A gabonanemesítés fontosságát jól mutatja, hogy az éves szinten 4-5 millió hektárnyi gabona ellenére Marokkó nagyon jelentős importra kényszerül, így az élelmezési önellátás szempontjából kulcskérdés, a belső szükségleteket mekkora arányban képesek saját maguk megtermelni – jelenleg évente 2-5 millió tonna búzát (négyötöde lágybúza, egyötöde durum) és 2-3 millió tonna egyéb szemes terményt (elsősorban rozst és kukoricát) importálnak.
A marokkói nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet, azaz az INRA (Institut National de la Recherche Agronomique), 1980-ban alapított országos hatáskörű mezőgazdasági kutatási és ismeret-átadási intézethálózat alap- és alkalmazott kutatási céllal, valamint a kutatási eredmények értékesítésére. Gerincét tizenkét regionális kutatási központ alkotja, ezeken belül 30 különböző, mátrix-rendszerben fölépülő laboratóriummal (azaz egy-egy laboratóriumnak több regionális központban is lehetnek kutatási csoportjai), miközben mindegyik központ bizonyos mértékben szakosodott egy-egy szakterületre. Tangerben működik a radiációs egységük, itt ionizáló sugárzással idéznek elő mutációkat, folytatnak sterilizálási kísérleteket bizonyos rovarkártevők visszaszorítása, illetve élelmiszerekben előforduló fertőző ágensek közömbösítésére.
Az INRA fölépítése egy kifejezetten decentralizált szervezetet takar, ami az ország agroökológiai struktúráját követi. Tizenkét regionális agrárkutatási központot és 23 kísérleti telepet tart fönn az ország teljes területén szétosztva és lefedve a tíz nagy agro-ökológiai tájegységet.
Az INRA rabati központja és kutatási tevékenysége
Az INRA rabati központja egyben regionális központ is, amihez öt kutatási egység és három kutatóállomás tartozik. A kutatási egységek között az egyik legfontosabb a biotechnológiai, ennek három laboratóriumában in vitro-kultúrákkal, genomikával, molekuláris markerezéssel, bio-informatikával és biometriával, valamint az ún. genetic engineering-gel foglalkoznak. A genetikai transzformációs laboratóriumban elsősorban a búza és a bab magas hőmérséklettel szembeni tűrőképességének növelését tűzték célul.
A molekuláris biológiai kutatások egyik kiemelt területe a Marokkóban hatalmas károkat okozó szádor (Orobanche spp.), ami leginkább a hüvelyesek vetésterületének felét elfoglaló lóbabot fertőzi és akár a teljes termés elvesztéséhez is vezethet.
A molekuláris markerezést a gabonafélék nemesítésében is használják, az egyik legfontosabb terület a betegség-, hő- és szárazság-stresszel szembeni tűrőképesség növelése főleg búzánál és árpánál, mivel a két faj jelenti a marokkói gabonatermesztés legnagyobb részét (5,5 millió hektár).
Génmegőrzés és búzanemesítés
A settat-i regionális INRA-központ Rabattól délre, mintegy százötven kilométerre található, a magyar fogalmak szerint kifejezetten arid vidéken, ahol az éves természetes csapadék 250-350 mm. A központ két szempontból is egyedülálló az INRA hálózatában: csak itt foglalkoznak mezőgazdasági gépesítéssel kapcsolatos kutatással, valamint ez az egység fogadja be az INRA és egyben Marokkó ez idáig egyetlen génbankját. A settat-i növényi génbank kapacitása 80 ezer tétel mélyhűtött tárolását teszi lehetővé, jelenleg 56 ezer tétel van betárolva és 9 ezer azon tételek száma, amelyek külföldi génbankokból hazahozott,
Marokkóban őshonos fajokat takarnak. Kifejezetten gazdag a Triticum-gyűjteményük, ami nemesítési programok alapját is jelenti. Nagyon értékes a zab fajtagyűjteményük is – a faj egyik géncentruma Marokkó, így sok olyan tételük is van, ami sehol másutt nem lelhető föl – pl. Avena murphy, A. magna, akár 27 %-os fehérjetartalmú genotípusokkal is. Külön kategóriát jelent az úgynevezett spontán fajok megőrzése – ezek gyakorlatilag nemesítés nélkül termesztett vad fajokat takarnak.
