A 2024/25-ös gazdasági év számos rovartani specialitást tartogatott már a nyárelőig is. Ezek között az agro-zoológiai kihívások között kiemelten szerepel egy kevésbé ismert kártevő, a mák-gyökérormányos (Stenocarus ruficornis, Stephens, 1831). Talán azért is fedi némi homály e kártevő valódi súlyát, illetve a benne rejlő rendkívüli kártevőpotenciált, mert tápnövény-preferenciája egy speciális növénycsaládhoz köti. A rovar a mákféléket (Papaveraceae) tekinti tápnövényeinek, azon belül is a termesztett mák (Papaver somniferum) (vagy más néven kerti, közönséges mák) tekinthető az elsődleges gazdanövényének.
E sokoldalúan hasznosítható növény azonban nem rendelkezik kiterjedt vetésterülettel hazánkban. Az e növénycsaládhoz köthető termesztett kultúrnövények sora világviszonylatban is csekély, illetve maga a mák is kizárólag Európában és Törökországban termesztett kultúra. E növény mellett ugyanezen családba tartozó rokonai közül Magyarországon a szántóföldi kalászosokban gyomosító, de dísznövényként is vetett pipacs (Papaver rhoeas), vagy a kisebb növényvédelmi jelentőséggel bíró vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) említhető.
A család egyéb kultúrfajai világviszonylatban leginkább dísznövényként termesztettek, mint a keleti- (Papaver orientale) kínai- (Papaver nudicaule) vagy a himalájai mákfajok (Meconopsis spp.), melyek termesztőfelületei viszont kívül esnek a kártevő honos előfordulási területétől.
Tavaszi kártételek 2025-ben
A mák-gyökérormányos szokványostól eltérő magyarországi fellépésére 2025 tavaszán a Dél-Dunántúl több pontjáról (Zala, Somogy és Tolna vármegyék területeiről) érkezett megkeresések hívták fel a figyelmet. E beszámolók ismeretlen eredetű gyökérkártételekről tudósítottak, melyeket egy Rácegres (Somogy vármegye) melletti máktábla bejárása, szemrevételezése is megerősített.
A közvetlen állományfelvételezések a kártétel kiterjedt táblaszintű megjelenését támasztották alá, mely akár a tövek 90-95 százalékát is érintette. E növények első ránézésre egészségesnek tűntek, azonban kihúzva őket gyökerük gyökérnyakhoz közeli régióiban feketedő felületi foltok, járatok és rágásnyomok voltak észlelhetők. A legtöbb esetben a kárkiváltó, kukac típusú lárvák csoportos jelenlétét is rögzíteni lehetett.
A kártevő identifikációját – mely egyértelműen a mák-gyökérormányos kártételére volt visszavezethető – az érintett tápnövény jellege, valamint a speciális kárképek karakterisztikája nagymértékben megkönnyítette.
A mák-gyökérormányos az ormányosbogarak (Curculionidae) jellegzetes képviselője, mely e család szinte minden jellegzetes bélyegét magán hordja. Kifejlett egyedei 3-3,5 mm hosszúságúak, 2 mm szélességűek. Az imágó ívelt testű, szurokfekete színű, melyek szárnyfedőinek potrohtájékán jellegzetes világosabb, fehéres folt található. A lárvája 5-6 mm hosszú, sárgásfehér színű, szarvszerűen ívelt testű kukac, mely erőteljes rágó szájszervvel rendelkezik.
Fejlődésmenete
Szakirodalmi adatok szerint a faj évente egy nemzedékben fejlődik és a talajban, imágó alakban telel át. A kifejlett rovar és a lárva egyaránt károsítja a mákot. Az imágók már ősszel a frissen kikelt növények leveleit fogyaszthatják. Ezzel jelentős mértékű asszimilációs levélfelület-csökkenést, majd később vízháztartási zavarokat generálhatnak a növényben. Szélsőséges esetben az őszi levélkár hatására a károsított juvenilis növények fejlődésükben visszamaradhatnak, végső soron teljesen ki is pusztulhatnak. Ezt követően a kifejlett egyedek talajba vonulva telelnek.
