Növénytermesztés
Növénytermesztés

Szilárd vagy folyékony nitrogén (N) formák? Talajszkenner vagy N-szenzor?

Szilárd vagy folyékony nitrogén (N) formák? Talajszkenner vagy N-szenzor?

Agrofórum Online

A látszólag összefüggést nem mutató szakmai filozófiák és korszakok találkozása helyezi fókuszba a témát. Aktuális, mert még emlékszünk az idei tavasz kihívásaira, és reményeink szerint tavasz és kihívás lesz jövőre is. A felkészülést még a nyáron érdemes elkezdeni. A témában beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofi-SZMI Kft. ügyvezetőjével.

A talajszkennelés időben szolgáltat információt a döntéshozatal megalapozásához

Feltehetők-e ebben a formában ezek a kérdések?
A kérdés jó és nagyon tömör, az elevenjébe nyúl a problémának, de nem lehet ugyanilyen „huszárosan” megválaszolni. Mindenképpen fontos az ökológiai és az agronómiai kérdések feltárása, a műszerek sokszínűségének és alkalmazhatóságuk megvilágítása.

Magyarország az az ország, ahol termeszthető a paprika, a paradicsom, a kajszibarack, a repce, cukorrépa, burgonya. (Sőt, a déli országrészben felmerült már az olajfa ültetvények telepítése is). A felsorolásból érezhetjük, hogy e növények környezeti optimumai nagyon távol vannak egymástól. Változatos kultúrflóránk mellett a klímánk is nagyon változatos (változékony). Egyes évjáratokban szélsőséges és amennyiben a klímajóslatok beválnak, ez csak fokozódni fog. Így a mi viszonyaink között a sokkal inkább az „és”, mint a „vagy” a helyes probléma felvetés. Még így is marad bőven tisztázandó terület a felvetett témában.

Az idei évjáratban is megéltünk mindent: kemény fagy, csapadékhiány, majd – országrészenként eltérően – csapadékbőség. Márciusi „hőség” után jött a fagyos április, a cikk írásakor még mindig nem tudjuk, miként végződik a május, illetve hol, melyik országrészben, melyik arcát mutatja meg a május hónap (nálunk, a Mosoni-síkon, egyelőre a szárazat).

Ilyen ökológiai körülmények közé nem lehet sémákat ajánlani (főként nem nyugati, atlanti klíma alól származó kliséket). Egyértelmű tendencia a folyékony N formák térhódítása. Azonban itt is hamarosan érvényesülni fog az „expander-elv”, azaz visszaáll az a természetes egyensúly a két forma között.


Talajszkenner vs. távérzékelés? Esetleg mindkettő?

Miből gondolod?
A folyékony forma ilyen mértékű térhódítását szakmai indokok nem támasztják alá. (Kereskedelmi okok esetleg igen, magasabb árrés.) A makro-tápanyagokat a növények dominánsan a gyökéren keresztül veszik fel. Csapadék nélkül egyik N formánál sincs meg a felvétel lehetősége, talán a beoldás esélye nagyobb a folyékony változatnál, de a gyökérhez csak eső, vagy öntözővíz juttathatja le. Sokan még most tanulják a folyékony nitrogén használatát (A tavaly tavaszi időjárás emléke sokakat ebbe az irányba terelt.) Szórófej típusok, keverhetőség, szél, csapadék, „házimixek” minden közrejátszik abban, hogy milyen mértékű perzseléseket okozunk a különböző állományokban. Ez a tavasz – ebben a témában – bizony elég „napalm-osra” sikerült. Olyan mértékű perzseléseket láttam ország szerte, hogy, ha ezt gyomirtó szerek okozták volna, ma kártérítési perek százai indulnának a bíróságokon. Magunkkal szemben sokkal elnézőbben vagyunk.

Mi lehet a megoldás?
Ahol lehet, előtérbe kell helyezni a kalászosok őszi N-trágyázását és tavasszal korai N-kijuttatást kell alkalmazni (formától függetlenül) esélyt adva gyökérzónába való bejutásra.

Nem kockázatos ez?
Csak annyira, amennyire egy megkésett kijuttatás. Meg kell érteni, a vázolt környezeti adottságok mellett nincs biztos séma. Nálunk a tavaszi N-trágyázás időzítése alig különbözik a szerencsejáték kategóriától.
A nyugati trágyázási sémák „mantrázása”, majd a nitrátérzékeny területek és azok direktívája teljesen felforgatta a hazai szakmai elveket. Nem kalkulálunk a talajaink tápanyagmegtartó képességével és csak a N kilúgzásáról beszélünk. Pedig mérhető áthúzódó N-készletek maradnak egy-egy növény kultúra után a következő évre, veszteségek nélkül. Megvannak a „technológia”korlátai (termőréteg vastagsága, alapképző kőzet tulajdonságai, mechanikai összetétel, lejtőkitettség) de ezeket ismerni kell a gazdaságunkban.