Settat-ban gabona- és hüvelyestermesztéssel és -nemesítéssel kapcsolatos kutatómunka is folyik, elsődleges cél a hő- és szárazságtűrés javítása, valamint a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni rezisztencia erősítése. Külön programjuk van a hesseni léggyel (régebbi magyar nevén árpaszúnyog, Mayetiola destructor vagy Cecidomyia destructor) szembeni rezisztencia beépítésére – jelenleg már négy rezisztens búzafajtájuk van. Komoly károkat okoz a levélrozsda is, de van már egy fajtájuk, ami szeptóriára, rozsdára és hesseni légyre egyaránt rezisztens, valamint jól tűri a magas hőmérsékletet is.
Nemesítenek a magas karotin-tartalomra is, ez nemcsak népegészségügyi szempontból fontos, hanem a gyártók számára is előnyt jelent, mivel jobban eladhatóvá teszi az ilyen fajtákból készült búzadarát és tésztát. A génbanki tételeik között vannak olyan régi, viszonylag magas (legalább 7-9 ppm) karotin-tartalmú fajták, amelyek erre a célra már megfelelnek (1. kép). Egyetlen hátrányuk az alacsonyabb terméshozam.
1. kép: Szádorfertőzött kísérleti lencseparcella
ICARDA-INRA fajtakísérletek
A marokkói gazdaságokban mérettől, szakmai színvonaltól és évjárattól függően kalászos gabonák esetében 0,5-7 tonna közötti termésátlagok érhetők el, a közepes gazdaságok esetében 3,5 tonnás hektáronkénti termésről lehet beszélni. Az INRA kutatói szerint nagyon fontos a pillangósok beillesztése a vetésforgóba, mivel ez 0,5-1 t/ha átlagtermés-növekedést eredményez.
A pillangósok termesztésére akkor is szükség van, ha a jelenlegi piaci viszonyok mellett a termelői ár nem fedezi a termelési költségeket, de kedvező elővetemény-hatásuk miatt a ráfizetést a kalászosok magasabb hozama bőven ellentételezi. A gazdálkodási eredmények javítása érdekében a kormány szorgalmazza a modern technológiák alkalmazását, így 50 %-os vissza nem térítendő támogatás jár pl. vetőgépek vásárlására. A gépfejlesztésből az INRA is kiveszi a részét, példa erre a saját tervezésű, no till technológiához adaptált vetőgép (2. kép).
2. kép: Magas karotin-tartalmú búza
A durumbúza-kísérletek egyik legfontosabbika a klímaváltozás várható hatásainak kivédésére – azaz hő- és szárazság-sokkal szembeni – nemesítés (3. kép).
3. kép: Az INRA saját fejlesztésű vetőgépe
A „Hi-Input Barley programme” az optimális föltételek között (4. kép), a „Low-Input Barley Programme” a kedvezőtlen körülmények mellett termesztett árpával foglalkozik.
4. kép: Durum fajtakísérlet
A tavaszi búza kísérletekben kiváló sárgarozsda-rezisztenciával bíró genetikai anyagok találhatók, marokkói körülmények között akár 7-8 t/ha terméshozamot is produkálva. Fontos cél a hőstressz-toleranciára, a talajok sótartalmára, a hidegtűrésre, a betegség-ellenállásra, a terméshozam növelésre és a minőségre történő nemesítés, lehetőség szerint ezek közül minél több szempontot egyszerre szem előtt tartva.
Gabona-hüvelyes vetésforgóra alapozott termelési rendszer célja, hogy a klímaváltozás föltételrendszeréhez alkalmazkodva és a fönntartható termelés szempontrendszerét szem előtt tartva növelhető legyen a nyugat-ázsiai és észak-afrikai kisgazdaságokban a jövedelem biztonsága és erősíteni lehessen a lakosság élelmezés-biztonságát.