Az imágók kora tavaszi előjövetelüket követően – ami a napi maximum hőmérséklet 14 ℃-ot meghaladó értéknél várható – mintegy 8 napig növényfelületen táplálkoznak. A rovar károsítása tavasszal már értelemszerűen az idősebb levelekre koncentrálódik, ahol szabálytalan alakú lyukakat rágnak a levélfelületen. Ezt követően a nemzők hamar megkezdik párosodásukat, majd a tojásrakást. A következő generációt képviselő lárvák károsítása már a mák tavaszi vegetációját érinti.
A kezdeti levélkárosítást követően a lárvák a talajba vonulnak és a növény gyökerein, főként a gyökérnyaki részén okoznak rágáskárt. Ebben az időszakban a növény gyökérnyaki részét érintve alakul ki a faj gazdasági értékvesztést okozó súlyos kártétele. A lárvák táplálkozási tevékenységük során 1-3 mm mély járatokat ún. externális kavitációkat készítenek a mák gyökerének felületén. Az érésben lévő növény egyébként első ránézésre felszíni tüneteket nem mutat. E rágáskár azonban a megtámadott növény tápanyag- és vízfelvevő képességét és transzspirációs képességét rontja, lehetetleníti el.
További, ráépülő kárkép a gyökérnyak felől történő berágás következményeképp kialakuló talajközeli száraknák megjelenése. Ez további jelentős tápanyagforgalmi zavarokat idéz elő. Korábbi években feljegyzett terméseredményekről tudósító beszámolók szerint, feltételezhetően az akkor már jelentősnek ítélt termésveszteségek is (melyek szerint akár a várt termésmennyiség 50 százalékos elmaradása is bekövetkezhet) is e kártevő tevékenységére vezethetők vissza.
Az idei év jellemzően csapadékos, hűvös időjárása támogatta a mákon kialakított rágáskártételek karakteres kifejeződését, mely a mák tavaszi fejlődési ütemének lelassulásával, intenzív vegetatív tömegképzésének vontatottá válásával állítható párhuzamba. Sőt az időjárás esetenként a rágott szövetek további nedves rothadását is kiválthatta, mely kifejezetten kedvezett a kárt tovább súlyosbító egyes scavanger (másodlagos) kártevőknek.
E másodlagos kártevők gazdasági jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a sérült növényi szöveteket nem engedik begyógyulni. A károsítóhoz fűződő további érdekes megfigyelés, hogy mákban gyomosító pipacsok gyökerein is hasonló tünetegyüttes volt regisztrálható, mely igazolja a kártevő oligofág jellegét.
A rovar az iNaturalist nemzetközi, online megfigyelési rekordokat gyűjtő adatbázisa is megerősíti a rovar rajzásának tárgyalt jellegzetességeit. Jól látható, hogy az őszi vetésű máktáblákba történő betelepülés hosszabb és intenzívebb a tavasszal csupán tojást rakni kívánó imágók rajzásánál.
A kártevő gazdasági kártétele Európára korlátozódik, mivel – Törökországot is ideértve – csupán e kontinensen történik máktermesztés a világon. A mák-gyökérormányos hazai jelentősége Magyarországon a máktermesztés felfutásával várhatóan egyre hangsúlyosabbá válhat, hiszen a mák az elmúlt években egyre stabilabb helyet foglal el a mezőgazdasági termények között.
A KSH adatai szerint az utóbbi években átlagosan 6-8 ezer hektáron termesztettek mákot hazánkban, amelyből évente 6-7 ezer tonna étkezési mák került a piacra. A termésátlag hektáronként 0,9-1,1 tonna között mozog, bár a szélsőséges időjárás miatt ez jelentős ingadozást mutathat.
