A versegi határban egy őszibúza-állományban szintén hasonló a probléma, mint a korábban taglalt őszi árpában. A gabonalisztharmat már jelen van a növényeken.
Kora tavasszal majd’ minden búzatáblában találkozhatunk a szeptóriás levélfoltossággal. Ritkán okoz olyan kárt, hogy fejfájást okozzon a gazdálkodónak. Kedveli a nedvességet, minden búzában jelen van, és az alsóbb leveleken gyakoribb. Idén azonban szinte vadászni kell a kórokozót. Mi azonban most első sorban a lisztharmatra fogunk koncentrálni.
A búza jóval ,,veszedelmesebb” kórokozói a vörös- és sárgarozsda, melyek biotróf kórokozók, vagyis az élő növény szükséges fennmaradásukhoz. Kevés volt a közelben az árvakelés, emiatt onnan nem tudtak a kórokozók ,,átnyergelni” az őszi vetésre.
A kórokozó biológiai állapota rosszabb
Gabonalisztharmat azonban van a növényeken. A kórokozó biológiai állapota is gyatrább, mint az őszi árpa esetében: a telepek életkora heterogén, idős, kazmotéciumokkal ,,fűszerezett”, sárgás, elöregedett micéliumlemezek is találhatók a fiatal, fehérek mellett. Jelen van, de messze nem olyan mértékben, mint az őszi árpában.
A fajtaválasztás is segíthet
Különösen a gombára érzékeny fajták esetében érdemes kiszállni a kocsiból, tüzetesen megvizsgálni az állományt. Piacvezető búzafajtáink egyike, az Mv Nádor fiatal korában meglehetősen fogékony a gabona-lisztharmatra, idősebb korban pedig képes kiheverni a fertőzést. Idősebb Mv Nádor állományokban nem jellemző a betegség előfordulása. Jelenleg a búzákban még a lisztharmat az a kórokozó, amellyel számottevő mértékben találkozni lehet. A vészhelyzet még nem áll fenn, de legyünk figyelmesek!
