Nem tudjuk, mikor enyhül a lassan példátlanná váló aszály, a kánikula úgy folytatódik, mintha át sem lépnénk a szeptemberbe. A HungaroMet összegezte a növény számára ideális, illetve a tényleges időjárási paramétereket, így azokból jól látható, hogy a csapadék, talajnedvesség és hőmérséklet egyaránt eltér az optimálistól.

A június vége óta tartó, és gyakorlatilag az egész országot érintő csapadékhiány júliustól fokozódott egyre súlyosbodó aszállyá. Kapásnövényeink jóval idő előtt beértek, elszáradtak, a gyenge terméskilátásokon már egy kiadós eső sem segítene.

Viszont a repce vetéséhez óriási szükség lenne a csapadékra, melyre a következő 6-8 nap során sem mutatkozik számottevő esély. Ráadásul a forróság sem enyhül, hiába itt a szeptember, továbbra is 35 fok közeli csúcsértékekre számíthatunk.

2022-nél jobb a helyzet

A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó- és a kukoricaállományok a növényszáradás fenológiai fázisában járnak, a legtöbb helyen már teljesen elszáradtak.

A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálynál sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok.

Az évi maximális zöldtömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiség sem hullott le, a tartós aszály és hőség miatt az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1450 és 1630 foknap között alakul. Tovább nőtt a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak, valamint a melegebb délkeleti területek között.

A jelenlegi hőösszeg értéke már bőven elegendő a legtöbb kukoricafajta beéréséhez. A tavalyinál is igen jelentősen, északkeleten 170-210, míg máshol 210-290 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 160-300 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

Eltűnt a haszon

Kiszívta a hasznot az aszály a kukoricából – olvasható a Sonline.hu somogyi hírportál cikkében is. Magyaratádon és környékén például 10 milliméternél is kevesebb csapadék hullott másfél hónap alatt. A nagy hőség a növényeket megviseli, van, ahol már be sem takarítják a kukoricát, mert nem éri meg.

„A búzát még korán vetettük, így hozta a 6,5-7 tonnányi mennyiséget, de a napraforgó és a kukorica esetében már nem számítunk jó termésre. Az aszályos időben a növény feléli magát, a termését, így alig hoz csövet, vagy ha van rajta, sokkal kisebb. A repcét meg a pockok tönkretették” – mondta el Laczkovics Sándor, a magyaratádi Barátság szövetkezet elnöke.

„Sokkal kevesebb a termés és a minőség se túl jó, a rossz kukoricákat már silózzák, malmi búza pedig alig lett és ha a takarmányárak felmennek, ez húzza magával a hús vagy a kenyér árának növekedését is” – emelte ki Tóth István növényvédelmi szakmérnök is a lapnak.

Az aszálykárra bejelentett területek nagysága augusztus elejére elérte a 75 ezer hektárt és hetente további több tízezer hektárral gyarapszik. Az aszálykárok mintegy 80 százalékában a kukorica és napraforgó kultúra érintett, de ezen túlmenően a siló- és csemegekukorica esetében is komoly méretű károkat tapasztalhatunk.