vezetés bezáratott minden nem a létfontosságú ellátáshoz kapcsolódó szolgáltató és ipari egységet.

A jövőben is kiemelten támogatják a szójatermesztést? - Dr. Nagy István agrárminiszter válaszol

2019. február 22. 06:41

A szakpolitikus a vasvári székhelyű Karintia Kft. standján a szójatermesztés jelenlegi helyzetéről és jövőjéről beszélt. De vajon hogyan fog változni a szójatermesztők támogatása?

Még mindig lejtőn vannak a gabonaárak

2020. március 17. 08:03

Európában, a párizsi árutőzsdén szinte mindegyik főbb agrárpiaci termék ára csökkent. A malmi búza kurzusa 2,25 euróval a tonnánkénti 177,25 euróra ment le.