Növénytermesztés

Fantasztikus magyar felfedezés a fuzáriumgombákról – cél a betegségellenálló kalászosok nemesítése

Agrofórum Online

A Nemzeti Laboratórium Kalászos gabonakutatás munkacsoportja új génszerkesztési eljárást dolgozott ki hasznos gabonafajták előállítására, és a világon elsőként mutatta ki, hogy a fuzáriumgomba által kibocsátott illékony anyagok a fertőzés követésére is használhatók.

Az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium kutatásai elősegítik az egészséges élelmiszer előállítását. A biológiai alapok javítása révén megoldásokat javasol a klímaválság hatásainak mérséklésére és a környezetterhelés csökkentésére az „Egy Egészség” (a növény, az állat, az ember és a környezet egészségének egysége) szemléletében.

A Nemzeti Laboratórium Kalászos gabonakutatás munkacsoportja új génszerkesztési eljárást dolgozott ki hasznos gabonafajták előállítására, és a világon elsőként mutatta ki, hogy a fuzáriumgomba által kibocsátott illékony anyagok a fertőzés követésére is használhatók.

2022-ben indult útjára a hazai agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása, az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL). A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK, Martonvásár), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Szent István Campus-Gödöllő és Kaposvári Campus) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK, Szeged) konzorciális összefogásában és központi telephelyein megvalósuló Nemzeti Laboratórium középpontjában a mikroba–növény–állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.

A projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00007) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg, és 4 évre összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Európai Uniótól, az RRF-2.3.1-21 sz. „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” program keretében.

Génszerkesztéssel

A mikotoxinok és az őket termelő gombakórokozók a legfőbb élelmiszerek alapanyagát adó kalászos gabonaféléket szennyezik, illetve károsítják. Az élelmiszer mennyiségi és minőségi javításának elengedhetetlen feltétele a magas termőképességű és a kórokozóknak ellenálló gabonafajták előállítása.

A Nemzeti Labor Kalászos gabonakutatás munkacsoport célja, hogy korszerű mikroanalitikai és precíziós nemesítési eljárásokat dolgozzon ki, szabadalmaztassa a módszereket, és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tegye.

A cél elérése érdekében folytatott kutatások során olyan új génszerkesztési eljárást dolgoztak ki, amellyel gazdaságilag hasznos mutációk állíthatók elő. A szabadalmi eljárás (PCT) lefolytatása közben létrehoztak olyan árpamutánsokat, amelyek átlagos szemhossza több évjáratban is stabilan 5-15%-kal megnövekedett.

Ezzel párhuzamosan a világon elsőként mutatták ki, hogy a fuzáriumgomba olyan illékony anyagokat bocsát ki fertőzéskor, amelyek szoros összefüggést mutatnak a gabonaszemek toxintartalmával, és így biomarkerként használhatók a fertőzés és a szennyezettség előrejelzésére.

A kutatás eredményeképpen állami elismerésre jelentettek be egy hagyományos úton előállított új csupaszárpa fajtajelöltet, amely ellenálló a hálózatos levélfoltosság gombabetegséggel szemben.

Ez az új levélbetegség jelenleg erősen terjed Európában, ezért fontos, hogy rezisztens fajták bevezetésével minél jobban lassítsuk a további terjedést, és csökkentsük a kártételt. Az új fajtajelölt jelentős eszköz lehet ebben a küzdelemben.

A projektről bővebb tájékoztatót a www.agri-biotech.hu oldalon olvashatnak.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Napra-Nap: a napraforgó védelme modern eszközökkel

2025. augusztus 19. 10:10

A Napra-Nap rendezvényen a napraforgó-termesztés legújabb kutatásai és technológiai megoldásai kerültek reflektorfénybe.

Hozam és minőség járhat kéz a kézben

2025. augusztus 18. 16:10

A búzatermesztés egyik örök kérdése, hogy vajon lehet-e egyszerre magas hozamot és kiváló minőséget elérni.

Az aflatoxinos termény tisztításának technológiai lehetőségei + VIDEÓ

2025. augusztus 12. 16:10

A fotoszeparátor UV fénnyel világítja meg a rajta átszáguldó terményt, a fertőzött szemeket apró fúvókák löknek ki egy másik tároló irányába.

BREAKING NEWS! KWS MIKADOS – Két év, három főpálya győzelem!

2025. augusztus 11. 18:10

Válassza a legjobbat, és biztosítsa a stabil és jövedelmező repcetermését a háromszoros győztes KWS MIKADOS modern tudásával!

Dilemmák a kalászosok lombvédelmében

2021. május 27. 09:15

A kalászos gabonák, főképp az őszi búza növényvédelmének meghatározó eleme a lombozat, illetve a kalászok fungicides védelme. A kezelések időzítését - szerencsére – már egyre több gazdálkodó nem programszerűen, hanem az aktuális, illetve a várható fertőzések mértékét figyelembe véve végzi el. Sok esetben ugyanakkor az időjárás, illetve a kórokozók meglehetősen hektikus előfordulása még mindig megkérdőjelezheti egyes védekezések, főképp a lombvédelem időzítését.

Többrétű védelem a gabonában

2018. szeptember 13. 07:31

Köztudott, hogy a csávázás a növényvédelmi eljárások közül a legcélzottabb, ugyanakkor a környezetet legkevésbé terhelő, illetve veszélyeztető.

A megelőzés automatikus termésmentés is!

2018. április 27. 07:16

A kalászos növényvédelmet meghatározza a termesztési cél, az évjárat és a helyi sajátosságok.  A fajta fogékonysága pedig meghatározza a stratégiát.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica csövét károsító betegségek (2/1.)

2019. június 8. 04:36

A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.