Növényvédelmi esettanulmányunkat egy árpaföldön végeztük, a kora tavaszi versegi határban.
A kultúránál gyakran előfordul, hogy korán elvetik, ennek következtében ősszel hatalmasra nő a lombozata. Az árpa gyökérzete emellett azonban alulfejlett, és nem képes biztosítani az optimális fejlődéshez szükséges tápanyagmennyiséget. A tünet nem szokatlan: az élettani sárgaság egyértelmű nitrogénhiányra utal.
A jó kondíciójú árpa is lehet sárga
Érdekes megfigyelnünk az árpa fordulóit, hiszen ott a sűrűbb növényzet hatására még kifejezettebben jelentkeznek a sárgulásos tünetek. A sárgulás szerencsére olyan mértékű, hogy még egyáltalán nem ad okot aggodalomra.
A növényzet szép, alapvetően jó, nem túlfejlett állapotú, csupán a színe az, amely gondot jelez. A levelek végén nincsen fagysérülés sem, amely az ősszel túl korán vetett, tavasz elejére túlnövekedett növényekre általában azonban jellemző lehet.
Védekezésre még nincsen ok
És bekövetkezett a növényorvos ,,rémálma”. Hiába kutattak a szakértők a táblában: csalódás, de nem találtak semmilyen jelentős kórokozót, amely szót érdemelne. Minimális mennyiségű barna levélfoltosság tünete az, amely óvatosságra int, és a későbbiekben alapja lehet egy komolyabb fertőzésnek.
Hálózatos levélfoltosság is akad, de ilyenkor még nem érdemes védekezni ellene. Árvakelés nincsen a közelben, így a fertőzési gócpontok sem fenyegetik a növények egészségét.
További részletek videónkban!
