Növényvédelem
Növényvédelem

A borsó-aknázólégy

A borsó-aknázólégy

Agrofórum Online

Rendszertani besorolás A borsó-aknázólégy, a Liriomyza huidobrensis Blanchard (1926), az ízeltlábúak (Arthropoda) törzse, rovarok (Insecta) osztálya, kétszárnyúak (Diptera) rendjének Agromyzidae családjába tartozó Liriomyza genusba sorolható.

Először Dél-Amerikából írták le ezen a néven, Kaliforniából Liriomyza langei néven Frick (1951) jelezte új, gazdasági jelentőséggel bíró aknázólégyfajként. Későbbi molekuláris vizsgálatok (Scheffer, 2000, Sheffer and Lewis, 2001) szerint a L. huidobrensis e két faj komplexét jelenti, így a kaliforniai népességre a L. langei, míg a Dél-Amerikából származó népességre a L. huidobrensis elnevezést alkalmazzák.

A borsó-aknázólégy mellett növényegészségügyi szempontból karantén jelentősége miatt még három, sok tápnövényű Liriomyza fajt kell megemlíteni. A L. bryoniae Kaltenbach, paradicsom-aknázólégy Európában elterjedt faj, hazánkban is megtalálható, jelentős gazdasági kártételre nem kell számítani. A L. trifolii Burgess, gerbera-aknázólégy feltehetőleg Dél-Amerikából származik, Európában a mediterrán területeken elterjedt károsító.

Hazánkban is megjelent a 1970-es évek végén (Pénzes 1980), az 1980-as évek közepén üvegházi gerberában. A fertőzéseket sikerült lokalizálni és zárlati intézkedésekkel felszámolni. A L. sativae Blanchard, zöldség-aknázólégyet először Argentínában írták le, ma már előfordulását az amerikai kontinensen kívül Afrika és Ázsia egyes országaiból is jelezték. Európában még nem fordult elő.

A karantén Liriomyza fajok előzetes elkülönítése az imágók külső morfológiai bélyegei alapján történhet. A hímek ivarszervének, a nőstények tojócsövének és a lárvák szájszervének preparálásával nagy biztonsággal meghatározhatóak a fajok. A molekuláris (PCR) vizsgálati módszerek alkalmazásával is lehetőség van a fajok egymástól történő megkülönböztetésére.

A L. huidobrensis szürkésfekete imágóinak testhossza 1,3-2,3 mm között változik, a nőstények mérete nagyobb (1. kép).

1. kép: Liriomyz ahuidobrensis imágó
(Fotó: Hegyi Tamás)

A nőstények által a levéllemezbe süllyesztett törtfehér, kissé áttetsző tojások 0,2-0,3 x 0,1-0,15 mm-esek. A frissen kelt lárva színtelen, fejlődése három szakaszra különíthető, színük a halványságán át fokozatosan sötétedve narancsságává válik. A kifejlett nyű hossza elérheti a 3,25 mm-t (2. kép).

2. kép: Liriomyza huidobrensis lárva
(Fotó: Varga András)

1,3-2,3 x 0,5-0,75 mm-es bábja a hasi oldalon enyhén lapított, színe a halvány barnától a szinte fekete színig változhat (3. kép).

3. kép: Liriomyza huidobrensis báb gerbera levél fonákon
(Fotó: Hegyi Tamás)

Elterjedése, hazai előfordulása

A dél-amerikai eredetű faj Ausztrália kivételével valamennyi földrészen megtalálható. Első európai megjelenését 1987-ben Hollandiában észlelték üvegházi salátában. Mivel a legyek aktív terjedése korlátozott, behurcolásában a fertőzött növényi termékek (szaporító anyagok, vágott virágok), csomagoló anyagok játszanak döntő szerepet. Jelenlegi előfordulását az EPPO térségben az 1. ábrán szemléltetjük.

1. ábra: A huidobrensis elterjedése az EPPO térségében

Hazánkban 2001 tavaszán a Csongrád megyei Balástyáról jelentettek súlyos aknázólégy-fertőzést üvegházi gerberában. A kártevő az addig Magyarországon még nem azonosított Liriomyza huidobrensis Blanchard, borsó-aknázólégy volt. Behurcolása feltehetőleg Hollandiából származó gerbera szaporítóanyaggal történt.

