A digitalizációs villámcsapás egy felhőből érkezik, és az csak rajtunk múlik, hogy ne minket, hanem a precízen előkészített táblarészünket érje. Ezt a fő üzenetet fogalmazta meg Dr. Nyéki Anikó, a Széchenyi Egyetem adjunktusa az Agrofil-SZMI konferenciáján. De mit jelent ez a gyakorlatban? Ennek jártam utána egy rövid beszélgetés során.
„Az okosgazdálkodást felváltja a robotgazdálkodást, ami nem csak azt jelenti, hogy robotok fognak megjelenni a földeken, hanem azt is, hogy az automata döntéshozást felváltja a mesterséges döntéshozás. A mesterséges intelligencia pedig egy öntanuló rendszer, tehát egy több éves adatsorból képes tanulni, elemzi a különböző mért eredményeket akár talajról, növényről, hozam- vagy talajtérképekről, ami alapján meghozza a megfelelő döntést az adott műveletre vagy technológiai beavatkozásra. Természetesen mindezt időben és térben” – fogalmazott Dr. Nyéki Anikó, amikor Kecskeméten a magyar mezőgazdaság jövőjéről kérdeztem.
A mesterséges döntéshozás időt és energiát takarít meg a gazdálkodóknak, ám az út nagyon hosszú, ami során sok elemzés és fejlesztés szükséges – a megvalósítás azonban nem lehetetlen, és ezt a lépést már korábban meg kellett volna tenni.
A szakember szerint ugyanis ezek a rendszerek már itt vannak, jelen vannak, csak össze kellene fésülni a gazdálkodók számára, hogy azt a gyakorlatban, saját gazdaságukban is alkalmazni tudják. „Fontos, hogy a termelők minél szélesebb képet kapjanak arról, hogy mit mire tudnak alkalmazni, és kinek milyen rendszer, szenzor kell a gazdálkodásához, a profit bővítéséhez” – tette hozzá az AgroFIELD Akadémia Konferencia előadója.
Fontos megjegyezni, hogy a digitalizáció elterjedésével azonban a pénzbeli profit mellett egy második haszon is képződik a gazdálkodás során, ez pedig az a Big Data, ami a következő évek helyes döntéseit alapozza majd meg. Ez pedig tovább növelheti a nyereségességet.
„Ezek a rendszerek magukba foglalják az erő- és munkagépek által elvégzett adatfelvételezést, a szántóföldekre kihelyezett talajszenzorokat, például mikroklíma-állomásokat, ugyanakkor többek között a drónokat is. Minden a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy egy versenyképes gazdálkodást tudjunk felépíteni ilyen rendszerek által” – hangsúlyozta Dr. Nyéki Anikó.
A legnagyobb kihívás, hogy a rendelkezésre álló adatok gazdaságonként mások és mások, így specifikusan kell kialakítani az adatstruktúrákat. A szakembereknek tehát termelőre, gazdaságra szabottan kell átadniuk a digitalizációs tudást, hogy a rendszer végül a szántóföldeken és a táblák mellett is hatékonyan működjön.
Ez tehát a jövő, ami sok munkát igényel, ráadásul ezzel párhuzamosan még a precíziós mezőgazdaság első lépcsőfokairól is sok esetben csak beszélünk. A hazai agrárium lendületes fejlődése néhány éve elkezdődött, ám ennek jelentős felgyorsulása elengedhetetlen lenne, ha a magyar termelők versenyképesek szeretnének maradni. Komoly döntéseket kell tehát meghozni a közeljövőben, utána azonban ennek a feladatnak a jelentős részét megoldhatja helyettünk a mesterséges intelligencia.
