A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület 2025-ben is megszervezte éves szakmai továbbképzését, amely három helyszínen – Miskolcon, Bükkösdön és Zalaegerszegen – várta a szójatermesztés iránt érdeklődő szakembereket, gazdálkodókat és agrárkutatókat. Az esemény középpontjában a szójatermesztés legújabb piaci trendjei, a fajtaválasztás szempontjai, a növényvédelem aktuális kihívásai és a talajmegőrzés fontossága álltak.
A rendezvény előadói – az agrárszektor kiemelkedő szakértői – részletes betekintést nyújtottak a globális és hazai szójahelyzetbe, különös tekintettel a GMO-mentes termesztés fenntarthatóságára, a világpiaci árak alakulására és a talajélet fenntartásának szerepére.
A résztvevők interaktív módon, kérdésekkel és tapasztalatcserével gazdagították a diskurzust, amely az elkövetkező évek szójatermesztési stratégiáit is meghatározhatja.
Globális szójahelyzet és a magyar piac perspektívái
Polgár Zoltán előadásában a globális szójahelyzet és az európai piac sajátosságait elemezte. Részletesen kitért arra, hogy az amerikai szójavetésterület ugyan enyhén csökken, de a várható terméshozam stabil marad.
Ezzel szemben Brazíliában rekordszintű termés várható, ami jelentős hatással lehet a világpiaci árakra. Argentína esetében az aratási késedelem és az időjárási anomáliák kiszámíthatatlansága nehezíti a helyzetet.
A magyar szójapiacot döntően befolyásolja az ukrán GMO-s szójaimport. A konferencia egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a GMO-mentes magyar szójabab iránti kereslet csökkenése miatt a hazai feldolgozók egyre nagyobb számban kényszerülnek GMO-s importszóját vásárolni, amely árban jelentős előnnyel rendelkezik.
„A magyar termelők korábban nem is látták, mennyivel olcsóbb a GMO-s szója, mert a piac teljesen GMO-mentesen működött. Most viszont, hogy megjelent az ukrán GMO-s import, a versenyhelyzet teljesen átalakult” – hangsúlyozta az előadó.
Ez a változás azt eredményezheti, hogy a magyar GMO-mentes szójabab nagy része exportra kerül, míg a hazai felhasználók importszója felé fordulnak. A konferencia egyik központi kérdése volt, hogy milyen stratégiákkal lehetne fenntartani a GMO-mentes termelés piaci előnyét.
Fajtaválasztás és fehérjetartalom – A termelők egyik legnagyobb kihívása
A fajtaválasztás kiemelt szerepet kapott az eseményen, hiszen a megfelelő szójatípus kiválasztása közvetlenül befolyásolja a fehérjetartalmat és az értékesítési lehetőségeket.
KWS szójamagok útra készen! A KWS CHIAKI kiváló csírával, magas vetőmagminőséggel még elérhető!
További információért és a vásárlással kapcsolatban keresse a KWS szaktanácsadókat!
KATTINTSON A KÉPRE!
A 2024-es fajtabemutatók eredményei alapján az északkeleti régiókban termesztett fajták fehérjetartalma meghaladta a várakozásokat, míg más területeken a 33% alatti fehérjetartalom már komoly értékesítési problémákat vetett fel.
Az előadók kiemelték, hogy a nagy olajipari felvásárlók egyre inkább 34%-os fehérjetartalmú szóját keresnek, és az ettől elmaradó termés komoly hátrányt szenvedhet az árazásban. A korai éréscsoportba tartozó fajták általában magasabb fehérjetartalmat mutatnak, ami fontos szempont lehet a választás során.
Talajvédelem és regeneratív mezőgazdaság – Az új irány a szójatermesztésben
Félegyházi Fruzsina előadása a talajvédelemre és a regeneratív mezőgazdaság lehetőségeire fókuszált. A talajdegradáció az egyik legnagyobb fenyegetés az európai mezőgazdaságra, és Magyarország sem kivétel.
A regeneratív gazdálkodási módszerek, mint a vetésforgó diverzifikálása, a minimális talajbolygatás és a gyökérfolytonosság fenntartása mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek a talajélet regenerálásában és a termőképesség növelésében.
A talajélet fenntartásának egyik legfontosabb tényezője a szója megfelelő oltása, amely hozzájárul a nitrogénkötő baktériumok optimális működéséhez.
Daoda Zoltán bemutatta, hogy az oltóanyag minősége, csíraszáma és tárolási körülményei kritikus szerepet játszanak a szójagümők megfelelő kialakulásában és a növény nitrogénellátásában.
A szójatermesztés növényvédelmi kihívásai – Új kórokozók és stratégiák
Dr. Varga Zsolt előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a szójatermesztésben egyre nagyobb problémát okoznak a talajban fennmaradó kórokozók, különösen a Fusarium és a Macrophomina.
Ezek a gombák akár 5-10 évig is életképesek maradnak a talajban, és fokozódó veszélyt jelentenek azokon a területeken, ahol nem megfelelő a vetésforgó vagy a tarlókezelés.
A szaktanácsadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a talajvédelem és a növényvédelem elválaszthatatlan egymástól, és a megelőzés (pl.: rezisztens fajták választása, optimális tápanyagellátás) kulcsfontosságú a termésbiztonság szempontjából.
Konklúzió és kilátások
A konferencia világossá tette, hogy a magyar szójatermesztők számára a következő évek legnagyobb kihívásai a piaci verseny, a GMO-mentes termelés fenntarthatósága és a talajmegőrzés lesznek. Az előadások rámutattak, hogy a sikerhez elengedhetetlen a fajtaválasztás tudatos megközelítése, a talajélet fenntartása és a növényvédelmi kihívásokra való felkészülés.
A rendezvény nemcsak hasznos szakmai információkat adott át, hanem lehetőséget biztosított a termelők közötti tapasztalatcserére is – hiszen a jövő szójatermesztése a tudatos gazdálkodás és az innováció kombinációján múlik.
Kiemelt kép forrása: Pixabay.