A 2001-ben és 2002-ben végzett növényegészségügyi felderítések során Csongrád megyén kívül egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen találták meg a borsó-aknázólegyet.

A fertőzött területekre elrendelt növényegészségügyi zárlat és az abban előírt kötelező mentesítési programnak köszönhetően sikerült megakadályozni a kártevő országos elterjedését. Jelenleg a borsó-aknázólégy Csongrád megyében a hajtatott zöldségkultúrákban észlelési küszöb alatt van, néhány gerbera állományban kártételi szint alatt fordul elő.

Tápnövények, kártétel

A L. huidobrensis polifág kártevő, tápnövényei az 1. táblázatban jelölt 15 növénycsaládból kerülnek ki (Spencer, 1990). A felszaporodása esetén a zöldség- és dísznövény kultúrákban jelentős gazdasági kártételére kell számítani.

Család Fajcsoport, faj Megjegyzés
1 Alstroemeriaceae Alstroemeria sp. nem képes imagó fejlődni
2 Apiaceae Apium graveolens
3 Asteraceae Aster spp., Calendula spp.,
Chrysanthemum sp., súlyos gazdasági kártétel!
Cineraria sp.,Galinsoga sp.,
Gazania sp.,Gerbera spp.. súlyos gazdasági kártétel!
Sonchus spp.,
Lactuca sativa súlyos gazdasági kártétel!
4 Brassicaceae Brassica oleracea
5 Caryophyllaceae Gypsophila spp.,
Dianthus spp.,
6 Chenopodiaceae Beta vulgaris súlyos gazdasági kártétel!
Spinacia oleraceae súlyos gazdasági kártétel!
7 Cucurbitaceae Cucumis sativus súlyos gazdasági kártétel!
8 Leguminosae Lathyrus spp.,Medicago spp.,
Melilotus spp.,
Pisum sativum súlyos gazdasági kártétel!
Viciafaba súlyos gazdasági kártétel!
9 Liliaceae Allium cepa
Allium sativum súlyos gazdasági kártétel!
10 Linaceae Linum usitatissimum
11 Oxalidaceae Oxalis
12 Polemoniaceae Phlox
13 Solanaceae Capsicum annuum súlyos gazdasági kártétel!
Lycopersicon esculentum súlyos gazdasági kártétel!
Solanum tuberosum súlyos gazdasági kártétel!
Petunia spp., Datura spp.
14 Tropaeolaceae Tropaeolum majus
15 Violaceae Viola spp.
1. táblázat: A borsó-aknázólégy tápnövényköre

Hazai felmérések során kártételét a hajtatott kultúrákban észlelték. A gerberán kívül (4. kép), paradicsomban, paprikában, uborkában, káposztaféléken, salátában, jégsalátában és szegfűben.

4. kép: Liriomyza huidobrensis járatok gerbera levélen
(Fotó: Hegyi Tamás)

A L. huidobrensis a kultúrnövények mellett a növényházakban és azok környezetében, a szabadföldön előforduló fehér libatop, kis csalán, tyúkhúr, pásztortáska, réti here, bársonyos árvacsalán, kaszanyűg bükköny, zamatos turbolya, papsajt mályva és kicsiny gombvirág gyomnövényeket is károsította (Szabó és Hataláné, 2001).

A kártételt a levéllemez parenchima szövetében táplálkozó, aknát készítő lárvák okozzák. A klorofillt tartalmazó sejtek elpusztításával az asszimilációs felület lecsökken, ez jelentős terméskiesést okozhat (5. kép). A dísznövények esetében a levélen jelentkező, a nőstények által okozott pontozottság a minőséget nagyban lerontja. A levélzöldségek eladhatatlanok. A fiatal növények és palánták esetében a fejlődés visszamarad, és növénypusztulás is bekövetkezhet.

5. kép: Liriomyza huidobrensis kártétel paradicsomon
(Fotó: Varga András)

Életmód

Hajtatott körülmények között tápnövényein folyamatos fejlődésre, szaporodásra képes. A hímek 4-6, a nőstények 12-16 napig élnek átlagosan. Egy nőstény 100-150 tojást helyez a levéllemez parenchima rétegébe, melyből a lárvák 2-4 nap múlva kelnek ki. A nyüvek fejlődése 3 stádiumon át, 5-7 napig tart. A bábnyugalom hossza 6-8 nap. Egy generáció kifejlődése hőmérséklettől függően 14-18 napig tart (2. ábra).

