Már egy ideje érzékelhető, hogy idén szűkösek lesznek a vetőmagkészletek, egyes fajták pedig hiánycikknek számítanak. Emiatt az Európai Bizottság jobb megoldás híján hozzájárult, hogy a gyengébb minőségű áru is piacra kerüljön.
Ugyanis két lehetőség állt a döntéshozók előtt: vagy egyáltalán nem lesz mit elvetni, vagy engedélyezik a rosszabb minőségű vetőmagok forgalomba hozatalát. Például Németországban alaposan megfogyatkoztak a tavasziárpa-készletek, emiatt aki nem lépett időben, az kénytelen abból a 3250 tonna rosszabb minőségű, mindössze minimum 75%-os csírázóképességű vetőmagból vásárolni, ami mostanában kerül forgalomba. A zab és a lóbab esetében hasonlóan rossz a helyzet.
Mi lehet a hiány oka?
2023-ban a betakarítás idején viszonylag sok csapadék hullott. Emiatt a termés több esetben az ideálisnál magasabb víztartalmú volt, ami rontotta a minőségét. Természetesen ugyanez igaz a vetőmagnak termesztett kultúrákra is, a probléma pedig a tavaszi vetéseket is érinti.
Németországban az őszi vetésekre is kihatottak az ideálisnak nem nevezhető körülmények. Mintegy 300 ezer hektárral kisebb területet tudtak bevetni. Ezek a területek tehát parlagon maradtak, viszont idén tavasszal, már csak gazdasági okokból is, mindenképpen vissza kell őket illeszteni a termesztési folyamatba. Tehát még több tavaszi vetésű kultúra vetőmagjára van szükség, mint egy átlagos szezonban.
A németeknél várhatóan kukoricával és tavaszi gabonafélékkel tervezik pótolni, ami tavaly elmaradt. Nagy népszerűségnek örvend továbbá a tavaszi sörárpa és a zab, mivel a terménypiacon mindkét faj keresett, ráadásul a zab viszonylag kis igényű kultúra.
Csak amíg nincs jobb
Az unióban csökkent csírázóképességgel is forgalmazható kultúrák a tavaszi árpa (92%-os csírázóképesség helyett minimum 75%-os, 20 fajta esetében); a zab (minimum 75%-os csírázóképesség, 24 fajta); csupasz zab (85%, 3 fajta) és a lóbab (70%-os, 15 fajta).
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az alacsonyabb minőség forgalmazásának lehetősége csak az idei szezonra és az előre meghatározott mennyiségre vonatkozik, majd megszűnik.
Az Európai Bizottság határozza meg, hogy milyen minimális csírázóképességgel és meddig forgalmazható a gyengébb minőségű vetőmag (jelen esetben 2024. június 30-ig).
Mit jelent a gyakorlatban az alacsonyabb csírázóképesség?
Mivel a minőséget minden hivatalosan forgalomba hozott vetőmagtételen fel kell tüntetni, ez szerepel a megvásárolt vetőmag csomagolásán. Érdemes továbbá a forgalmazónál megkérdezni, hogy mit árul, be lehet-e szerezni még nála az eredeti minőséget. Ha nem, akkor el kell gondolkodni azon, hogy a termelő megelégszik-e azzal, amit kap, esetleg megéri másik fajra vagy fajtára váltani.
Ha marad az eredeti kultúránál, mindenképpen érdemes a vetéssűrűséget növelni, illetve törekedni arra, hogy a vetés körülményei még a megszokottnál is jobban megközelítsék az ideálist. Továbbá gondolja végig, hogy a költségek mennyiben nőnek, és eszerint tárgyaljon a vetőmagtételek árának csökkentéséről.
