Magyarország a napraforgó termesztés egyik európai éllovasa. Az elmúlt csaknem tíz év eredményes volt a növény hazai termesztése szempontjából: 2016-ban 2,98 tonnás hektáronkénti termésátlaggal világrekordot állítottak fel a gazdálkodók, ezt 2019-ben 3,01 tonnás hektáronkénti történelmi rekorddal sikerült túlszárnyalni.

2020-ban 2,84 tonnás hektáronkénti hozam mellett 1,74 millió tonnás terméseredményt ért el a hazai szegmens. A hűvös, sok csapadékkal és kevés meleg órával járó tavaszi időjárás negatív hatással volt a növény fejlődésére. Ezen kívül a nyár végi esőzések is éreztették hatásukat és gombabetegségek nehezítették a gazdálkodást. A kieső termést ellensúlyozhatta a magasabb terményár, ennek köszönhetően a növény megtartotta jövedelmezőségét, áll a Syngenta elemzésében.

A kedvezőtlen időjárás nemcsak hazánkban, hanem napraforgó éllovas Ukrajnában és Oroszországban is éreztette a hatását. A rendkívüli aszály miatt a két országban mintegy 5 millió tonnával kevesebb termést értek el tavaly. Termésátlagok tekintetében Ukrajnában 2020-ban 1,97, Oroszországban 1,57 tonnát takarítottak be egy hektárról.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint a globális napraforgótermés 50.04 millió tonnát tett ki 2020-ban, amely meghaladja a 2019-es 49.46 millió tonnás termést, de elmarad a 2018-as 54 millió tonnától.  A világ vezető napraforgó termesztői közé Ukrajna, Oroszország, Kína, Románia és Argentína tartozik. Hazánk az európai unió országai közül Románia mögött a második helyen áll.

A Syngenta szakértői szerint a napraforgó magasabb árainak hátterében leginkább a Fekete-tengeri övezetben kieső termésmennyiség, a kereslet-kínálat viszonyának kedvező alakulása, valamint a forint árfolyama áll. A koronavírus hatására a komoly felhasználónak számító hotel, étterem, catering (HORECA) szegmens által felhasznált mennyiség és a biodízel felhasználás csökkent, ugyanakkor a háztartások napraforgóolaj iránti kereslete viszont megugrott.

Ácsné dr. Szekeres Dóra, a vállalat olajos növények vetőmag menedzsere elmondta: a várakozások szerint a napraforgó termőterülete 2021-ben megmarad a tavalyi 610 ezer hektár körüli szinten. Mint kifejtette: „a magasolajsavas szegmens csökkenésére számítunk, körülbelül 60 ezer hektárral is mérséklődhet ez a terület. A napraforgóolaj iránt a világpiaci kereslet továbbra is kiegyensúlyozott. Ugyanakkor azt tanácsoljuk, hogy a termény értékesítésével a gazdálkodók semmiképp ne várjanak majd az utolsó pillanatig.”

A Magyarországon 14 hibridet forgalmazó, a Kleffmann 2020 napraforgó panel szerint 59 százalékos piaci részesedésével piacvezető Syngenta célja, hogy a termelőkkel együttműködve teljes mértékben kiaknázzák a napraforgó hibridekben rejlő magas terméspotenciált. Ehhez a vállalat a csúcsgenetikájú hibrideken és a növényvédelmi technológián túl szakmai segítséggel is hozzá kíván járulni. Ezért partnerprogramot indított és nagyüzemi kísérletekben vizsgálja a termesztéstechnológia egyes elemeit, mint például az elővetemény-hatás, a tőszám, valamint a tápanyag-utánpótlás. A tavaly 1,5 milliárd forintból átadott mezőtúri kutatóbázisán pedig folyamatosan teszteli az új hibridjelölteket.

„A közeljövőben olyan forradalmian új hibridjeink jelennek meg a piacon, melyek új fejezetet nyitnak, nemcsak a Syngenta, hanem a napraforgó termesztésben is”, hangsúlyozta Ácsné dr. Szekeres Dóra. „Fejlesztőink folyamatosan keresik azokat az innovatív megoldásokat, amelyekkel a hazai termelők még sikeresebben tudnak gazdálkodni. A hazai napraforgó termesztésben vannak tartalékok: már most vannak olyan gazdaságok, ahol bőven 4,5 tonna hektáronkénti hozamot értek el. Ha az ország minden területén sikerülne még jobban kiaknázni a hibridekben rejlő terméspotenciált, akkor újabb szép rekordokat érhet el a magyar napraforgó ágazat.”