2. ábra: A borsó-aknázólégy biológiájának főbb paraméterei

Hidegtűrőbbnek bizonyul, mint a gerbera-aknázólégy. Hollandiában van der Linden (1993) vizsgálata alapján 30 fagyos napot és –11,5 °C minimum hőmérsékletet átvészelve a L. huidobrensis képes áttelelni a növényházakon kívül is. Ezt figyelembe véve a borsó-aknázólégy hazai szabadföldi áttelelése nem zárható ki.

A legyek táplálkozását tűszúrásszerű pontok (0,13-0,15 mm átmérőjűek) jelzik levéllemez felszínén (6. kép). A nőstények tojócsövükkel felsértik a levelek epidermiszét, és táplálékként a kiserkenő nedvet nyalogatják fel. A hímek is a nőstények által készített sebzéseken táplálkoznak. A nőstények által okozott „szúrásnyomok” száma elérheti a napi 250-300-at. A táplálkozás céljából készített pontokon nagyobb mértékben sérülnek a sejtek, mint a kisebb, és szabályos köralakú tojásrakási pontok (0,05 mm) esetében.

6. kép: Liriomyza huidobrensis táplálkozási pontok gerbera levélen
(Fotó: Hegyi Tamás)

A bőrszövet alatti parenchima rétegbe helyezett tojásokból kikelő lárvák táplálkozása révén a pontokból járatok, aknák indulnak ki. A nyüvek növekedésével ezek fokozatosan szélesednek. A kanyargós aknák – különösen, ha egy levéllemezben több lárva károsít – időnként összefüggő hólyagaknákká alakulnak. A járatok mind a levél színén, mind a levél fonákán megtalálhatók. Az idősebb lárvák előnyben részesítik a levélfonákot. Gyakran figyelhetők meg aknák a levélerek mentén is, a főeret követő járatok egészen lehúzódhatnak a levélnyélbe.

Védekezés

Tekintettel arra, hogy a borsó-aknázólégy karantén listán szerepel, behurcolását és terjedését meg kell akadályozni (EPPO A2, 7/2001 (I.17.) FVM rendelet 2. Melléklet II. szakasz a.pont).

A karantén aknázólegyek behurcolásának elkerülésére az EPPO ajánlása szerint a paprika, szegfű, krizantém, zeller, uborkafélék, gerbera, fátyolvirág, salátafélék és paradicsom szaporító anyagokat (magvak kivételével) havonta ellenőrizni kell. Az értékesítést megelőző 3 hónapig az állományoknak a kártevőtől mentesnek kell lenniük, melyet növényegészségügyi bizonyítvánnyal igazolni kell.

Webb és Smith (1970) vizsgálatai alapján a fertőzött növényi termékek néhány hétig  °C-on történő tárolásával az aknázó legyek valamennyi fejlődési alakja elpusztítható. Vágott virágok esetében célszerű a néhány napig magasabb hőmérsékleten történő tárolás, a hideg tárolást akkor kell megkezdeni miután a hidegkezelésre érzékeny lárvák kikeltek.

Az állományokban aknázólegyek jelenlétének kimutatására, a védekezési eljárások hatásának ellenőrzésére kiválóan alkalmasak a sárgaszínű ragacsos fogólapok. A csapdák nagyobb számban fogják a legyeket, ha az állomány fölé vízszintesen helyezik ki. A L. huidobrensis esetében a fogás hatékonysága 60%-kal növelhető, ha a sárga színcsapdákat 3-fenilopropion-aldehiddel egészítik ki (Dankowska et al., 2000).

A nem vegyszeres védekezési lehetőségek közül a L. huidobersis-szel szemben a rezisztencianemesítés terén toleráns burgonyafajtáról számolnak be Valencia és Campos (1980). Mou és Liu (2003) 46 saláta genotípus összehasonlítása során tapasztaltak a vad fajokon szignifikánsan kevesebb aknát.

A természetes ellenségek alkalmazhatóságát vizsgálva Williams és Macdonald (1995) a rovarpatogén fonálférgek közül a Steinernema feltiae és Heterorhabditis spp.(UK 211 törzs) lombpermet formájában történő kijuttatásával értek el jó eredményt.

