Növényvédelem
Növényvédelem

Invazív kártevő, az őszi sereghernyó veszélyezteti Dél-Afrikát

Invazív kártevő, az őszi sereghernyó veszélyezteti Dél-Afrikát

Agrofórum Online

A bagolylepkékhez tartozó őszi sereghernyó, Spodoptera frugiperda természetes élőhelye Amerikában van, egyelőre rejtély, hogy miként érkezett Afrikába. Feltételezések szerint a hernyó importtermékekkel, esetleg repülőgépek fedélzetén kerülhetett a kontinensre. A kártevőt 2016 januárjában találták meg először Afrikában, a földrész nyugati partjainál, az Egyenlítő mentén található São Tomé és Príncipe szigetét magában foglaló független köztársaságban.

A faj Afrikában hatalmas veszélyt jelent, amely számos okra vezethető vissza. Ezek közé tartozik az, hogy tápnövényköre széles. Elsősorban a kukoricát és a többi gabonafélét károsítja, hasonlóan, mint az Afrikában honos rokona, a kár mértékét azonban fokozza, hogy a gyapot, a szója, a burgonya és a dohány is az étlapján szerepel. Ha elárasztja Dél-Afrikát, a termesztett növények háromnegyedét tönkre teheti. Jelenleg még gyakorlatilag ismeretlen az afrikai gazdák körében, nem rendelkeznek a kártevővel kapcsolatos tapasztalatokkal és ismeretlenek számukra az ellene való védekezés lehetőségei.

A FAO szerint csupán nyolc hétre volt szüksége a fajnak ahhoz, hogy megjelenjen Dél-Afrika hat országában (Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Malawi, Zambia, Namíbia és Mozambik), de Nyugat-Afrikából nigériai és ghánai felbukkanásáról is vannak adatok. A fő kártételt a hernyó okozza, a kifejlett lepke viszont hatalmas távolságok megtételére képes. Azoknak a területeknek a nagy részén, ahol már kimutatták a kártevőt a kukorica a legfontosabb alapélelmiszer. Az őszi sereghernyó röviddel a hatalmas, rekord méretű aszály után – a régióban 40 millió ember számára 15%-kal kevesebb élelmiszer áll csak rendelkezésre – jelent meg Afrikában.

Arról, hogy az elmúlt két év során milyen mértékű kárt okozott még nincsenek statisztikai adatok. A térség legnagyobb kukoricatermesztő országa a Dél-afrikai Köztársaság megerősítette, hogy az ország hat tartományában kimutatták a bagolylepke kártételét. A zambiai kormány jelentésében 130 ezer hektár szerepel, amelyet feltételezhetően az őszi sereghernyó fertőzött meg.

A rovarölő szerek csak a fiatal fejlődési alakok ellen hatásosak, ha ezt az időszakot elmulasztja a gazda és nem végez növényvédelmi kezelést, nagyon nehéz megfékezni a kártételt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a többszöri permetezés hatására rezisztens biotípusok fejlődnek ki. A védekezési módok között a természetes ellenségek elterjedésének támogatása és a fertőzött növények elégetése is szerepel. A FAO szakértője szerint az őszi sereghernyó afrikai felszaporodásának csak a kezdetén járunk, nagyon fontos, hogy az érintett országok kellőképpen felkészüljenek a kártevő elleni védekezésre. Minderről bővebb információ a BBC oldalán érhető el.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Országszerte megnőtt a bogáncslepke egyedszáma

2019. június 20. 08:02

Mivel a hernyók fejlődésük során nagy mennyiségű lombozatot fogyasztanak el, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhatnak.

Pár napig lehet még véleményezni a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervet

2019. június 15. 09:34

A dokumentumban konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére.

Még mindig sok a hamis növényvédő szer

2019. június 6. 13:18

Az elemzés szerint a hamisítás az összes szektorban unió szerte akár 468 ezer munkahely megszűnéséhez vezethetett közvetlenül.

Fontos a megfelelő növényvédelem a zöldségeknél és a gyümölcsösöknél is a sok csapadék miatt

2019. május 28. 13:19

A gombás megbetegedések főként a most érő szamócánál, meggynél, cseresznyénél és az almánál okozhatnak gondot, ha a termelők nem tudják elvégezni a megelőző intézkedéseket.

Az alma növényvédelmének sarkalatos pontjai

2018. május 23. 04:30

Az almáról nem csak azért kell külön beszélnünk, mert a legnagyobb jelentőségű gyümölcsünk, hanem mert meglehetősen sok kórokozója, kártevője van. Emiatt az almát átlagosan évente 10-12 permetezéssel javasolt kezelni, ha piacos terméket szeretnénk elérni

Inváziós kártevők: a kaprabogár

2019. február 13. 04:41

Az Invázós kártevők sorozatunk e havi részében a kaprabogár számazásáról, földrajzi elterjedéséről, tápnövényeiről, kártételéről, életmódjáról és az ellene való védekezési módokról olvashatnak.

A repce őszi gyomirtása FMC technológiával

2018. augusztus 22. 07:34

A fiatal repcét elnyomhatják gyomnövényei, ennek következtében nehezebben fejődnek, felnyurgulnak és könnyebben kifagyhatnak, később pedig ellehetetlenítik a veszteségmentes betakarítást.

Hogyan fertőtlenítsük a talajt?

2019. május 2. 11:29

A növényvédelem egyik legproblémásabb pontja a talajfertőtlenítés kérdése, ugyanis a talajfertőtlenítő beavatkozásunk hatása vizuálisan kevésbé követhető nyomon, nem látjuk közvetlenül a hatást, mint például egy permetezés esetén.