Az őszi időszak a betakarítás mellett a vetésről is szól. Mivel az őszi káposztarepce már a földben van, sőt sokfelé már szépen zöldell, jelen időszakban az őszi vetésű kalászosok vetése ad feladatot a gazdálkodóknak. A vetőmagot sok más egyéb, fontos tulajdonság mellett az különbözteti meg a többi magtételtől, hogy csávázva van.
Ez azt jelenti, hogy valamilyen növényvédő szert vittek fel a vetőmag külső felszínére, amely bizonyos károsítók ellen képes megvédeni a vetőmagból majd kikelő haszonnövényt.
Kórokozók hosszú sora
A kalászos gabonák esetében a vetőmag csávázásának elsődleges célja a különféle növénybetegségek kórokozói ellen végzett hatékony védekezés. Sajnos az elvetett vetőmag a talajban meglehetősen védtelen, így kiváló táplálékforrás lehet a különféle kórokozók számára.
Amennyiben a kelés során a környezeti tényezők rendkívül kedvezőtlenek az elvetett mag kelése szempontjából (pl.: levegőtlen, hideg talaj, stb.), akkor sok esetben teljesen közönséges, fakultatív parazita gombafajok (Cladosporium, Alternaria, Fusarium fajok, stb.) is okozhatnak csírapusztulást. Ez szerencsére meglehetősen ritka, de ellene csak preventíven lehet védekezni. Szerencsére valamennyi engedélyezett csávázószer kiváló hatékonysággal rendelkezik ezek ellen a gyakori, gyengültségi parazitákkal szemben.
Vannak ugyanakkor a kalászosoknak olyan, általában monofág, azaz egy tápnövényű kórokozói is, amelyek kellő védelem nélkül rendkívül súlyos károkat okoznának és ellenük a lombozatra kijuttatott fungicidekkel a védekezés eredménytelen. Tipikusan ilyen kórokozók a különféle üszöggombák.
Virágfertőző kórokozók, amelyeket csak csávázás állít meg
A gabonaféléket megtámadó üszöggombák egy része virágfertőző, azaz a fertőzés már a vetőmagot termő tábla állományában következik be. Ekkor gyakorlatilag már eleve fertőzött vetőmag kerül elvetésre, de a fertőzöttség ténye kívülről, szabad szemmel nem látható. Ezt csak a gabonaszemekből kipreparált embriók szöveteinek speciális festésével, mikroszkópos vizsgálat útján lehet megállapítani. A virágfertőző üszöggombák kellő védelem híján egészen a kalászolásig rejtve maradnak, majd a virágzás idején a kibújó kalászok helyett egy vékony ezüstös hártyával borított fekete üszögspóra tömeget hoznak a napfényre.
Mivel ezek a kalászok léhák, nincsenek bennük szemek, így nem is hajlanak le, hanem kiemelkednek az állományból. Ebbe a csoportba tartozik a búza meglehetősen ritka porüszögje (Ustilago nuda tritici), illetve az árpa sokkalta gyakoribb porüszögje (Ustilago nuda hordei), valamint a zab üszögje (Ustilago avenae). Hasonló életmódú még az árpa helminthospóriumos levélcsíkoltsága (Pyrenophora graminea) is, amely viszont egyáltalán nem áll rokonságban az üszöggombákkal.
Mivel a kórokozók már vetéskor benn tartózkodnak a vetőmag belsejében, így ellenük csak a feszívódó hatásmechanizmusú hatóanyagok lehetnek eredményesek. Szerencsénkre a porüszögök meglehetősen érzékenyek a fungicidekre, így ellenük a jól elvégzett csávázás kiváló hatékonyságú.
A kőüszögök alattomos fertőzése és tünetei
A porüszögökkel ellentétben a kőüszögök nem virágfertőzőek, a kultúrnövényeket a csírázás során fertőzik meg döntően a csírahüvelyen keresztül. Szinte minden gabonánknak megvan a maga kőüszögje, de a búzának sajnos több is akad. A Tilletia caries, Tilletia foetida, Tilletia intemedia fajok mellett a fertőzött növény szárainak rövidülését is előidéző törpe kőüszög (Tilletia contraversa) is ide sorolandó.
A fertőzött növények virágzásig nem különböztethetőek meg az egészségesektől, de virágzáskor az egészséges szemek helyén egy kerek, fekete üszögspórákkal teli puffancs alakul ki. Ezek a spórák akár a vetőmag, akár a talaj szennyezése útján terjeszthetik tovább a fertőzést. A kőüszögök ellen elméletileg a kontakt hatású csávázószerek is eredményesek. Egyik faj sem mutat hatékonyság csökkenést a jelenleg használt hatóanyagokkal szemben, így a kőüszögök ellen bármely engedélyezett készítmény teljes biztonsággal használható.
Védekezés a lombozat betegségei ellen
A kalászosok esetében már jó néhány éve vannak olyan készítmények, amelyek felszívódó hatóanyaga (fluxapiroxad pl.) nem csak a fakultatív paraziták és az üszöggombák ellen nyújt hatékony védelmet, hanem az ősszel és a kora tavasz során fellépő, a lombozatot támadó kórokozók ellen is jó védelmet biztosít. Erre különösen akkor lehet szükség, ha a termesztett fajta nagyobb fogékonysággal rendelkezik valamelyik kórokozóval szemben, vagy netán a monokultúrás termesztés miatt növekedett meg a fertőzés kockázata.
Törvényi előírás: kötelező a csávázott vetőmag
A csávázás elvégzése, illetve a csávázott vetőmag használata a konvencionális (azaz nem bio) termesztést végző gazdálkodók esetében törvényben rögzített kötelessége a termelőnek. Mivel a védekezés hatékonysága erősen függ a csávázás minőségétől is, így hazánkban szerencsére a kereskedelmi forgalomban levő vetőmagok túlnyomó része csávázott. Ráadásul ezt a csávázást professzionális gépekkel végezték el, így annak minősége általában kiváló.
A saját magfogás esetén a házilagos csávázás már magában hordozhatja a rossz minőségű csávázott vetőmag előállítását. Ezt sajnos már csak a vegetációs időszakban fogjuk csak észrevenni, amikor már semmi esélyünk sincs a védekezésre. Érdemes tehát kellő gondossággal, odafigyeléssel elvégezni az üzemen belüli csávázást!
A képek a szerző felvételei.