A gyakorlatban bevált biológiai védekezési módszer a lárvaparazitoidok kibocsátása a védendő kultúrában. A Dacnusa sibirica és a Diglyphus isaea parazitoid fürkészdarazsak (7,8. kép) a hazai faunában is jelen vannak. Betelepítésre a D. sibirica és a D. isaea imágókat tartalmazó termékek rendelkezésre állnak. Alkalmazásukkal kiváló eredmény érhető el a Liriomyza fajok elleni védekezésben. A biológiai védekezésre alapozott integrált rendszerekben spontán betelepedésük rendszeresen előfordul, ennek köszönhetően vegyszeres védekezésre az elmúlt években nem volt szükség.

7. kép: Dacnusa sibirica imágók
(www.omafra.gov.on.ca)

8. kép: Diglyphus isaea imágó
(www.planetnatural.com)

A borsó-aknázólégy 2001. évi megjelenésének idején a hatóság kötelező védekezést rendelt el a fertőzött kultúrákban. Ennek meghatározásakor figyelembe kellett venni, hogy az irodalmi adatok szerint a behurcolt borsó-aknázólégy a piretroidokkal szemben rezisztensnek, és a szerves foszforsavészterekkel szemben toleránsnak volt tekinthető. Ugyanakkor az aknázólegyek elleni védekezésre engedélyezett készítmények egyike sem volt összeegyeztethető az akkor már a zöldséghajtatásban 25-30 ha-on folyó biológiai ágensekre alapozott növényvédelmi technológiával a hasznos szervezetekre gyakorolt negatív hatások miatt.

A hatóság a lárvák elleni védekezésre egyetlen, abamektin hatóanyagot tartalmazó készítmény 5-7 napos időközökben történő négyszeri kipermetezését írta elő. A lárvaölő hatású készítményhez kombinációs partnerként dísznövényben kartap hatóanyagú, zöldségnövény kultúrákban diklórfosz tartalmú imágók elleni készítményt kellett adagolni. A program sikeres végrehajtása érdekében az említett készítmények kiegészítésre kerültek az eseti engedéllyel behozott ciromazin tartalmú lárvaölő hatású szerrel is, mely a hasznos szervezetekre gyakorolt kímélő hatása révén beilleszthető volt az integrált növényvédelmi technológiába.

Jelenleg a vegyszeres védekezésre alkalmas hatóanyagok közül a lárvák ellen hatásos abamektin és tiametoxám, míg az imágók ellen a dimetoát és oxamil hatóanyagok felhasználása engedélyezett Magyarországon.

Hataláné Zsellér Ibolya
SynTech Research Hungary Kft.
Szabó Piroska
ny. zoológus mérnök-szakértő

Megelőző védekezéssel egészséges marad az állomány

2019. július 16. 11:56

A napraforgóra – de sok esetben a repcére és a szójára is – specializálódott gombák számára is egyre kedvezőbbek a szántóföldi feltételek.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Lehet egy gonddal kevesebb?

2019. június 20. 11:57

Hatékony kezelésekkel előzzük meg az amerikai kukoricabogár lárvák inszekticid rezisztenciájának kialakulását.

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.

Újdonságok, aktualitások a növényvédelem területén – XIII. Növényorvos Nap Gödöllőn

2018. november 27. 10:02

A Szent István Egyetem Gödöllői Campusának aulája adott otthont november 14-én a XIII. Növényorvos Napnak. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) és a SZIE Gödöllői Campusának meghívására a rendezvényre érkezők száma meghaladta a nyolcszázat.

A káposzta növényvédelmének nehézségei

2018. július 31. 08:34

Mintegy 22 hektár különböző káposztaféle (fejes-, vörös-, kel-) növényvédelmi szakirányítójaként szeretném megosztani gyakorlati tapasztalataimat a káposztafélék növényvédelmének legfőbb nehézségeiről.

Tovább folytatódik a kukoricamoly rajzása és már a napraforgó szárbetegségei is megjelentek

2018. június 12. 10:46

A mostani időjárási környezetben a kártevők és kórokozók egyaránt megtalálják biológiai igényüket a gyors felszaporodáshoz.

Hogyan termesszünk sikeresen szóját?

2019. január 17. 10:04

Az Agrofórum szervezésében interaktív szója fórumot tartunk az AGROmashEXPO-n a nyitás napján, január 23-án szerdán, 11.00 órai kezdettel, a G pavilon fórum színpadán.