Az idei május végi – júniusi szélsőségesen csapadékos időjárás az előzőleg megélt hosszú és intenzív aszály után a kalászos gabonák állományaiban több érdekes, szokatlan, a termelők által félreismerhető növénykórtani tünet kialakulásához vezetett. Ezek kialakulása döntően a rendkívüli időjárási helyzetnek köszönhető és egy részük mindenképpen veszélyes növénykórtani helyzetek kialakulására utal.
Jelen időszakban szinte minden gabonatermesztő árgus szemekkel nézi a gabona állományok kalászait a fuzáriózis tüneteit keresve. Nagyon sok állományban látszanak is mindenféle elszíneződések a kalászokon, némelyik állomány lassacskán már úgy néz ki, mint a tarka macska. A zöld színű, még éretlen kalászok mellett vannak szürkés, sőt fekete színű kalászok is, részben, vagy egészben rózsaszín színű beteg kalászok is, valamint e kettő közt a létező lehetséges árnyalat mindegyikét felvevő változatok is. Egyik sem egészséges, és a jelenlegi helyzetben nem is nagyon van már lehetőség a fellépett kórokozók kémiai védelem által történő visszaszorítására. Erre ráadásul nagyon sok esetben nincs is szükség.
Tipikus kalászfuzáriózis tünet őszi búza kalászán
A gabonatermesztők által leginkább rettegett kalászfuzáriózis tipikus tünetei nemrég kezdtek megjelenni a búzaállományokban. Az eleinte kissé kifehéredő, később rózsaszíntől a liláig terjedő színskálán való elszíneződéssel sújtott kalászok nem azért okoznak bajt, mert valakinek nem tetszik az ilyen kalászok színe, hanem azért, mert a kalászokat megtámadó Fusarium fajok a szemek belsejébe is behatolnak és mint minden növényi szövetbe, úgy a gabona szemek belsejébe is bejuttatják rendkívül mérgező toxinjaikat.
A szártő és a szár elhalása miatt fertőződött búzakalászok
Ugyanakkor ha a figyelmes gazdálkodó nekiáll szemlézni a búzaállományokat, akkor előbb-utóbb rájön arra, hogy a nem éppen egészségesnek tűnő kalászok jelentős hányadánál a növény egésze elhalt már és az elszíneződött kalászok már szalmaszínű, rosszabb esetben rózsaszín, elhalt szár tetején találhatóak. Az ilyen kalászok jelentős része nem a kalászfuzáriózis áldozata, hanem valamely más, a szár tövét, vagy felső részét ért kártétel, fertőzés eredményeként halt el és csak másodlagosan jelentkeztek rajta különböző – döntően szaprofág, vagy fakultatív parazita – kórokozók. Ezek között természetesen lehetnek akár különböző, a kalászosokban már megszokott Fusarium fajok is. Ebben a fura helyzetben a kalászfuzáriózis vizuális értékelése során a gazdáknak mindenképpen számolniuk kell ezzel a másodlagos Fusarium fertőzéssel is és a szemlézés során ezt is figyelembe kell venniük.
A gabona szártövének elhalásáért is gyakorta felelősek a különböző Fusarium fajok. A csapadék miatt tömörödött, levegőtlen talajokban küszködő növények gyökérzetét és a szártövet könnyedén meg tudják fertőzni ezek a döntően gyengültségi paraziták. Sok esetben a legalsó néhány internódium belsejében fehér micélium szövedék jelzi a kórokozó gombák jelenlétét. Ugyanakkor a jelenlegi, rendkívül csapadék dús időszakban gyakran előfordul az is, hogy a Fusarium fajok által elpusztított növények szártövét más, másodlagosan fellépő kórokozók is megtámadják, kiszorítják az eredeti kórokozót és elpusztítják az általuk felélhető növényi részeket.
Idén gyakorta előfordult, hogy akár Fusarium fajok által, akár más okból elpusztult gabonanövények szárában az alsó internódiumok bakteriális fertőzése alakult ki a szélsőséges mértékű csapadék és víz többlet következtében. Az ilyen fertőzések könnyedén felismerhetőek a nóduszok közötti szárrészek felvágása után. A szalmaszár belseje ilyenkor barnásan elszíneződik, valamennyi felületet nyálkás réteg borít be és sok esetben valamilyen szaga is van a károsodott növényi szövetnek. Ez lehet akár alkoholos, likőrre emlékeztető szag is, mivel sok szaprofág baktérium alkoholos erjedés útján is képes lebontani a növényi szöveteket.
A szártövet ért fertőzések ellen jelen időszakban már semmit sem lehet tenni. A tövek elhalása miatt kényszerérés által érintett kalászok ugyanakkor jelentős hányadot tehetnek ki a termésben. Ilyen esetekben fontos a mielőbb végrehajtott betakarítás, mivel ezek a kalászok sok esetben más kórokozók céltáblájává válhatnak. Bár sok esetben egyes Fusarium fajok fertőzése felelős a szártő elhalásáért, de a szártő fertőződése után nem vezet egyenes út a kalászok fertőződéséhez. Az elhalt szárat szinte mindig másodlagosan fertőzi meg valamely kórokozó, amely akár egy Fusarium faj is lehet. Az elhalt szárakon levő kalászok jelenléte mindenképpen nagy veszélyt jelent az egészséges, határérték alatti DON toxin tartalmú termény elérésére.
Zászlóslevél hüvely elfertőződése
Idén gyakori jelenség az is, hogy egyes búza fajtáknál a zászlós levél levélhüvelyének felső része telítődik vízzel és az ott felgyülemlett spórák miatt egy lokális fertőzés alakul ki a kalász alatt. Ez könnyedén átterjedhet a szárra is. Bár a szemek belsejébe ezen az úton sem tud számottevő mértékben behatolni a Fusarium gombák micéliuma, de az elhalt kalásztengelyen levő kalászok másodlagos fertőződése ugyanolyan problémákat idézhet elő, mint a szártövek elhalása.
Nagyon súlyos korompeész-fertőzés már elhalt búza kalászon
A valamilyen ok miatt elhalt, illetve a növényzet belsejében levő kalászok gyakorta fertőződnek el korompenész (Cladosporium herbarum) által. A korompenész fellépése midig valamilyen problémára (elhalás, legyengült növény) hívja fel a figyelmet. Jelenléte sokkal látványosabb, mint amekkora kárt okoz. A szemek belsejébe csak rendkívül ritkán képes behatolni, így ez a kórokozó – bár képes mikotoxinok termelésére – a termény toxinok általi szennyeződését jó eséllyel nem fogja előidézni.
A nedves, víztöbblet által meghatározott aratás előtti időjárás okozta növénykórtani problémákra az idei szezonban egyetlen üdvözítő megoldás létezik: learatni az állományt, amint lehet! Akár még az ideálisnál magasabb víztartalommal is. Inkább költsünk némi pénzt a termény szárítására, mint bosszankodjunk később a magas toxintartalom miatt eladhatatlan gabona miatt.
(A szerző felvételei)