Védekezés és annak időzítése
A kártevő elleni védekezéshez egy cseh szabadföldi kísérletes vizsgálat eredményei adhatnak némi támpontot. E vizsgálatban a rovarok imágóinak táblaszintű betelepedését a talajcsapdák kihelyezésével és folyamatos ellenőrzésével kontrollálták. A vizsgálatot március közepén vetett máktáblában végezték. Eredményeik szerint a pitretroid hatóanyag-tartalmú kezelések a rovar telelésből előjött példányainak első észlelését követő 18 napon belül adták a legnagyobb hatékonyságot, mely a gyökérkárosodás mértékének csökkenésében is egyértelműen tetten érhető volt.
Összességében a kártevő elleni sikeres védekezéseknek az imágók megjelenéséhez szinkronizáltan kell megvalósulniuk, a rajzáscsúcshoz igazodva. Kidolgozott, fajspecifikus prognosztikai eszköz híján talajcsapdás fogási adatokra alapozva lehet időzíteni az állományvédekezéseket.
E csapdák a talajszint mélységig leásott, mintegy 15×10×5 cm méretű műanyag dobozok, amelyek fedelébe egy 10×7 cm-es nyíláson jutnak be a rovarok. A befogott rovarok rögzítését a doboz aljának ragadós, enyvszerű anyaggal történő bevonása biztosítja. Az így kihelyezett előrejelző eszközök 2 naponta történő kontrollja során feljegyzett fogásadatok alapján, a rajzáscsúccsal szinkronban szerencsés elvégezni a permetezéseket.
Őszi vetésű mák telet megelőző vegetációjában is hasonló előrejelzési eljárásrend javasolható. E védekezésektől a telelőre vonuló, majd tavasszal tojást rakó populáció gyérítése várható. A súlyos kártételeket megelőzendő fontosabb állományvédekezéseknek a fent leírt módon, a tavasszal nyugalmi állapotból előjövő imágók ellen kell irányulnia.
Ennek magyarázata, hogy ez a nemzedék fogja azt a tojásproduktumot lehelyezni, mely a súlyos gyökérkártételekért majd felelőssé tehető. A védekezésekhez érintő idegmérgek, piretroid hatóanyagcsoportba tartozó inszekticid vegyületek (lambda-cihalotrin, deltametrin, cipermetrin, gamma-cihalotrin stb.), valamint eseti engedéllyel a felszívódó ciántraniliprol hatóanyag vethető be. A piretroidok hatékonyságának biztosítása érdekében mikrokapszulázott (CS) formulációk kijuttatása javasolt.
Összefoglalva a mák-gyökérormányos az igazán jelentős kártevőpotenciált képviselő fajokhoz tartozik. Az elsődleges tápnövényének számító mák termesztési területének felfutásával a kártevő jelentősége feltételezhetően növekedni fog. A szántóföldi növényvédelemmel foglalkozó kutatók, valamint a növényvédelem piaci és közigazgatási szereplői számára sürgető feladat a károsító ellen irányuló, hazánkra adaptált növényvédelmi technológia kidolgozása, illetve további, tartamhatással rendelkező rovarölőszer-hatóanyagok piacra segítésének támogatása.
Köszönetnyilvánítás
A szerzők köszönetüket fejezik ki Vörösmarty-Peczkó Emília, illetve Gaál Orsolya növényvédelmi szakembereknek a jelen elemzést kiváltó, elindító problémafelvetésért, valamint a különböző pontokról származó növényi mintákért és felvételekért. Köszönik továbbá Németh Gyulának a Kapostáj Mg. Zrt. termelési igazgatójának, hogy az általuk vetett máktáblába a felvételezések idejére szabad bebocsájtást engedélyezett, a vizsgálatokat bátorította!
dr. Keszthelyi Sándor, Gerbovits Bálint
MATE, Növénytermesztési-tudományok Intézete, Kaposvári Campus
A felhasznált és javasolt szakirodalmi források a szerzőknél érhetők el.
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. júniusi számában jelent meg „Agresszív kértevő jelenléte a magyarországi máktermesztésben: a mák-gyökérormányos” címen.
További szakmai tartalmakért: KATTINTSON!
Kiemelt kép: Gerbovits Bálint
