Elmúlt az az idő, amikor kényelmesen hátradőlhettünk, annak tudatában, hogy megtermeltük a gabonát; az aratás után jött a kereskedő és jó áron elvitte a megtermelt terményeket. Hazánk túl kis gabonatermesztő ország, ezért nem tudja befolyásolni a világpiaci folyamatokat és az árakat, ezért nem tehetünk mást, mint hogy „felvesszük a kesztyűt” és elébe megyünk a kihívásoknak.
Ha nem tudunk megújulni, baj lesz a gabonaágazatban!
Vegyük sorba, hogy mi a teendő!
Homogén minőség nagy tömegben:
Évek óta hangoztatjuk szinte valamennyi fórumon, hogy ennyiféle fajta és különböző minőségű búzákkal nem tud mit kezdeni a kereskedelem. Még egy exportra szállító uszályt sem tudunk megrakni azonos minőségű terménnyel. És ez nem csak a kereskedelem, de a hazai malomipar problémája is. Amíg ezen nem tudunk változtatni addig – az esetleges világ- és EU-s hiányhelyzetet leszámítva – ne is számítsunk arra, hogy majd sorba állnak a kereskedők a búzánkért. Mindenki a kanadai búzát hozza fel példaként, mégsem követjük őket. Általában négy-öt fajtát termelnek, jó malmi minőségben. Hazánkban meg mindegy, hogy milyen fajtát használunk, csak sokat teremjen. Azután meg csodálkozunk, hogy a gyenge, vegyes minőségű takarmánybúzát nem tudjuk eladni.
Összefogás, integráció, szövetkezés:
Ahhoz, hogy egységes minőséget tudjunk nagy tömegben előállítani, nem elég a fajtaszám radikális csökkentése. Valamiféle szerveződésre is szükség van. Legyen az termelői csoport, integráció, vagy a szövetkezés valamilyen korszerű formája. Ez ma már feltétele annak, hogy nagy tömegben lehessen a kereskedői igényeket homogén minőségű terménnyel kiszolgálni, ami egyben a tárgyalási pozíciónkat is erősíti az árak tekintetében.
A nemesítők, kutatók felelőssége:
A mi feladatunk az, hogy termeljünk, a kutatóknak, a nemesítőknek pedig az, hogy újabb technológiai ismeretekkel, korszerű fajtákkal kiszolgálják a termelőket, vagyis bennünket. Ha ebben nem érik el a világszínvonalat, akkor átlépi őket az idő. Nekünk, termelőknek ahhoz, hogy meg tudjunk újulni, a legkorszerűbb ismeretekre van szükségünk.
Innováció, az új eredmények alkalmazása:
A megújulásunk meghatározó eleme, hogy képesek vagyunk-e befogadni és alkalmazni az új ismereteket. A termelők fajtaválasztását segítik a VSZT-vel közösen szervezett posztregisztrációs kísérleteink is, amelyekben a már állami elismerésben részesített fajták különböző termőtájakban elért eredményeit, alkalmazkodó képességüket vizsgáljuk.
Ugyanakkor felhívom a gabonatermesztők figyelemét arra, hogy ne csak a fajtakiválasztásra gondoljunk, hanem a víztakarékosságra, talajkímélő művelésre, a korszerű tápanyag-gazdálkodáson keresztül a növényvédelmi technológiára, beleértve a precíziós gazdálkodást is.
Az újabb ismeretek tárháza áll a rendelkezésünkre, a nemesítők, a technológiafejlesztők, az integrátorok, a szaktanácsadók és a különböző termékeket forgalmazó cégek jóvoltából, amelyekkel, ha nem tudunk, vagy nem akarunk élni, akkor ne lepődjünk meg, hogy a „pálya szélére” kerülünk és lemaradunk az egyre keményebb versenyben.
Termelői, kereskedői összefogás egymásra utaltság:
Ez a legnehezebb kérdés, mert az érdekeket ezen a területen a legnehezebb egyeztetni. Az időjáráson kívül a piaci tényező az, amelyik a leginkább befolyásolja a termelés eredményességét.
Mit tehetünk?
Próbáljuk a bizalmi tőkét erősíteni az eladó és a vevő között, és megtalálni azt a „közös nevezőt”, ami mindkét fél érdekeit szolgálja.
Ezen túlmenően, ha van rá lehetőségünk és nem vagyunk rákényszerülve az értékesítésre, akkor inkább tároljuk a terményeinket, bízva az árak normalizálódásában.
Összefoglalva: A jövőben akkor tudunk talpon maradni és versenyképesen termelni az adott politikai és közgazdasági helyzetben, ha a legkorszerűbb technológiákat alkalmazva – költségtakarékosan – meg tudjuk növelni a termésátlagainkat, továbbá egységes minőségű nagy tömegű árualap előállítására leszünk képesek, elérve a malmi minőséget.
Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változata Vancsura József: Ha nem tudunk megújulni, baj lesz a gabonaágazatban! (2016. 9. szám, 18. old.) című írása alapján