Mit és hol segíthet itt a csúcstechnika és az innováció?
Önmagában megérne egy beszélgetést, hogy hol kezdődik ma mezőgazdaságban az innováció és a csúcstechnika. Szorosabban a témára koncentrálva, azt gondolom, a „N-szenzorok” (ez most nem egy készüléket, hanem egy eltérő elven működő, de azonos alkalmazású műszercsoportot jelent) és a műholdas és drónos biomassza térképeket – kissé megerőszakolva mindezeket egy kalap alá véve –, pillanatnyi állapotokat mérnek fel. Amennyiben RÖGTÖN történik is beavatkozás, lehet, hogy – a klímánk szeszélyességéből adódóan – már el is késtünk. Szó szerint „eső után köpönyeg”. Erre az idei tavasz sokáig emlékezetes példa marad. A helyzetet tovább dramatizálva, mondjuk, ha nem tudjuk elkezdeni a szórást (még mintavételre is, laborra is várni kell esetleg. Egyébként indokolt, és az idén ez is elő is fordult) nem, hogy hasznot nem hoz a precíziós gazdálkodás, hanem kárt is okoztunk magunknak a befektetett erőforrásainkkal. Ilyen helyzet számos évjáratban kialakulhat… és valljuk be – a klímánk szeszélyességéből adódóan – az ellenkezője is.


Gyakori kép a tavaszi gyakorlatból: folyékony N perzselés madártávlatból. Az okok nagyon sokrétűek lehetnek. Hol van az észszerű határ?

A mi éghajlatunk alatt a megfelelő mélységű és minőségű talajszkennelés alapján történő zónalehatárolás, és annak validálása után, egy kora tavaszi ásványi nitrogén információ nagyon jó szignalizációt (gyors előrejelzést) adhat az időbeni beavatkozáshoz, a várható N-igény kielégítésére. Az alkalmazott dózis kiegészítésének megalapozása már történhet bármilyen távérzékeléssel (drón, műhold, NDVI) vagy N-szenzorral és társaival, de az alapot, a felhasználandó nitrogénműtrágya mennyiség gerincét Magyarországon korán kell kijuttatni és ehhez időben kell információ. Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás elveit itt HASZONNAL alkalmazni lehessen, nehezen megkerülhető a talajszkennelés, amit a zónalehatároláshoz csak egyszer kell elvégezni (de akkor jól!) és utána évekig, évtizedekig használható.

Mi az, ami ezek közül elérhető Agrofilnél?
Az AgroField programunk mindenre kínál megoldást, belépőknek és haladóknak egyaránt. Ráadásul a program mögé már régen felsorakozott egy saját, nemzetközi szinten is elismert, nagyon erős fejlesztőcsapat és infrastruktúra. Folyamatosan fokozzuk a jelenlétünket a precíziós gazdálkodásban. Nálunk nem csak cél, hanem el is érhető a VALÓS HASZON.

Köszönöm a beszélgetést!

(Agrofil-SzMI Kft.)

2019-es aratási helyzetkép – véget ért a repce „virágkora”? Három gyenge év után kedvüket vesztették a gazdálkodók

2019. november 19. 09:09

A sikeres repcetermesztés egyre nagyobb kihívást jelent. Az új tényezők – például az éghajlatváltozás, a technológiai korlátozások (több rovarölő szer betiltása) és a sok kártevő – egyre nagyobb kihívások elé állítják az európai repcetermesztőket.

Megújult kukoricaportfólió termésrekordokkal

2019. november 7. 15:33

Rendkívül kiterjedt kísérleti rendszerünknek köszönhetően a SAATEN-UNION Hungária Kft. megújuló kukoricaportfóliója minden termelői igény kielégítésére alkalmas, kiemelkedő termőképességű és nagy termésbiztonságú hibridekkel támogatja partnerei munkáját.

Precíziós vetés és hibridárpa Kunpeszéren

2019. november 7. 12:40

Október elején az Alföldön is megkezdődött az őszi árpa vetése, Kunpeszér határában ráadásul mindez precíziósan történik - ahogy ez már megszokott minden növénykultúra esetében.

Méhlegelők növényi diverzitásának változása

2019. október 29. 10:34

Egyes vélemények szerint a házi méh a sertés és a marha után a harmadik legnagyobb hasznot hajtó háziállat Európában. A növényi biodiverzitás méhekre, méztermelésre gyakorolt hatásait tekintve elmondható, hogy az egyre terjedő, jó mézelő kultúrák (akác, őszi káposztarepce) méhlátogatottsága megnő, a természetes, természetközeli élőhelyeké a csökkenő területük és biodiverzitásuk miatt csökken. Ezek a folyamatok a vegyes virágméz mennyisége jövőbeni csökkenésének irányába mutatnak.

Precíziós Műhely: bepillantás az Agrofil precíziós világába

2018. december 12. 07:44

A hallgatókat egy – a teljes precíziós eszköztárat felvonultató – kiállítással egybekötött konzultációra várta az Agrofil-SZMI Kft. Püskin, ahol a gyakorlatban alkalmazott és kevésbé alkalmazott technológiák teljes arzenálját mutatták be az érdeklődőknek.

Kockás füzettől a robottraktorokig – közeledik a PREGA Konferencia

2018. december 19. 11:33

A PREGA eseménysorozat a februári rendezvényt követően május 30-31-én folytatódik precíziós bemutatókkal és szabadtéri kiállítással a NAK Szántóföldi Napok keretében.

A Trimble bemutatta az Advisor Prime-ot

2018. április 16. 07:24

Az Advisor Prime új internet-alapú megoldás, amely segít a gazdáknak a növénytermesztés bonyolult rendszerének hatékonyabb irányításában.

Az alapfelszereltségű drónok sokoldalú használatának lehetőségei

2019. január 9. 08:32

35 méter magasan repülve a drón által készített képek 1cm/pixel felbontásúak, így minden egyes növény elkülöníthető a felvételeken