A Bács-Kiskun megyei Kunpeszér a bugaci homokhát és a dunavölgyi sík találkozásánál fekszik, a térségben a gyenge homok és a kötött, szikes réti talajok gyakran egy táblán belül is váltják egymást. Így aztán nem véletlen, hogy Németh András fiatal gazdálkodó már néhány éve a helyspecifikus gazdálkodásra helyezte a hangsúlyt, tavaly pedig precíziós szakmérnök lett.
A kukorica tavaszi vetését április végéhez közeledve fejezték be, az Agrofórum videós csapata éppen ekkor látogatott el Kunpeszérre. „A tábla, ahol most vagyunk, rendkívül heterogén. A tetején egy nagy homokfolt található, de középen is láthatunk hasonlót, ami mellett szikes foltokkal tarkított az egész terület” – tudtuk meg Németh Andrástól, aki a legutóbbi talajmintavételezésből érdekes információkhoz jutott. Azt látta ugyanis, hogy tápanyag tekintetében nincsen különösebb differencia a szikes foltok és a humuszos, homokos részek között, a vízháztartás tekintetében ugyanakkor már más a helyzet. Ebből a szempontból ugyanis a szikes talaj sokkal rosszabb. Mindezt összevetve a fiatal szakember véleménye szerint az alkalmazott technológiájuk során a víz lesz az, ami a leginkább meghatározza majd az összes gazdasági növény fejlődését és a termésátlagokat. „Azt tudjuk, hogy a szikes területek vízháztartása nem túl jó, viszont a mellette található részekben bízom, remélem, hogy azok felfelé húzzák majd az eredményeinket”.
Rendkívül fontos a fajtaválasztás és tőszám beállítása
A helyspecifikus gazdálkodás egyik fontos eleme a fajtaválasztás, így Németh András a bérmunkák során is arra szokta kérni a területek tulajdonosait, hogy olyan hibrideket válasszanak, amelyek a fajtatulajdonos szerint csökkentett tőszám mellett is jól fejlődnek. Egy rugalmas hibrid ugyanis megfelelő termésátlagot hoz aszályos időszakban is, míg nagyméretű csöveket képez, ha megfelelő mennyiségű csapadék hullik.
Mint az az Agrofórum szakmai videójából is kiderül, a tőszámbeállítás az érintett táblán még kísérleti fázisban van, a vetőgép jelenleg 50-60 ezres mennyiséggel dolgozik, amiből a homokos részre kerül kevesebb. „Ez extrém alacsonynak tűnhet, de úgy hiszem, hogy egy nagyon száraz évben ez a mennyiség jobb lesz. Azért, hogy ezt bizonyítani is tudjam, kontroll sorokat vetünk, és a hozamtérkép segítségével majd meglátjuk, hogy melyik részen lesznek jobbak az eredmények” – fogalmazott Németh András az Agrofórum kérdésére.
A precíziós mezőgazdasági szaktanácsadó egyre fontosabbnak tartja, hogy legyen ellenőrzési lehetősége. Bár az Agrofórumnak korábban adott nyilatkozatában még nem volt meggyőződve arról, hogy a kombájnokat el kell látni hozammérővel, az utóbbi években szerzett tapasztalatai már mást sugallnak.
„Nagyon lényeges, hogy legyen kontroll az egész folyamat végén. Egy ilyen esetben pedig a kombájn hozamtérképe az, ami hatékony megoldást jelent. NDVI képet lehet nézni, mutat sokat, de ott felbontásbeli problémák vannak. Ha drónnal készítünk felvételeket, akkor megfelelő minőség esetén sok pénzt ki kell érte fizetni, így ez meggondolandó. Egy hatsoros kísérlet esetében a műholdképek sem használhatók, hiszen a legkisebb felbontás 10X10 méteres, a vetőgépünk pedig 450 centiméter széles. Ebből következik, hogy mindenképpen a kombájn lesz az, ami megmutatja, hogy a tesztünk, a gazdálkodásunk és az összes kiadásunk milyen bevételekkel párosul” – mondta el véleményét Németh András.
Új vetőgép és több kísérlet
A helyspecifikus gazdálkodás egyik elengedhetetlen eleme a megfelelő gépesítés, ami a kunpeszéri családi gazdaságban már korábban is összeállt, a Case IH erőgépek mögé mindössze egy Väderstad Tempo szemenkénti vetőgépet kellett beszerezni. A megtanult és alkalmazott agrotechnológiát így gépészeti oldalról is megtámogatták, hogy az működőképes legyen.
Kunpeszér határában ráadásul több kísérlet is helyet kapott, hogy a fiatal precíziós szakember bővíthesse gyakorlati ismereteit, hiszen a szakmérnöki képzés elvégését követően szaktanácsadóként a gazdatársakat is segíteni akarja a hatékonyabb termelésben.
„Az idei évem arról szól, hogy az eddigi tapasztalatainkat felhasználva és összegyűjtve olyan kísérletek állítsak be, amelyek rávezetnek arra, hogy mi a helyes irány mind a tápanyag-utánpótlás, mind pedig a tőszám tekintetében” – hangsúlyozta beszélgetésünk végén Németh András.